Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a legfrissebb lakhatási adatokat, amelyek szerint az uniós átlagos tulajdonlási arány kismértékben, 69-ről 68,4 százalékra csökkent. A tagállamok közül Németországban a legalacsonyabb a saját ingatlanban élők aránya, mindössze 47,2 százalék. Ezzel szemben a német lakosság több mint fele, 52,8 százaléka a bérleti piacot veszi igénybe lakhatási célokra.

Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó, de nem uniós tagállamok közül Norvégiában 78,8 százalékos a tulajdonosi arány. Ezzel szemben Svájc mutatja a legalacsonyabb értéket a vizsgált országok körében, ahol a lakosok mindössze 42 százaléka birtokolja saját otthonát.

A magyarországi ingatlanpiac változásai

Magyarország a harmadik legmagasabb tulajdonlási aránnyal rendelkezik az Európai Unióban. A K&H Csoport legfrissebb kutatása szerint a középkorúak körében a tulajdonosi arány a 2019-es 64 százalékról 79 százalékra emelkedett. Az adatokból kiderül, hogy a 30-as éveikben járók átlagosan hat év alatt jutnak saját ingatlanhoz.

A felmérés rámutat, hogy a saját ingatlanban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben vált tulajdonossá. Budapesten az országos átlagnál magasabb, de nemzetközi szinten továbbra is alacsony a bérlők aránya: a fővárosban élők 23 százaléka lakik albérletben. A statisztikák szerint az ingatlanok átlagos alapterülete is növekedést mutatott az elmúlt időszakban.

Az elemzések a tulajdonlási arány növekedését a családtámogatási és otthonteremtési programoknak tulajdonítják. Ezek az intézkedések a gazdasági nehézségek, például a világjárvány és a nemzetközi konfliktusok hatásai ellenére is fennmaradtak, hozzájárulva a magas hazai tulajdonosi rátához.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép forrása: Saját AI szerkesztés

A Fővárosi Törvényszék elnöke büntetőeljárást kezdeményezett, miután az intézmény integritási vizsgálata visszaéléseket állapított meg. A bíróság közleménye szerint a lépés a bírói kar és az intézmény elleni támadásokra adott válaszreakció.

Az intézmény visszautasítja azokat a megnyilvánulásokat, amelyek alkalmasak a bírói függetlenség és a pártatlan ítélkezés megkérdőjelezésére. A feljelentés hátterében a Tisza Világ alkalmazáshoz köthető adatszivárgás állhat. Bizonyos sajtótermékekben ugyanis olyan bírák nevei jelentek meg, akiknek adatai szerepeltek az érintett adatbázisban.

Nemzetbiztonsági vizsgálat és adatvédelmi eljárás

Október végén ismeretlenek egy kétszázezer soros adatbázist tettek közzé az interneten. Ez feltehetően a Tisza Párt felhasználóinak regisztrációs adatait tartalmazta. Orbán Viktor miniszterelnök azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben. A Nemzeti Nyomozó Iroda információs rendszer megsértése miatt nyomoz. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke tavaszra ígérte a hatósági vizsgálat lezárását.

A bírói karon belül is feszültséget okozott az eset. Az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke között nyilvános üzenetváltás alakult ki a helyzet kezelése miatt. A kormánypárti média ezzel párhuzamosan adatbázisok alapján kezdte vizsgálni egyes bírák politikai kötődését.

Viták a bírósági döntések körül

A Fővárosi Törvényszék több közelmúltbeli döntése is politikai kritikát váltott ki. Decemberben a bíróság eltiltotta a Bors című lapot a terjesztéstől Magyar Péter kérelmére. A végzés ellenére a lapot tovább terjesztették, miközben kormánypárti véleményvezérek cenzúráról beszéltek.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szintén bírálta a törvényszéket a Pázmány Campus ügyében hozott azonnali jogvédelem miatt. Lázár János minisztériuma szerint a bíróság döntése jogsértő volt. Gulyás Gergely Kristóf képviselő szerint a bírói gyakorlatba elkezdett beszivárogni a politikai meggyőződés.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Országos Bírói Tanács/Facebook