Gazdaság
Századvég: Közel négy éve nem látott szintre emelkedett a lakosság gazdaságba vetett hite
A lakossági konjunktúraérzet jelentős elmozdulást mutatott az év első hónapjában. A mutató értéke −6,8 pontra módosult, elérve a háború kitörése előtti szintet.
A javulás hátterében a munkaerőpiaci helyzet stabil megítélése áll. Januárban a válaszadók közel 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tart az állása elvesztésétől a következő félévben. Ezzel párhuzamosan érdemben csökkent azok aránya, akik komoly aggodalmat fogalmaztak meg munkavállalói helyzetükkel kapcsolatban.
Minden részmutató pozitív irányba mozdult
A felmérés négy alindexe közül mindegyik emelkedést mutatott a korábbi időszakhoz képest. A foglalkoztatási helyzet megítélése átlépte a nulla pontos határt, így bejutott a pozitív tartományba. Emellett a gazdasági környezet, az anyagi helyzet és az inflációs folyamatok értékelése is kedvezőbbé vált a lakosság körében.
A társadalmi csoportok között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetők meg. A konjunktúraérzet leginkább a középfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében erősödött. Ezzel szemben az alapfokú végzettségűek körében enyhe visszaesést regisztráltak a kutatók.
Vállalati várakozások és ágazati különbségek
A vállalati szektor óvatosabb optimizmussal tekint a jövőbe. A vállalati konjunktúraindex januárban lényegében stagnált, −9,9 ponton zárt. A cégek ugyanakkor a következő egy évre vonatkozóan bizakodóbb várakozásokat fogalmaztak meg a magyar gazdaság várható állapotáról.
Az ágazati bontás vegyes képet mutat. Míg az iparban és a kereskedelemben javult a hangulat, addig az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatási szektorban mérséklődött a bizalom. Jelenleg az ipari szereplők látják a legkedvezőbbnek a gazdasági környezetet.
A Századvég elemzése szerint a mutatók negatív tartományban maradását külső tényezők befolyásolják. Az elemzőintézet az orosz–ukrán háborút, a szankciós politikát és a piaci bizonytalanságot jelölte meg elsődleges hátráltató tényezőként. További javulás az infláció tartós mérséklődésétől és az európai energiapiacok stabilizálódásától várható.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a gazdasági hangulat javulásának hangsúlyozása. Bár az indexek abszolút értékben továbbra is negatívak (több a pesszimista, mint az optimista), a narratíva a növekedési dinamikára és a „közel négyéves csúcsra” fókuszál, hogy sikeres gazdaságpolitikai képet fessen.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített kifejezéseket használ a javulás leírására, például: „húzta felfelé a hangulatot”, „derűsebben látják”. Ezek a fordulatok szubjektív optimizmust sugallnak ott is, ahol a vállalati index valójában stagnált vagy csökkent.
A cikk elhallgatja a negatív tartomány mélységének okait, és kizárólag külső felelősöket nevez meg („szankciós környezet”, „orosz–ukrán háború”). Nem történik összevetés más régiós országok bizalmi indexeivel, ami segítene eldönteni, hogy a javulás lokális siker vagy általános európai trend eredménye. Továbbá nem magyarázza meg, miért szakadt le az alapfokú végzettségűek konjunktúraérzete a többi csoportétól.
Kép: Orbán Viktor/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban
A kormányzati kommunikáció az árak alakulását szoros összefüggésbe hozza a nemzetközi piaci folyamatokkal és a geopolitikai helyzettel. A tárca közleménye hangsúlyozza, hogy a kabinet kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi trendek monitorozására. Az állami stratégia célja a lakossági terhek mérséklése a globális gazdasági hatások közepette.
Piaci egyeztetések és beavatkozási lehetőségek
A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői rendszeres konzultációkat folytatnak az üzemanyagpiac meghatározó szereplőivel. A tárgyalások elsődleges célja a piaci stabilitás és a fogyasztói érdekek összehangolása. A minisztérium jelezte, hogy a gazdaság védelme érdekében kész operatív lépéseket tenni, amennyiben a piaci folyamatok azt indokolják.
A tárca szerint a folyamatos ellenőrzés és a szektor szereplőivel való párbeszéd biztosítja a gyors reakcióképességet. Az üzemanyagárak alakulása továbbra is a gazdaságpolitikai figyelem középpontjában marad, tekintettel annak inflációs és fogyasztási hatásaira.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati cselekvőképesség és a „gondoskodó állam” képének fenntartása. A narratíva szerint a kormány pajzsként áll a magyar lakosság és a külső gazdasági csapások között, miközben az árszínvonalat sikerként könyveli el.
Az eredeti szöveg erősen érzelmi töltetű, politikai hívószavakat használ: „nem hagyja, hogy a háború és a brüsszeli szankciók terheit a magyar emberek fizessék meg”. Ez a megfogalmazás morális keretbe foglalja a gazdasági folyamatokat, ellenségképet alkotva a külső tényezőkből. A „családok és a gazdaság védelme” fordulat a biztonságérzetre apellál.
A cikk elhallgatja az abszolút árakat és a vásárlóerő-paritást (hogy a magyar fizetésekhez képest mennyire terhelő az ár). Nem említi a hazai üzemanyagárakat terhelő adótartalom (jövedéki adó, ÁFA) mértékét, sem azt, hogy a „szomszédos átlag” tartalmazza-e a nálunk jelentősen olcsóbb országokat is. Hiányzik a piaci szereplők válasza arra, hogy a „rendszeres egyeztetések” valójában nyomásgyakorlást vagy szakmai párbeszédet jelentenek-e.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma és új kkv-támogatások indultak
A hivatalos kormányzati adatok szerint a magyarországi foglalkoztatottak létszáma 2010-hez képest egymillió fővel emelkedett. A bérstatisztikák a vizsgált időszakban az átlagbér háromszoros, a minimálbér négyszeres növekedését mutatják. A jelentés kiemeli, hogy a reálbérek emelkedése két éve folyamatos, ami közvetlenül befolyásolja a háztartások elkölthető jövedelmét.
A bérszínvonal emelkedéséhez több kormányzati intézkedés is hozzájárult. Ezek közé tartozik a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a különböző ágazati bérfejlesztések. Az adórendszerben végrehajtott változások, például a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, továbbá a családi adókedvezmény mértékének megduplázása szintén a nettó keresetek növelését célozzák. A kormány az inflációs környezetben adminisztratív eszközökkel, például az árréscsökkentési kötelezettségek kiterjesztésével avatkozott be a piaci folyamatokba.
Munkaerőpiaci programok és uniós források
A foglalkoztatás bővítését célzó programok jelentős részben Európai Uniós társfinanszírozással valósulnak meg. Az Ifjúsági Garancia Plusz program keretében eddig 33 milliárd forintot fordítottak 28 ezer fiatal munkába állásának támogatására. A 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését egy különálló, szintén közös finanszírozású projekt segíti. Ez utóbbi keretében 32 ezer fő munkaerőpiaci belépését 41 milliárd forinttal támogatták.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára február 1-jén indult el a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” nevű pályázat. A program 4 milliárd forintos keretösszegéből a cégek minden új munkavállaló felvétele után közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kabinet elsődleges célja a teljes foglalkoztatottság elérése és fenntartása.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikertörténetként való bemutatása. A narratíva a kormányt aktív, gondoskodó szereplőként tünteti fel, aki közvetlenül felelős a jóléti mutatók javulásáért.
Az eredeti szöveg erős érzelmi töltetű metaforákat használ, például: „egyre több pénz marad a családok zsebében”. Emellett abszolút érvényű kijelentésekkel operál: „A kormány mindent megtesz…”, ami kizárja a kritikai megközelítést vagy a külső gazdasági tényezők hatását.
A cikk kizárólag kormányzati forrásra (államtitkári tájékoztatóra) támaszkodik. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőket, szakszervezeteket vagy munkáltatói érdekképviseleteket, így a közölt adatok értelmezése egyoldalú marad.
Bár a szöveg említi a reálbérek két éve tartó növekedését, elhallgatja az azt megelőző, évtizedes rekordot döntő inflációs időszakot, amely jelentősen rontotta a bérek vásárlóértékét. Szintén háttérbe szorul, hogy a foglalkoztatási és támogatási programok mekkora hányada származik közvetlenül az Európai Unió költségvetéséből a hazai forrásokhoz képest.
Fotó: Yury Kim: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/585418/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Közélet-Politika2 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Külföld2 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Belföld2 napja
Hankó Balázs: Mi, magyarok vagyunk a világ legtehetségesebbjei
-
Közélet-Politika2 napja
Eurobarometer: A magyarok többsége támogatja az uniós tagságot
-
Közélet-Politika2 napja
Donald Trump hosszú posztban méltatta Orbán Viktort, Magyar Péter is készen áll együttműködni az amerikai elnökkel