Gazdaság
Kilenc százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma 2025 decemberében
A turisztikai szálláshelyek forgalma jelentős növekedést mutatott 2025 decemberében az előző év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggeli jelentése szerint a vendégek száma 12, a vendégéjszakáké pedig 9,2 százalékkal emelkedett. A szezonálisan kiigazított adatok szintén pozitív elmozdulást jeleznek, eszerint a vendégéjszakák száma 6,2 százalékkal bővült 2024 decemberéhez viszonyítva.
A piaci megoszlás alapján a látogatók 70 százaléka választott kereskedelmi szálláshelyet, ahol 11 százalékos bővülést regisztráltak. A magán- és egyéb szálláshelyek népszerűsége ennél is nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőtt egy év alatt. A decemberi forgalom meghatározó részét, 85 százalékát a szállodák adták, ahol a vendégszám 12 százalékkal emelkedett.
Regionális különbségek és belföldi turizmus
A belföldi turizmus minden turisztikai térségben erősödött a vizsgált időszakban. A 604 ezer belföldi vendég összesen 1,3 millió vendégéjszakát töltött el, ami 6,6 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A növekedés mértéke Pécs és Villány térségében volt a leglátványosabb, itt 24 százalékkal több hazai utazót regisztráltak. Budapesten 11, a Balatonnál pedig 12 százalékkal bővült a belföldi forgalom.
A külföldi látogatók száma 13 százalékkal emelkedett, ők összesen közel 2 millió vendégéjszakát generáltak. Míg Budapest környékén 25 százalékos volt a növekedés, addig Gyulán és térségében 7,3 százalékkal csökkent a külföldi vendégek jelenléte. Ez az egyetlen olyan kiemelt terület, ahol a nemzetközi forgalom visszaesést mutatott a decemberi időszakban.
Bevételek és éves összesítés
A szálláshelyek összesített bruttó árbevétele 103,9 milliárd forintot tett ki, ami folyó áron 14 százalékos növekedés. A Széchenyi-pihenőkártya továbbra is fontos eszköze a hazai fogyasztásnak, a kártyabirtokosok 3 milliárd forintot költöttek a szálláshelyeken. Ez 13 százalékos bővülést jelent az előző év decemberéhez képest.
A 2025-ös év egészét tekintve a magyarországi turizmus növekedési pályán maradt. Az év során összesen 19,5 millió vendéget regisztráltak, ami 7,3 százalékos javulás 2024-hez képest. A külföldi látogatók száma dinamikusabban, 12 százalékkal nőtt, így számuk elérte a 9,9 milliót, míg a belföldi vendégek száma 9,7 millió volt.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti közlemény elsődleges célja a turisztikai szektor sikereinek és a folyamatos növekedésnek a bemutatása. A szöveg a pozitív mutatókra koncentrál, a negatív tendenciákat (például Gyula visszaesését) csak érintőlegesen, magyarázat nélkül említi.
A forrás következetesen pozitív kicsengésű igéket használ, mint például a „meghaladta”, „bővült” vagy „emelkedett”. Ezek az aktív szerkezetek a fejlődés dinamizmusát hangsúlyozzák. Az eredeti szöveg kerüli a válságra vagy gazdasági nehézségekre utaló kifejezéseket, még a bevételek tárgyalásakor is.
A jelentés „folyó áron” számolja a bevételek 14 százalékos növekedését, de nem veti össze ezt az inflációs adatokkal. Így nem derül ki, hogy a bevételnövekedés valódi profitbővülést jelent-e, vagy csupán az áremelkedések lekövetését. Szintén hiányzik a magyarázat arra, miért csökkent a forgalom Gyulán, miközben az ország többi része növekedett: „leginkább pedig Gyulán és térségében csökkent (7,3 százalékkal)”.
A szöveg egyoldalú, kizárólag a KSH statisztikai adataira épít. Nem szólaltat meg szállodatulajdonosokat vagy turisztikai szakértőket, akik árnyalhatnák a képet a költségek növekedéséről vagy a munkaerőhiányról, ami a „22 889 turisztikai szálláshely” üzemeltetését érintheti.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Gazdaság3 napja
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
-
Közélet-Politika19 órája
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek1 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika18 órája
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Külföld18 órája
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika19 órája
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika18 órája
Több százan tüntettek a Külügyminisztériumnál a gödi akkugyár határérték-túllépései miatt