A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 5500 milliárd forintos deficitet könyvelt el. A Nyugdíjbiztosítási Alap 103,6 milliárd, az Egészségbiztosítási Alap pedig 142,3 milliárd forintos negatívummal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok ezzel szemben 7,3 milliárd forintos többletet mutattak fel az év végén.
Bevételek és kiadások alakulása
Az állam bevételei 39 191,6 milliárd forintot tettek ki, ami 1,2 százalékos túlteljesítést jelent. A kiadási oldal ugyanakkor 44 930,3 milliárd forintra emelkedett, túllépve a tervet 4,9 százalékkal. A kamatkiadásokra fordított összeg 4197,8 milliárd forint volt, amely 9,4 százalékkal haladta meg az előirányzatot.
- A kamatbevételek 352,9 milliárd forintot tettek ki, 23 százalékkal többet a vártnál.
- Az államháztartás elsődleges hiánya 1893,9 milliárd forintra nőtt a 2024-es 1084,9 milliárd után.
Az elsődleges egyenleg, amely a kamatfizetések nélküli működési költségeket tükrözi, jelentősen eltért a céltól. A kormányzat eredetileg 573,7 milliárd forintos elsődleges hiánnyal számolt a 2025-ös évre. Ehhez képest a tényleges adat több mint háromszorosa a tervezett értéknek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg célja a költségvetési fegyelem lazulásának és a tervezési pontatlanságoknak a hangsúlyozása a negatív gazdasági hatások kiemelésével.
A szerző szubjektív, minősítő jelzőkkel irányítja az olvasó érzelmeit. Például az
óriási hiánykifejezés nem közgazdasági kategória, hanem értékítélet. A bevételeknél használt
mindösszeszó, illetve a kamatbevételekre vonatkozó
hiába lettek magasabbakfordulat a pozitív részadatok jelentőségét igyekszik devalválni a negatív összképpel szemben.
A cikk nem említi a hiány GDP-arányos mértékét, ami a nemzetközi összehasonlítás alapja. Elhallgatja továbbá azokat a külső gazdasági tényezőket (pl. inflációs környezet, uniós források helyzete), amelyek magyarázatot adhatnának a kamatkiadások és a működési költségek terven felüli növekedésére.
(Forrás: AlfaHir.hu)
Kép: Facebook/screenshot
