OkosHír: A magyar államháztartás központi alrendszere 5738,7 milliárd forintos hiánnyal fejezte be a 2025-ös évet. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a deficit mértéke megfelel a módosított, 5 százalékos GDP-arányos várakozásoknak.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 5500,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítási alapok pedig 245,9 milliárd forintos hiányt könyveltek el. Ezzel szemben az elkülönített állami pénzalapok 7,3 milliárd forintos többletet mutattak az év végén.
A bevételek 2,9 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, összesen 39 191,6 milliárd forintot tettek ki. Az adó- és járulékbevételek 8 százalékkal nőttek, ezen belül a fogyasztási adók 9,5 százalékos bővülést mutattak. A kiadási oldal 6,9 százalékkal, 44 930,4 milliárd forintra növekedett.
Kiemelt kiadási tételek és finanszírozás
- Kamatkiadások: 4197,8 milliárd forint (584,7 milliárdos növekedés).
- Nyugdíjellátások: 7300,6 milliárd forint.
- Gyógyító-megelőző ellátások: 2916,3 milliárd forint.
- Közlekedési és közüzemi szolgáltatások: 2652,3 milliárd forint.
A minisztérium tájékoztatása szerint az Európai Bizottság decemberben 248 milliárd forintnyi forrást tartott vissza likviditási okokra hivatkozva. Ennek nagy része, több mint 200 milliárd forint 2026. január 14-én érkezett meg a magyar államkasszába.
Államadósság és hiánycélok
A központi költségvetés adóssága 5060,7 milliárd forinttal emelkedett az év során. A finanszírozást nettó forint- és devizakibocsátás biztosította. A forint árfolyamának erősödése ugyanakkor 1153,6 milliárd forinttal csökkentette a devizában fennálló adósság forintértékét.
A kormány az eredetileg tervezett 3,7 százalékos ESA-hiánycélt az év folyamán megemelte. A végső, 5 százalékos becsült hiány elérését a tárca a stabilitás megőrzéseként értékelte a kedvezőtlen külső gazdasági körülmények ellenére.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTISZTA.AI MANIPULÁCIÓ ELEMZÉS
Narratíva és cél: A forrásszöveg elsődleges célja a jelentős költségvetési hiány (5738,7 milliárd forint) és az adósságnövekedés pozitív keretezése. A narratíva a hiányt nem strukturális problémaként, hanem egy sikeresen menedzselt folyamatként mutatja be, amely külső tényezők ellenére valósult meg.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi eszközök: A szöveg érzelmileg telített, elismerő jelzőket használ a kormányzati teljesítmény leírására, miközben a negatív adatokat külső kényszerként állítja be. Példa: „komoly eredmény a jelenlegi negatív külső gazdasági környezetben”. Ez a fordulat az objektív tájékoztatás helyett politikai értelmezést sugall.
- Forráskezelés: A cikk kizárólag a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményére támaszkodik. Hiányoznak a független elemzői vélemények vagy a Költségvetési Tanács észrevételei, ami egyoldalú tájékoztatást eredményez. Példa: „Az NGM fontosnak tartja kiemelni…” – a szöveg átveszi a minisztérium prioritásait és hangsúlyait.
- Hiányzó kontextus: Bár a szöveg említi a hiánycél emelését, elhallgatja annak okait és a korábbi célkitűzések tarthatatlanságát. A 3,7 százalékról 5 százalékra történő elmozdulást tényként kezeli, de nem elemzi annak hosszú távú hatásait. Továbbá a rezsivédelem kapcsán használt „csaknem azonos éves támogatási igény” fordulat elrejti a világpiaci energiaárak változásának hatását a költségvetésre.
Kép: Nagy Márton/Facebook
