Belföld
Hazatérhetett a miskolci kórházban visszatartott újszülött
OkosHír: A Jobbik Gyermekvédelmi Akciócsoportjának közbenjárásával hagyhatta el a miskolci kórházat egy újszülött, akit az intézmény gyámhivatali határozat nélkül nem engedett haza. A párt képviselői szerint a dolgozók védőnői javaslatra hivatkozva, jogalap nélkül korlátozták a család távozását.
Jogszabályi hiányosságok és családi körülmények
Kiss Zsolt, az akciócsoport tagja és debreceni képviselőjelölt beszámolója szerint a csecsemőt egészségügyi indok nélkül tartották bent a gyermekosztályon. Az intézmény egy védőnői ajánlásra támaszkodott, amely szerint a családnál nem biztosítottak a gyermeknevelés feltételei. Kiss hangsúlyozta, hogy a gyermek hazvitelét kizárólag jogerős gyámhivatali határozattal lehetett volna megakadályozni, ilyen dokumentum azonban nem készült.
Az érintett családnak ez az ötödik gyermeke. A védőnői kifogások között szerepelt, hogy a negyedik, kétéves gyermek két védőoltása elmaradt. A szülők ezt azzal indokolták, hogy a kisgyermek lázas betegsége miatt halasztották el az oltások beadását, de szándékukban áll pótolni azokat. Az újszülött orvosi státusza megfelelő volt, az előírt oltásokat megkapta.
Rendszerszintű problémákra utalnak a jogvédők
Az akciócsoport tagjai szerint a miskolci eset nem egyedi jelenség a magyar egészségügyben. Kiss Zsolt kifejtette, hogy több kórházban is tapasztalható a hatáskörök túllépése, ahol védőnői jelzések alapján, adminisztratív döntés nélkül tartanak bent újszülötteket. A politikus véleménye szerint az ápolók és orvosok gyakran felsőbb utasításra, a felelősségre vonástól tartva járnak el ilyen szigorral.
- A gyermek végül megkapta a zárójelentést és hazatérhetett.
- Az ügyben Juhász-Bauer Ágoston Bálint és Gönczi György szakértők is közreműködtek.
- Az akciócsoport további, nevelőszülői bántalmazásokkal kapcsolatos ügyek feltárását tervezi.
TISZTA.AI MANIPULÁCIÓ ELEMZÉS
Narratíva és cél: A szöveg elsődleges célja a Jobbik újonnan alakult Gyermekvédelmi Akciócsoportjának legitimálása és hősies színben való feltüntetése. A narratíva a „tehetetlen család” és az „elnyomó, jogszabályokat áthágó állami gépezet” szembeállítására épít, ahol a párt politikusai jelentik az egyetlen hatékony védelmet.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi eszközök: A szerző erősen szubjektív, érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használ az intézményi oldal leírására, például: „öt-hat ápolónő védte foggal-körömmel a gyereket”. A dolgozókat „túlbuzgóaknak” nevezi, ami degradáló minősítés, nem pedig tényközlés.
- Forráskezelés: A cikk kizárólag egyetlen oldal, a Jobbik politikusainak és az általuk képviselt apának a megszólalásaira épít. Teljesen hiányzik a kórház vezetőségének, az érintett védőnőnek vagy a gyámhivatalnak az álláspontja. Ez egyoldalú tájékoztatást eredményez.
- Hiányzó kontextus: Nem ismerjük a védőnői ajánlás pontos tartalmát vagy a család korábbi kórtörténetét a gyermekvédelemmel. A szöveg elhallgatja, hogy a politikai szereplők (Kiss Zsolt, Gönczi György) egyben képviselőjelöltek is, tehát az akció a választási kampányuk részét képezi. Erre utal a záró megjegyzés is: „akár örökre is a rendszerben maradhatott volna” – ami egy bizonyíthatatlan, félelemkeltő feltételezés.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Kétmillió forintos bírsággal sújtja a NAV a be nem jelentett foglalkoztatást
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette a szabálytalanul működő vállalkozásokra váró jogkövetkezményeket. A nyugtaadás elmulasztása vagy a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása kétmillió forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.
A szigorú előírások az egyszerűsített foglalkoztatásra is vonatkoznak. A bejelentést minden esetben a tényleges munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni. Amennyiben ez elmarad, a hatóság ugyanazt a kétmillió forintos bírságmaximumot alkalmazhatja, mint a normál munkaviszony esetén.
Szigorú szankciók az igazolatlan eredetű árukra
A revizorok kiemelt figyelmet fordítanak az áruk eredetére is. Az igazolatlan származású termékek forgalmazása esetén a bírság az áru forgalmi értékének 40 százalékáig terjedhet. A törvény rögzített minimumösszegeket is meghatároz: magánszemélyeknél 200 ezer, cégeknél pedig legalább félmillió forint a büntetés.
A NAV végrehajtási szakemberei közvetlenül támogatják a helyszíni ellenőrzéseket. Súlyos jogsértés gyanúja esetén a hivatal ideiglenes biztosítási intézkedést rendelhet el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár a teljes árukészletet lefoglalhatják, ha kétséges a várható bírság megfizetése.
A költségvetés és a tisztességes verseny védelme
A hatóság közleménye szerint az ellenőrzések célja a költségvetési bevételek biztosítása. A fellépéssel a jogkövető vállalkozásokat kívánják segíteni. A hivatal szerint az adóelkerülés és a bevételeltitkolás torzítja a piaci versenyt, ezért a szabályszegőkkel szemben határozott fellépés szükséges.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg a hatósági dominanciát és a zéró toleranciát hangsúlyozza. Célja az adózói fegyelem erősítése a félelemkeltés (magas bírságösszegek, lefoglalás) és a moralizálás (tisztességtelen verseny) eszközeivel.
A forrás „komoly kockázatot”, „súlyos jogsértést” és „tisztességtelen versenyelőnyt” emleget. Ezek a kifejezések érzelmileg töltöttek, és a hatóságot a „jó” (jogkövető) vállalkozások védelmezőjeként tüntetik fel a „rossz” (adóelkerülő) szereplőkkel szemben.
A szöveg kizárólag a NAV közleményére támaszkodik, nem szólaltat meg jogvédőket vagy kkv-szektorbeli szakértőket. Hiányzik a kontextus arról, hogy a kisvállalkozások mekkora hányada követ el adminisztratív hibát szándékosság nélkül, illetve nincs adat a bírságok elleni fellebbezések sikerességéről. Külön figyelemre méltó az eredeti anyag végén található, a témához nem kapcsolódó politikai utalás („Kéri László újabb beismerő vallomása”), amely a figyelmet egy másik, vélhetően politikai narratíva felé tereli el (úgynevezett „red herring” technika).
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Belföld
Február 15-ig jelentkezhetnek a diákok a felsőoktatásba
A felvi.hu oldalon elérhetővé vált a teljes felsőoktatási képzéskínálat a 2026 szeptemberében induló szakokhoz. Az érdeklődők tájékozódását pontszámító kalkulátor és korábbi statisztikai adatok támogatják a felületen.
A jelentkezési folyamat kizárólag elektronikusan végezhető el. A felvételizők az Ügyfélkapu+ rendszeren vagy a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazásán keresztül léphetnek be a rendszerbe. A folyamat lezárásának és hitelesítésének határideje 2026. február 15-én éjfél.
Költségek és jelentkezési helyek
A szabályozás értelmében minden jelentkező három képzési helyet jelölhet meg díjmentesen. Amennyiben valaki ennél több, de legfeljebb hat lehetőséget kíván megadni, további helyenként 2000 forint kiegészítő eljárási díjat köteles fizetni.
A kiegészítő díjak befizetésére a hitelesítést követően, február 16-tól számítva 15 nap áll rendelkezésre. A hivatal felhívta a figyelmet, hogy a határidők elmulasztása jogvesztő hatályú lehet a felvételi eljárásban. A rendszer a felhasználók támogatására különféle segédanyagokat is közzétett.
Miközben az oktatási adminisztráció a technikai részletekre fókuszál, a médiatérben megjelenő kapcsolódó tartalmak gyakran érzelmileg telített kontextusba helyezik az oktatási vagy kisebbségi kérdéseket.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az alapszöveg célja a tényszerű tájékoztatás az állami felvételi eljárásról. Ugyanakkor a forrás végén elhelyezett kapcsolódó cikk („Újabb pofon a szlovákiai magyaroknak”) egy klasszikus sérelem-politikai narratívát emel be, amely érzelmi reakciót próbál kiváltani az olvasóból.
Míg a főszöveg semleges, a kapcsolódó címben szereplő „pofon” metafora manipulatív eszköz. Ez a kifejezés az eseményeket egyoldalúan, áldozati szerepkörből mutatja be, anélkül, hogy a tényleges konfliktust vagy annak hátterét kifejtené.
A szöveg kizárólag az Oktatási Hivatal közleményére támaszkodik, ami egyoldalú forráskezelés. Hiányzik a kontextus a DÁP-rendszer esetleges technikai nehézségeiről vagy a kiegészítő díjak inflációs hatásáról. A szlovákiai magyarokra vonatkozó utalás teljesen kontextus nélküli, célja csupán a figyelemelterelés vagy a nemzeti érzelmek mozgósítása.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Kezdeményezték Kulja András mentelmi jogának felfüggesztését az Európai Parlamentben
-
Közélet-Politika2 napja
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten
-
Közélet-Politika2 napja
Nagy Zoltán győzelmével többséget szerzett a Fidesz Balmazújvárosban
-
Közélet-Politika2 napja
A Tisza Párt 2035-ig kivezetné az orosz energiafüggőséget és átalakítaná az adórendszert
-
Közélet-Politika1 napja
Koncz Zsófia: A Tisza Párt hatalomra jutásával veszélybe kerülnének a családtámogatások
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Magyarországnak soha nem volt akkora devizatartaléka és aranytartaléka, mint ma
-
Közélet-Politika1 napja
A Tisza Párt közzétette választási programját és intézményi reformterveit
-
Közélet-Politika1 napja
Real-PR 93: 5%-ra szűkült a különbség a kormánypárt és a Tisza Párt között Kaposváron