OkosHír: A HVG360 adatelemzése alapján a magyar kormány 2025-ben összesen 2212 milliárd forintot – a teljes költségvetési kiadási főösszeg 5 százalékát – csoportosította át kormányhatározatokon keresztül. Az adatok szerint az Országgyűlés által eredetileg elfogadott büdzsét átlagosan nyolcnaponta módosították a tavalyi év során.
A vizsgált időszakban összesen 46 alkalommal történt módosítás, ami a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat a beavatkozások gyakoriságában. Összehasonlításképpen: 2021-ben még 85 alkalommal (átlagosan 4 naponta), 2022-ben 61-szer, 2023-ban 55-ször, míg 2024-ben 37 alkalommal írták át a költségvetési előirányzatokat a végrehajtó hatalom döntései alapján.
Kiemelt forrásnövekedések és kedvezményezettek
A költségvetési átcsoportosítások legnagyobb nyertese a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság volt, amely az eredeti tervekhez képest 101 milliárd forintnyi többletforráshoz jutott. Jelentős forrásbővülés mutatkozott továbbá az alábbi területeken:
- Gazdaságfejlesztés: Az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kerete 82 milliárd forinttal emelkedett.
- Infrastruktúra: A mohácsi Duna-híd építésére 64,2 milliárd forint többletforrást különítettek el.
- Oktatás és alapítványok: A nem állami felsőoktatási intézmények 34,9 milliárd, a Klebelsberg Központ 30,3 milliárd, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok pedig 26,8 milliárd forint pluszt kaptak.
- Kormányzati kommunikáció: Rogán Antal tárcája 26 milliárd forintnyi többletet fordíthatott kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.
A vasúti fejlesztések terén 26,6 milliárd forint pluszforrás jutott a nemzetközi szerződéseken alapuló projektekre, ideértve a Budapest–Belgrád vasútvonal munkálatait is. Ezzel párhuzamosan a Beruházási Alap 26,1 milliárd forinttal bővült, bár a cikk megjegyzi, hogy a beruházási mutatók nem mutattak ezzel arányos elmozdulást.
Forráselvonások és strukturális változások
Az elvonások leginkább a közlekedési szektort érintették. A közlekedési közszolgáltatások energiaköltség-támogatását 37 milliárd forinttal csökkentették, amit az elemzés az energiaárak mérséklődésével magyaráz. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vasúti fejlesztési kerete összességében több mint 23 milliárd forinttal szűkült a különböző átcsoportosítások következtében.
A Debrecen térségét érintő ipari és közúti beruházásoktól összesen 12,6 milliárd forintot vontak el, míg a Hungaroring Zrt. költségvetése 8,3 milliárd forinttal csökkent. A kulturális szektor is forráskiesést könyvelhetett el: a Miniszterelnökség és az ÉKM kulturális értékmegőrző beruházásait összesen 4,8 milliárd forinttal vágták meg.
A 2025-ös költségvetést – Donald Trump amerikai elnökké választását követően, a geopolitikai várakozásokhoz igazodva – viszonylag későn, 2024. december 20-án fogadták el. A jelentős mértékű évközi módosítások ellenére az államháztartási hiány mértéke az év végére elérte az 5 százalékot.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti írás célja a kormányzati gazdálkodás kiszámíthatatlanságának és a költségvetési fegyelem hiányának hangsúlyozása. A szöveg azt a narratívát építi fel, hogy az Országgyűlés szerepe formálissá vált, mivel a kormány „kénye-kedve szerint” mozgatja a közpénzeket, miközben bizonyos kiadásokat (pl. propaganda, alapítványok) negatív színben tüntet fel.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A szerző erősen érzelmi és pejoratív kifejezéseket használ a semleges szakmai terminológia helyett. Példák: „ütötte a markát” (többletforráshoz jutott helyett), „közös pénzünkből” (érzelmi bevonás), „propaganda” (kormányzati kommunikáció helyett), „bányászbéka feneke alatt” (stilisztikailag nem illő, degradáló metafora a beruházási rátára). Az „Orbán Viktorék” fordulat személyesíti és politikai éllel ruházza fel a technikai kormányzati döntéseket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a HVG360 gyűjtésére támaszkodik, és egyoldalúan mutatja be az adatokat. Bár megemlíti az energiaárak csökkenését mint lehetséges okot egy elvonásnál, a legtöbb módosításnál nem közli a kormányzat hivatalos indoklását vagy a gazdasági kényszerpályákat. A „megkérdőjelezhető hatékonyságú” jelző a mohácsi hídnál forrásmegjelölés nélküli szubjektív vélemény, amely tényként van tálalva.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem ad támpontot arra vonatkozóan, hogy a 5%-os átcsoportosítás nemzetközi vagy történelmi összehasonlításban kirívó-e, vagy mekkora része származik technikai jellegű korrekciókból (pl. uniós források lehívásának ütemezése). A „kínai érdekeket szolgáló” jelző a Budapest–Belgrád vasútvonalnál geopolitikai értelmezés, amely mögül hiányzik a gazdasági előnyök vagy hátrányok részletesebb, objektív ütköztetése.
