Gazdaság

Milliárdos átcsoportosítások: A kormány a 2025-ös költségvetés öt százalékát mozgatta át

Közzétéve: 4 hete – Szerkesztő: B. Kadosa

OkosHír: A HVG360 adatelemzése alapján a magyar kormány 2025-ben összesen 2212 milliárd forintot – a teljes költségvetési kiadási főösszeg 5 százalékát – csoportosította át kormányhatározatokon keresztül. Az adatok szerint az Országgyűlés által eredetileg elfogadott büdzsét átlagosan nyolcnaponta módosították a tavalyi év során.

A vizsgált időszakban összesen 46 alkalommal történt módosítás, ami a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat a beavatkozások gyakoriságában. Összehasonlításképpen: 2021-ben még 85 alkalommal (átlagosan 4 naponta), 2022-ben 61-szer, 2023-ban 55-ször, míg 2024-ben 37 alkalommal írták át a költségvetési előirányzatokat a végrehajtó hatalom döntései alapján.

Kiemelt forrásnövekedések és kedvezményezettek

A költségvetési átcsoportosítások legnagyobb nyertese a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság volt, amely az eredeti tervekhez képest 101 milliárd forintnyi többletforráshoz jutott. Jelentős forrásbővülés mutatkozott továbbá az alábbi területeken:

Gazdaságfejlesztés: Az „1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program” kerete 82 milliárd forinttal emelkedett.
Infrastruktúra: A mohácsi Duna-híd építésére 64,2 milliárd forint többletforrást különítettek el.
Oktatás és alapítványok: A nem állami felsőoktatási intézmények 34,9 milliárd, a Klebelsberg Központ 30,3 milliárd, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok pedig 26,8 milliárd forint pluszt kaptak.
Kormányzati kommunikáció: Rogán Antal tárcája 26 milliárd forintnyi többletet fordíthatott kormányzati kommunikációs és konzultációs feladatokra.

A vasúti fejlesztések terén 26,6 milliárd forint pluszforrás jutott a nemzetközi szerződéseken alapuló projektekre, ideértve a Budapest–Belgrád vasútvonal munkálatait is. Ezzel párhuzamosan a Beruházási Alap 26,1 milliárd forinttal bővült, bár a cikk megjegyzi, hogy a beruházási mutatók nem mutattak ezzel arányos elmozdulást.

Forráselvonások és strukturális változások

Az elvonások leginkább a közlekedési szektort érintették. A közlekedési közszolgáltatások energiaköltség-támogatását 37 milliárd forinttal csökkentették, amit az elemzés az energiaárak mérséklődésével magyaráz. Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vasúti fejlesztési kerete összességében több mint 23 milliárd forinttal szűkült a különböző átcsoportosítások következtében.

A Debrecen térségét érintő ipari és közúti beruházásoktól összesen 12,6 milliárd forintot vontak el, míg a Hungaroring Zrt. költségvetése 8,3 milliárd forinttal csökkent. A kulturális szektor is forráskiesést könyvelhetett el: a Miniszterelnökség és az ÉKM kulturális értékmegőrző beruházásait összesen 4,8 milliárd forinttal vágták meg.

A 2025-ös költségvetést – Donald Trump amerikai elnökké választását követően, a geopolitikai várakozásokhoz igazodva – viszonylag későn, 2024. december 20-án fogadták el. A jelentős mértékű évközi módosítások ellenére az államháztartási hiány mértéke az év végére elérte az 5 százalékot.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti írás célja a kormányzati gazdálkodás kiszámíthatatlanságának és a költségvetési fegyelem hiányának hangsúlyozása. A szöveg azt a narratívát építi fel, hogy az Országgyűlés szerepe formálissá vált, mivel a kormány „kénye-kedve szerint” mozgatja a közpénzeket, miközben bizonyos kiadásokat (pl. propaganda, alapítványok) negatív színben tüntet fel.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A szerző erősen érzelmi és pejoratív kifejezéseket használ a semleges szakmai terminológia helyett. Példák: „ütötte a markát” (többletforráshoz jutott helyett), „közös pénzünkből” (érzelmi bevonás), „propaganda” (kormányzati kommunikáció helyett), „bányászbéka feneke alatt” (stilisztikailag nem illő, degradáló metafora a beruházási rátára). Az „Orbán Viktorék” fordulat személyesíti és politikai éllel ruházza fel a technikai kormányzati döntéseket.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a HVG360 gyűjtésére támaszkodik, és egyoldalúan mutatja be az adatokat. Bár megemlíti az energiaárak csökkenését mint lehetséges okot egy elvonásnál, a legtöbb módosításnál nem közli a kormányzat hivatalos indoklását vagy a gazdasági kényszerpályákat. A „megkérdőjelezhető hatékonyságú” jelző a mohácsi hídnál forrásmegjelölés nélküli szubjektív vélemény, amely tényként van tálalva.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem ad támpontot arra vonatkozóan, hogy a 5%-os átcsoportosítás nemzetközi vagy történelmi összehasonlításban kirívó-e, vagy mekkora része származik technikai jellegű korrekciókból (pl. uniós források lehívásának ütemezése). A „kínai érdekeket szolgáló” jelző a Budapest–Belgrád vasútvonalnál geopolitikai értelmezés, amely mögül hiányzik a gazdasági előnyök vagy hátrányok részletesebb, objektív ütköztetése.

(Forrás: AlfaHir.hu)

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Gazdaság

KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar

Közzétéve: 24 órája – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Az építőipari termelés volumene 8,9 százalékkal nőtt 2025 decemberében az előző év azonos időszakához képest. Az éves szinten 2,8 százalékos bővülést mutató ágazat teljesítményét elsősorban az út- és vasútépítések lendítették fel.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.

Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál

Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.

Ellentmondásos jelek a rendelésállományban

A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.

Emelkedő árak a szektorban

Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.

Nyelvi eszközök
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.

Hiányzó kontextus
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.

(Forrás: AlfaHir.hu)

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Gazdaság

Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe

Közzétéve: 1 napja – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: A kormány hatmilliárd forintot biztosít Miskolcnak az egykori Diósgyőri Acélművek területének visszavásárlására. A cél a korábbi ipari övezet rehabilitációja és modern, innovatív gazdasági központtá alakítása a lakosság bevonásával.

A kormány döntése értelmében Miskolc városa hatmilliárd forintos forrást kap a Diósgyőri Acélművek (DAM) területének tulajdonba vételére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint az ingatlanegyüttes a magyar ipar stratégiai jelentőségű pontja lehet. A területen korábban, a termelés csúcsidőszakában, mintegy 15 ezer ember állt alkalmazásban.

A projekt megvalósításához szoros együttműködés szükséges a városvezetés és a kormány között. A miniszter hangsúlyozta, hogy a területet újra be kell vonni a gazdasági vérkeringésbe. A kormány álláspontja szerint a fejlesztéseknek a helyi közösség igényeivel összhangban kell megvalósulniuk.

Átállás a nehéziparról az innovációra

A terület jövőjét már nem a hagyományos nehéziparban, hanem a 21. századi technológiákban látják. Az informatika és a mesterséges intelligencia alapú tevékenységek ideális helyszínre találhatnának a városrészben. Szijjártó Péter szerint a cél az, hogy a területet visszaadják a város szövetének.

A miniszter a jelenlegi állapotot városképi szempontból hátrányosnak nevezte. A rehabilitáció során modern gazdasági tevékenységeket telepítenének a helyszínre. Ehhez a kormány március 2-án konzultációt indít a miskolci lakosok számára, hogy véleményezhessék a terveket.

A fejlesztés célja, hogy a város lakóinak ne kelljen kerülniük az elzárt ipari zónát. A közös munka sikeréhez a tárcavezető a helyiek aktív közreműködését és támogatását kérte.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A cikk a kormányzati szerepvállalást a városmentő és modernizáló pozíciójába helyezi. A cél a jelentős összegű állami támogatás bejelentése mellett a múltbeli ipari örökség (nehézipar) és a jövő (AI, informatika) közötti éles váltás legitimálása.

Nyelvi eszközök
A forrásszöveg erős metaforákat használ a figyelem irányítására. Az „aranytartalék” kifejezés értéket sugall ott is, ahol jelenleg csak romok vannak, míg a „tájseb” a múltbeli mulasztásokat és az esztétikai romlást hangsúlyozza. Az „elkezdtük feldolgozni ezt a területet” fordulat a cselekvést és a dinamizmust hivatott érzékeltetni.

Forráskezelés
A szöveg kizárólag a miniszteri közleményre támaszkodik. Nem szólalnak meg a városvezetés képviselői, független ingatlanpiaci szakértők vagy a terület jelenlegi tulajdonosai.

Hiányzó kontextus
Nem derül ki, hogy ki a terület jelenlegi tulajdonosa, akitől a városnak vissza kell vásárolnia az ingatlant. Hiányzik a pontos elszámolás arról is, hogy a 6 milliárd forint mire elegendő (csak a vételárra vagy a kármentesítésre is). Az ukrajnai háború említése a kapcsolódó cikkben érzelmi horgonyként szolgál, de a DAM-projekthez nincs közvetlen szakmai köze.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Szijjártó Péter/Facebook

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább