OkosHír: A közelmúltban kinevezett, gyermekvédelmi nevelőszülői rendszerrel és az örökbefogadással kapcsolatos koordinációért felelős miniszterelnöki biztos, Kardosné Gyurkó Katalin átfogó reformokat és fejlesztéseket jelentett be az örökbefogadási és nevelőszülői rendszer hatékonyságának növelése érdekében. A tervek között szerepel az ügyintézési folyamatok gyorsítása, a jogszabályi hiányosságok pótlása, a nevelőszülők béremelésének bevezetése, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedésének támogatása.
Kardosné Gyurkó Katalin miniszterelnöki biztos egy interjúban beszélt arról, hogy a gyermekvédelemmel való kapcsolata szeptemberben kezdődött, amikor a sajtóban megjelent Danika története. A kisfiú hároméves koráig kórházban élt, mivel szülei lemondtak róla, és az örökbefogadását egy ápolói végzettségű házaspár számára az illetékes hivatal kezdetben nem engedélyezte. Az ügy villámgyorsan, összehangolt munkával oldódott meg, és a kisfiú ma már örökbefogadó családjával él. A biztos szerint ez az eset is rávilágított arra, hogy a jogszabályok merev értelmezése mellett az ösztönökre és a szívre is hallgatni kell a döntéshozatal során.
Az ősz folyamán több, segítséget kérő család kereste meg, így került a látókörébe Ricardo és Robika esete is, akiknek örökbefogadása bürokratikus akadályok és jogszabályi hiányosságok miatt húzódott el. A biztos elmondása szerint több ilyen esetben sikerült felgyorsítani a folyamatot.
Az első intézkedések és a javaslatcsomag
Miniszterelnöki biztosként első intézkedéseként Kardosné Gyurkó Katalin Hankó Balázs miniszterrel együtt örökbefogadó szülőket hívott össze, hogy közvetlenül tőlük hallják a rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokat. Ennek eredményeként egy javaslatcsomag készült, amely az örökbefogadási folyamat megkönnyítését célozza. A javaslatok a következők:
- A határidők pontosabb betartása.
- A beteg gyermekek örökbefogadásának megkönnyítése.
- A nevelőszülők örökbefogadási lehetőségeinek vizsgálata.
- A nemzetközi örökbefogadás eljárásrendjének tisztázása.
A biztos feladatai közé tartozik majd az elakadt ügyek kezelése, minden problémás eset egyedi vizsgálata, és az egyedi ügyeken keresztül a rendszer esetleges hiányosságainak feltérképezése. Célja szakmai-módszertani fejlesztési javaslatok kidolgozása a nevelőszülői és örökbefogadói szisztéma hatékony működése érdekében, valamint a releváns kormányzati döntések végrehajtásának nyomon követése. Folyamatosan tartja a kapcsolatot a családokkal, az állami, civil és egyházi fenntartókkal, illetve a társadalmi szervezetekkel.
A nevelőszülői rendszer a Belügyminisztérium, míg az örökbefogadás a Kulturális és Innovációs Minisztérium hatáskörébe tartozik. Kardosné Gyurkó Katalin kinevezésének célja éppen e két terület közötti koordináció elősegítése, az elakadások megszüntetése. Kiemelte, hogy bár a két területet nem kívánják összemosni, de szeretnének lehetőséget biztosítani a nevelőszülőknek arra, hogy örökbe fogadhassák a családjukba beilleszkedett gyermekeket, akikkel erős kötődés alakult ki.
Statisztikák és jövőbeli tervek
Magyarországon jelenleg több mint 21 ezer gyermek él állami gondoskodásban, közülük mintegy hétezren gyermekvédelmi intézményekben, 14 ezren pedig nevelőszülői hálózatokban. A biztos hangsúlyozta, hogy az esetek többsége nem igényel beavatkozást, és sajnálatosnak tartja, hogy a sajtó gyakran egyoldalúan csak a problémás esetekre fókuszál. Megjegyezte, hogy tavaly több mint 1200 sikeres örökbefogadás történt, ami azt mutatja, hogy a rendszer működik, de vannak területek, amelyek fokozott odafigyelést igényelnek.
Az ügyintézés gyorsítása az egyik legfontosabb célkitűzés. A biztos tapasztalatai szerint az örökbefogadásra várakozó gyermekek és az örökbefogadásra alkalmas személyek nem mindig találkoznak az állami rendszerben, míg a civil szféra ebben hatékonyabbnak bizonyul. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2024-ben növekedett az örökbe fogadható gyermekek és az engedélyezett örökbefogadások száma, ugyanakkor jelentősen csökkent az örökbefogadásra alkalmas személyek aránya 2023-hoz képest. Ennek okai között szerepelhet a hosszú várólista, a lassú ügymenet, a leendő szülők gyermek korára, nemére, egészségi állapotára vagy bőrszínére vonatkozó elvárásai, a lombikprogramban való sikeres részvétel miatti meggondolás, valamint az örökbefogadást népszerűsítő országos kampány hiánya.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai szerint mintegy 360 csecsemő él kórházakban, akiket szüleik nem vittek vagy nem vihettek haza. Közülük körülbelül 120 újszülött esetében várható, hogy gyorsított eljárással még idén és jövő év elején örökbefogadó szülőkhöz kerülhetnek. További 120 kisbaba, akiről vér szerinti szüleik nem mondtak le, nevelőszülőkhöz kerülhet, és a biztos reményei szerint húszuk esetében még idén megoldódhat az elhelyezés. A nevelőszülői hálózatokat felkérték, hogy térképezzék fel a csecsemők befogadására alkalmas helyeket. A fennmaradó gyermekek számára még idén decemberben két új, összesen 103 férőhelyes otthont adnak át Miskolcon és Mátészalkán, amelyek átmeneti jelleggel, „csodák palotájaként” működnek majd. Az érintett kisbabák többségének édesanyja szerhasználó, vagy külföldi állampolgárságú anyjuk eltűnt a szülés után. A jövőben sem vetik el annak lehetőségét, hogy az anyák, amennyiben alkalmassá válnak, visszavehessék gyermekeiket.
A nevelőszülők országos toborzása során egyenetlen az eloszlás, különösen Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon van hiány. A toborzási gyakorlat rugalmasabbá tételét tervezik, megcélozva a középréteget, az egy-két gyermeket vállaló nevelőszülőket, valamint azokat, akiknek gyermekei már felnőttek. Felmerült a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) bevonása is a toborzásba. A miniszterelnök bejelentette a nevelőszülők 2025. január 1-től esedékes béremelését. Az egy gyermek után járó juttatás a minimálbér 50 százalékáról 100 százalékra emelkedik, két gyermeknél 120, háromnál pedig 180 százalékra. Sérült vagy újszülöttet nevelő nevelőszülők további bérkiegészítésre számíthatnak, melynek mértéke hét százalékról 15 százalékra nő.
A gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok önálló életének megkezdését támogató Apponyi Franciska Jövőműhely Program (AFJP) is fejlődik. 2026-tól az állami cégeknek és intézményeknek szakmai végzettségüknek megfelelő állást kell felajánlaniuk a nagykorúvá váló fiataloknak. Ezenkívül a 25 év alattiak szja-mentessége is segíti őket.
A gyermekvédelem témájának átpolitizáltságával kapcsolatban a biztos természetesnek tartja, ha egy családbarát országban ez a közbeszéd meghatározó témája, és hálás érte, mivel ez a társadalom családközpontú, gyermekarcú voltát bizonyítja. Ugyanakkor elítéli a közvélemény szándékos megtévesztését és a gyermeksorsok politikai célokra történő felhasználását. Munkájának legnagyobb kihívásának a szakmailag jó döntések meghozatalát tartja, mivel gyermekek és családok sorsa múlhat rajta.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk, amely egy interjú formájában jelent meg, egyértelműen a gyermekvédelemért felelős újonnan kinevezett miniszterelnöki biztos, Kardosné Gyurkó Katalin és a kormány gyermekvédelmi intézkedéseinek pozitív bemutatására, valamint a rendszer hatékonyságának és humanitárius jellegének hangsúlyozására törekszik. A cikk célja az olvasók meggyőzése arról, hogy a kormány proaktívan és empátiával kezeli a gyermekvédelmi kihívásokat, miközben igyekszik eloszlatni a negatív médiaképet.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora viszonylag semleges nyelvezetet használ, azonban az interjúalany, a miniszterelnöki biztos, gyakran él érzelmileg töltött kifejezésekkel és retorikai fordulatokkal. Például a Danika-ügy kapcsán említi, hogy a jogszabályok merev értelmezése mellett „talán segítheti a döntéseinket az is, ha az ösztöneinkre és a szívünkre is hallgatunk”. Ezenkívül a „csodák palotájaként” említi az új gyermekotthonokat, ami pozitív, idealizált képet fest a valóságról. Az olyan kifejezések, mint „szerető családi körben”, „boldogan él”, „szeretetteljes környezetben”, „villámgyors, összehangolt munka” mind az érzelmi bevonást és a sikertörténetek hangsúlyozását szolgálják. A „Hatalmas megtiszteltetésnek érzem a felkérést, ugyanakkor bevallom, hogy kissé ijesztőnek is” megállapítás az interjúalany emberi oldalát emeli ki, növelve hitelességét és szimpátiáját.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az interjú mint műfaj inherent módon egyoldalú, mivel egyetlen forrás, a miniszterelnöki biztos nézőpontját mutatja be. Bár hivatkozik KSH adatokra és az Országos Kórházi Főigazgatóság statisztikáira, ezeket az adatokat az interjúalany értelmezi és magyarázza, anélkül, hogy külső szakértők vagy civil szervezetek eltérő elemzései, kritikái helyet kapnának. A cikk explicit módon kritizálja a sajtót, mondván: „Sajnálom, hogy főként a sajtó gyakran egyoldalú tudósításai miatt leginkább a problémás esetek kerülnek fókuszba, ami tagadhatatlanul hangsúlyeltolódáshoz, illetve a valóság torzításához vezethet.” Ez a megfogalmazás egy előregyártott védekezésként szolgálhat a potenciális kritikákkal szemben, és megpróbálja delegitimálni az alternatív nézőpontokat. A kormányzati intézkedések és tervek bemutatása dominál, anélkül, hogy mélyebben vizsgálná a rendszer korábbi hiányosságainak okait vagy a javaslatcsomag esetleges gyenge pontjait.
