OkosHír: Az arany iránti kereslet jelentősen megnőtt az elmúlt években, ami történelmi árrekordokhoz vezetett. Ezzel párhuzamosan a dollár globális dominanciájának gyengülésére utaló jelek mutatkoznak, amit az Egyesült Államok növekvő államadóssága és a geopolitikai változások is befolyásolnak. A jegybankok világszerte növelik aranytartalékaikat, csökkentve ezzel a dollárfüggőséget.

Az arany évszázadok óta fontos szerepet játszik a gazdaságban és a történelemben. A 20. században, különösen a második világháború idején, az államok igyekeztek biztonságba helyezni aranytartalékaikat. Magyarország esetében mintegy 33 tonna aranyat menekítettek ki 1945 januárjában, amelyet végül az amerikai hadsereg szolgáltatott vissza. Más nyugati szövetségesek aranytartalékai az Egyesült Államokba kerültek megőrzésre, azzal az ígérettel, hogy a dollár aranyra váltható lesz.

Az amerikai aranykészletek jelentős stabilitást biztosítottak a dollárnak egészen az 1970-es évek elejéig. Ekkorra azonban a túlzott pénznyomtatás miatt a dollár fedezetét biztosító aranykészlet már nem volt elegendő. Richard Nixon elnök 1971-ben felfüggesztette a Bretton Woods-i árfolyamrendszert, megszüntetve a dollár aranyra való átválthatóságát, és ezzel egyidejűleg megemelték az arany árát. Ezt követően, Henry Kissinger külügyminiszter vezetésével, létrejött a petrodollár rendszere, amelyben a szaúdiakkal és más arab országokkal kötött megállapodás értelmében az olajért kizárólag amerikai dollárral lehetett fizetni. Ez a rendszer mesterséges keresletet teremtett a dollár iránt, segítve az Egyesült Államokat a hidegháborús időszak finanszírozásában.

Az 1990-es évekre az aranyat sok szakértő „barbár relikviaként” jellemezte, és azt javasolták, hogy az államok és befektetők dollárban tartsák megtakarításaikat. Surányi György akkori jegybankelnök 1990-ben mintegy 43 tonna magyar aranytartalékot értékesített. A 2010 utáni Fidesz–KDNP-kormány azonban újra elkezdte feltölteni az ország aranykészletét.

A dollár bizalmi válsága és az arany árának robbanása

Az elmúlt években a dollár globális hegemóniája gyengülni kezdett, és az arany ára jelentősen emelkedett. Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője szerint 2015-ben egy uncia arany ára körülbelül 1800 dollár volt, amely 2025-re elérte a 4200 dollárt, több mint megkétszerezve. Az elemző úgy véli, hogy az extrém drágulás egyik oka a dollár iránti bizalom megfogyatkozása.

Az Egyesült Államok államadóssága elérte a 38,4 billió dollárt, ami jelentős piaci feszültségeket okozhat a világban. Ez az összeg az USA 38 évi védelmi költségvetésével vagy Németország 40 éves teljes adóbevételével egyenértékű. A helyzet nyomást gyakorol Washingtonra a kamatcsökkentésre, ami a dollár leértékelődésével járna. Mivel sok állam és befektetési alap dollárban tartja tartalékait, ez komoly alkalmazkodási sokkot idézhetne elő a világgazdaságban.

Donald Trump elnök bejelentette az Egyesült Államok újraiparosítását, amelyet megnövekedett vámbevételekből kíván finanszírozni. Emellett a félidős választások közeledtével az elnök a személyi jövedelemadó radikális csökkentését is ígérte. Tatár Mihály szerint ez elhalasztotta az adósságválság rendezésének reményeit, közelebb hozva a kamatvágást és a dollár leértékelődését. Az elemző kiemeli, hogy a Trump-kormányzatnak érdeke, hogy a Fed élére olyan személy kerüljön, aki támogatja a kamatcsökkentési politikát. A jelölt nevének nyilvánosságra kerülése a nemesfémpiacokon árrobbanáshoz vezetett, megemelve az arany és az ezüst árfolyamát.

Jegybankok aranyvásárlása és geopolitikai hatások

A globális pénzpiacokon tapasztalható jelenségek hatására a jegybankok fokozatosan csökkentik dollárfüggőségüket, és növelik aranytartalékaikat. Ezt a tendenciát követik a nagy befektetési alapok és a magánszemélyek is, ami tovább hajtja az arany árait. A hivatalos statisztikák szerint tavaly a jegybankok aranyvásárlása elérte az 1100 tonnát, idén szeptemberig pedig már 800 tonnánál tartott a felhalmozott mennyiség. A legnagyobb vásárlók között Lengyelország, Kazahsztán, Törökország, India és Kína található. Magyarország is növelte készleteit idén ősszel, elérve a 110 tonnás aranytartalékot, ami kiugró a 20. századi történelemben.

Tatár Mihály rámutat, hogy az aranypiac kevésbé átlátható, mint a bankszektor, és a szakértők szerint Kína valós aranytartaléka a hivatalosan bejelentett 2300 tonnának legalább ötszöröse, de akár tízszerese is lehet. Hivatalos adatok szerint a legnagyobb aranykészlettel, 8100 tonnával az Egyesült Államok rendelkezik.

A geopolitikai változások is befolyásolják az arany iránti keresletet. Oroszország a 2014-es krími annektálás óta nem vásárol amerikai állampapírt a nyugati szankciók miatt. Kína is csökkentette vásárlásait az áruit sújtó vámok miatt. Az orosz vagyon 2022-es zárolása arra ösztönözte a BRICS-országokat és a globális Dél államait, hogy kevesebb dolláralapú eszközt tartsanak, és inkább aranyba vagy más reáleszközökbe fektessenek.

Az amerikai államadósság finanszírozása így egyre inkább az amerikai nagybefektetőkre és Európára hárul. A világkereskedelemben is megfigyelhető a dollártól való függetlenedés, egyre több tranzakció történik kínai jüanban, köztes devizákban, sőt aranyelszámolással. Kína és Oroszország már teljesen levált a dolláralapú rendszerről a kétoldalú kereskedelemben, és Kína ezt a modellt más partnereire is kiterjeszti. Tatár Mihály szerint Trump elnök számára létkérdés a dollár szerepének megerősítése, ami szerinte csak az orosz–ukrán háború lezárásával és Oroszország nyugati gazdaságba való visszavezetésével érhető el, lassítva ezzel a dollár ázsiai kereskedelemből való kiszorulását.

(Forrás: demokrata.hu)