OkosHír: A Policy Solutions és a Závecz Research által készített legújabb közvélemény-kutatás szerint 2025-ben a magyar lakosság Ausztriát tartja a legszimpatikusabb országnak, míg a legnagyobb fenyegetést Ukrajnában és Oroszországban látják. A felmérés részletes adatokat közölt a különböző pártpreferenciájú csoportok véleménykülönbségeiről is, kiemelve, hogy a háború elhúzódása befolyásolja a veszélyérzetet. A Policy Solutions külpolitikai kutatási sorozata az orosz-ukrán háborúval, Magyarország külpolitikai irányultságával és a külföldi vezető politikusokkal kapcsolatos vélemények mellett arra is kereste a választ, hogy a magyar társadalom mely országokról alakított ki pozitív, és mely országokról negatív véleményt. A megkérdezettek összesen 23 államot értékelhettek egy négyfokú skálán, a teljesen negatív megítéléstől a teljesen pozitív véleményig.
A magyarok kedvenc és nem kedvelt országai
A felmérés alapján Ausztria rendelkezik a legpozitívabb megítéléssel a magyarok körében, 83 százalékos támogatottsággal. Legalább 70 százalékuk pozitívan vélekedik Horvátországról (77%), Svédországról (75%), az Egyesült Királyságról (73%) és Csehországról (70%) is. A válaszadók körülbelül kétharmada inkább pozitívan ítéli meg Szlovéniát és Szlovákiát, valamint Németországot és Franciaországot. Lengyelország, Japán és az Egyesült Államok szintén döntően pozitív megítélés alá esnek.
Ezzel szemben Törökországot, Szerbiát, Dél-Koreát, Kínát, Izraelt, Oroszországot és Iránt a többség nem tartja szimpatikusnak. A szomszédos országok közül Románia, Szerbia és Ukrajna sem népszerű a magyarok körében. Az orosz-ukrán háborúban érintett felek közül Ukrajnát (71%) még Oroszországnál (68%) is többen látják negatívan. A vizsgált országok közül csak Iránról (74%) vannak többen rossz véleménnyel, mint Ukrajnáról.
A pártpreferenciák jelentős eltéréseket mutatnak. A Fidesz-KDNP támogatói körében Ausztria (79%) szintén az első helyen végzett. Az Egyesült Államok megítélése kedvezőbb náluk (66%), és Kína, valamint Oroszország is kevésbé negatív megítélés alá esett, mint a teljes népességben. Ukrajna megítélése kiugróan negatív a kormánypárti szavazók körében (76%), ezzel a legkevésbé kedvelt országgá vált számukra.
A Tisza Párt szavazói Ausztriát, Svédországot, Horvátországot, Csehországot és az Egyesült Királyságot tartják a legszimpatikusabbnak. Németország megítélése körükben jelentősen pozitívabb (73%), mint a Fidesz-KDNP támogatói között. Irán (76% negatív), Oroszország, Izrael és Kína megítélése erősen kedvezőtlen náluk. Ukrajna viszont kevésbé antipatikus körükben, mint a kormánypártiaknál.
Veszélyérzet: Ukrajna és Oroszország az élen
A kutatás arra is kiterjedt, hogy mely országokat tartják a válaszadók Magyarország számára veszélyesnek. A megkérdezettek szerint Ukrajna (50%) és Oroszország (47%) jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt. Kínát a válaszadók közel harmada (31%) tekinti veszélyesnek, az Egyesült Államokat pedig 26 százalék. Érdekesség, hogy Kínát 33 százalék, az Egyesült Államokat pedig 38 százalék nem tartja közvetlen fenyegetésnek.
Az utóbbi két évben a legnagyobb változás Ukrajna veszélyességének megítélésében figyelhető meg: 2023-ban még csak 35 százalék, 2024-ben 51 százalék, 2025-ben pedig 50 százalék tartotta veszélyesnek. Ez azt jelzi, hogy a háború elhúzódásával a fenyegetettség érzete megnőtt, majd magas szinten állandósult. Oroszország veszélyességi megítélése (47%) stabil maradt az elmúlt három évben. Kína megítélése enyhén javult tavalyhoz képest (31%), míg az Egyesült Államok esetében a 2023-as arányokhoz hasonló eredmények születtek (26%).
A pártpreferenciák itt is eltérő mintázatot mutatnak. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazói körében Oroszországtól jóval kevésbé tartanak, mint Ukrajnától. A Fidesz-KDNP híveinek 63 százaléka sorolja Ukrajnát a veszélyes országok közé, míg Oroszország esetében ez az arány 36 százalék. A Mi Hazánk szavazói hasonlóan vélekednek: 55 százalékuk tartja Ukrajnát veszélynek, Oroszországot 40 százalékuk.
Ezzel szemben a Tisza Párt támogatóinak több mint fele (54%) Oroszországot látja veszélyesnek, míg Ukrajnát csupán 36 százalékuk. Kínát is nagyobb kockázatnak ítélik (36%), mint a kormánypárti szavazók (20%). Az Egyesült Államok megítélése a kormánypárti szavazók körében a legkedvezőbb (19% tartja veszélyesnek), míg a Tisza Párt támogatóinál ez az arány magasabb (28%). A pártnélküliek körében Ukrajna (55%) számít a legveszélyesebbnek, de a félelem mértéke mérsékeltebb, mint a Fidesz-KDNP szavazói esetében. Oroszországot a pártnélküliek fele (49%) sorolja a veszélyt jelentő országok közé.
Összességében megállapítható, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után három és fél évvel a magyarok egy fokkal jobban tartanak a megtámadott Ukrajnától, mint Oroszországtól. Az Egyesült Államokat tartják a legkevésbé fenyegetőnek, ami a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel ápolt szorosabb kapcsolatát tükrözi.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Policy Solutions által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeinek bemutatása, amely a magyar társadalom külföldi országokkal kapcsolatos véleményeit és veszélyérzetét vizsgálja. A cikk implicit narratívája a háború elhúzódásának hatását hangsúlyozza a magyarok Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos percepcióira, valamint rávilágít a pártpreferenciák szerinti jelentős különbségekre. A szöveg a végkövetkeztetésben politikai értelmezést is ad az Egyesült Államok megítélésének okaira, összefüggésbe hozva azt a jelenlegi (feltételezett) amerikai elnöki adminisztrációval és a magyar kormány viszonyával.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk alapvetően tényközlő, riport stílusban íródott, és a felmérés számszerű adatait prezentálja. Azonban bizonyos megfogalmazások finomabb keretezést alkalmaznak. Például a „nem meglepő, hogy Lengyelország is a lista első felében szerepel” kifejezés egy implicit történelmi-kulturális kontextust sugall. A záró bekezdésben az „agresszor Oroszországtól” és „megtámadott Ukrajnától” kifejezések, bár ténybeli leírásai a konfliktusnak, egyértelmű morális keretet adnak a két ország megnevezésének, ami nem pusztán semleges tényközlés. Az „Ukrajnával szembeni fenyegetettség érzet előbb markánsan nőtt, majd magas szinten állandósult” mondatban a „markánsan” szó használata az emelkedés intenzitását emeli ki. A cikk utolsó mondata, miszerint az USA megítélése „egyszerre tükrözi a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint azt, hogy a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel jóval szorosabb, pozitívabb kapcsolatot ápol, mint a Biden adminisztrációval,” egy közvetlen politikai értelmezés, amely túlmutat a puszta adatközlésen, és a felmérés eredményeit egy adott politikai narratívába illeszti be.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyértelműen megnevezi a kutatás megrendelőjét (Policy Solutions) és kivitelezőjét (Závecz Research), valamint a módszertant. Ez a forráskezelés átlátható. Azonban a cikk egyetlen felmérés eredményeit mutatja be, anélkül, hogy más közvélemény-kutatásokkal összehasonlítaná vagy alternatív értelmezéseket kínálna. Bár ez egy adott felmérésről szóló híranyag esetében elfogadható, egy mélyebb médiaelemzés vizsgálhatná a forrás (Policy Solutions) esetleges politikai irányultságát, és azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a kutatási kérdéseket vagy az eredmények interpretációját. Az elemzésben szereplő politikai következtetések (pl. az USA megítélésének kapcsolata a Trump-adminisztrációval) az eredeti cikk szerzőinek/elemzőinek értelmezései, és nem közvetlenül a felmérés adatai által alátámasztott válaszok.
A kép csak illusztráció. Forrás: AI szerkesztés
