Közélet-Politika
Policy Solutions&Závecz: Ukrajnától már jobban tartanak a magyarok, mint Oroszországtól
OkosHír: A Policy Solutions és a Závecz Research által készített legújabb közvélemény-kutatás szerint 2025-ben a magyar lakosság Ausztriát tartja a legszimpatikusabb országnak, míg a legnagyobb fenyegetést Ukrajnában és Oroszországban látják. A felmérés részletes adatokat közölt a különböző pártpreferenciájú csoportok véleménykülönbségeiről is, kiemelve, hogy a háború elhúzódása befolyásolja a veszélyérzetet. A Policy Solutions külpolitikai kutatási sorozata az orosz-ukrán háborúval, Magyarország külpolitikai irányultságával és a külföldi vezető politikusokkal kapcsolatos vélemények mellett arra is kereste a választ, hogy a magyar társadalom mely országokról alakított ki pozitív, és mely országokról negatív véleményt. A megkérdezettek összesen 23 államot értékelhettek egy négyfokú skálán, a teljesen negatív megítéléstől a teljesen pozitív véleményig.
A magyarok kedvenc és nem kedvelt országai
A felmérés alapján Ausztria rendelkezik a legpozitívabb megítéléssel a magyarok körében, 83 százalékos támogatottsággal. Legalább 70 százalékuk pozitívan vélekedik Horvátországról (77%), Svédországról (75%), az Egyesült Királyságról (73%) és Csehországról (70%) is. A válaszadók körülbelül kétharmada inkább pozitívan ítéli meg Szlovéniát és Szlovákiát, valamint Németországot és Franciaországot. Lengyelország, Japán és az Egyesült Államok szintén döntően pozitív megítélés alá esnek.
Ezzel szemben Törökországot, Szerbiát, Dél-Koreát, Kínát, Izraelt, Oroszországot és Iránt a többség nem tartja szimpatikusnak. A szomszédos országok közül Románia, Szerbia és Ukrajna sem népszerű a magyarok körében. Az orosz-ukrán háborúban érintett felek közül Ukrajnát (71%) még Oroszországnál (68%) is többen látják negatívan. A vizsgált országok közül csak Iránról (74%) vannak többen rossz véleménnyel, mint Ukrajnáról.
A pártpreferenciák jelentős eltéréseket mutatnak. A Fidesz-KDNP támogatói körében Ausztria (79%) szintén az első helyen végzett. Az Egyesült Államok megítélése kedvezőbb náluk (66%), és Kína, valamint Oroszország is kevésbé negatív megítélés alá esett, mint a teljes népességben. Ukrajna megítélése kiugróan negatív a kormánypárti szavazók körében (76%), ezzel a legkevésbé kedvelt országgá vált számukra.
A Tisza Párt szavazói Ausztriát, Svédországot, Horvátországot, Csehországot és az Egyesült Királyságot tartják a legszimpatikusabbnak. Németország megítélése körükben jelentősen pozitívabb (73%), mint a Fidesz-KDNP támogatói között. Irán (76% negatív), Oroszország, Izrael és Kína megítélése erősen kedvezőtlen náluk. Ukrajna viszont kevésbé antipatikus körükben, mint a kormánypártiaknál.
Veszélyérzet: Ukrajna és Oroszország az élen
A kutatás arra is kiterjedt, hogy mely országokat tartják a válaszadók Magyarország számára veszélyesnek. A megkérdezettek szerint Ukrajna (50%) és Oroszország (47%) jelenti jelenleg a legnagyobb veszélyt. Kínát a válaszadók közel harmada (31%) tekinti veszélyesnek, az Egyesült Államokat pedig 26 százalék. Érdekesség, hogy Kínát 33 százalék, az Egyesült Államokat pedig 38 százalék nem tartja közvetlen fenyegetésnek.
Az utóbbi két évben a legnagyobb változás Ukrajna veszélyességének megítélésében figyelhető meg: 2023-ban még csak 35 százalék, 2024-ben 51 százalék, 2025-ben pedig 50 százalék tartotta veszélyesnek. Ez azt jelzi, hogy a háború elhúzódásával a fenyegetettség érzete megnőtt, majd magas szinten állandósult. Oroszország veszélyességi megítélése (47%) stabil maradt az elmúlt három évben. Kína megítélése enyhén javult tavalyhoz képest (31%), míg az Egyesült Államok esetében a 2023-as arányokhoz hasonló eredmények születtek (26%).
A pártpreferenciák itt is eltérő mintázatot mutatnak. A Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk szavazói körében Oroszországtól jóval kevésbé tartanak, mint Ukrajnától. A Fidesz-KDNP híveinek 63 százaléka sorolja Ukrajnát a veszélyes országok közé, míg Oroszország esetében ez az arány 36 százalék. A Mi Hazánk szavazói hasonlóan vélekednek: 55 százalékuk tartja Ukrajnát veszélynek, Oroszországot 40 százalékuk.
Ezzel szemben a Tisza Párt támogatóinak több mint fele (54%) Oroszországot látja veszélyesnek, míg Ukrajnát csupán 36 százalékuk. Kínát is nagyobb kockázatnak ítélik (36%), mint a kormánypárti szavazók (20%). Az Egyesült Államok megítélése a kormánypárti szavazók körében a legkedvezőbb (19% tartja veszélyesnek), míg a Tisza Párt támogatóinál ez az arány magasabb (28%). A pártnélküliek körében Ukrajna (55%) számít a legveszélyesebbnek, de a félelem mértéke mérsékeltebb, mint a Fidesz-KDNP szavazói esetében. Oroszországot a pártnélküliek fele (49%) sorolja a veszélyt jelentő országok közé.
Összességében megállapítható, hogy az orosz-ukrán háború kezdete után három és fél évvel a magyarok egy fokkal jobban tartanak a megtámadott Ukrajnától, mint Oroszországtól. Az Egyesült Államokat tartják a legkevésbé fenyegetőnek, ami a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel ápolt szorosabb kapcsolatát tükrözi.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Policy Solutions által megrendelt közvélemény-kutatás eredményeinek bemutatása, amely a magyar társadalom külföldi országokkal kapcsolatos véleményeit és veszélyérzetét vizsgálja. A cikk implicit narratívája a háború elhúzódásának hatását hangsúlyozza a magyarok Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos percepcióira, valamint rávilágít a pártpreferenciák szerinti jelentős különbségekre. A szöveg a végkövetkeztetésben politikai értelmezést is ad az Egyesült Államok megítélésének okaira, összefüggésbe hozva azt a jelenlegi (feltételezett) amerikai elnöki adminisztrációval és a magyar kormány viszonyával.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk alapvetően tényközlő, riport stílusban íródott, és a felmérés számszerű adatait prezentálja. Azonban bizonyos megfogalmazások finomabb keretezést alkalmaznak. Például a „nem meglepő, hogy Lengyelország is a lista első felében szerepel” kifejezés egy implicit történelmi-kulturális kontextust sugall. A záró bekezdésben az „agresszor Oroszországtól” és „megtámadott Ukrajnától” kifejezések, bár ténybeli leírásai a konfliktusnak, egyértelmű morális keretet adnak a két ország megnevezésének, ami nem pusztán semleges tényközlés. Az „Ukrajnával szembeni fenyegetettség érzet előbb markánsan nőtt, majd magas szinten állandósult” mondatban a „markánsan” szó használata az emelkedés intenzitását emeli ki. A cikk utolsó mondata, miszerint az USA megítélése „egyszerre tükrözi a magyar társadalom tartós nyugati orientációját, valamint azt, hogy a kormány Donald Trumppal és a republikánus vezetéssel jóval szorosabb, pozitívabb kapcsolatot ápol, mint a Biden adminisztrációval,” egy közvetlen politikai értelmezés, amely túlmutat a puszta adatközlésen, és a felmérés eredményeit egy adott politikai narratívába illeszti be.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyértelműen megnevezi a kutatás megrendelőjét (Policy Solutions) és kivitelezőjét (Závecz Research), valamint a módszertant. Ez a forráskezelés átlátható. Azonban a cikk egyetlen felmérés eredményeit mutatja be, anélkül, hogy más közvélemény-kutatásokkal összehasonlítaná vagy alternatív értelmezéseket kínálna. Bár ez egy adott felmérésről szóló híranyag esetében elfogadható, egy mélyebb médiaelemzés vizsgálhatná a forrás (Policy Solutions) esetleges politikai irányultságát, és azt, hogy ez hogyan befolyásolhatja a kutatási kérdéseket vagy az eredmények interpretációját. Az elemzésben szereplő politikai következtetések (pl. az USA megítélésének kapcsolata a Trump-adminisztrációval) az eredeti cikk szerzőinek/elemzőinek értelmezései, és nem közvetlenül a felmérés adatai által alátámasztott válaszok.
A kép csak illusztráció. Forrás: AI szerkesztés
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
Büntetőfeljelentés és politikai feszültség
Az ügyben a polgármester korábban különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést. A nyomozást a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság folytatja le a győri események kapcsán. A polgármester kezdeményezte a képviselő-testület feloszlását is, de a közgyűlési többség ezt a javaslatot elutasította.
A Győr-Szol Zrt. vezetése korábbi közleményeiben visszautasította a vádakat. A társaság álláspontja szerint minden pénzügyi forrás rendelkezésre áll, és a cég maradéktalanul teljesíti szerződéses kötelezettségeit. A vállalat a sajtó megkereséseire egyelőre nem reagált érdemben a gazdasági igazgató távozásával kapcsolatban.
A csütörtöki igazgatósági ülésen a polgármesteri frakció delegáltja választ vár a gazdasági vezető távozásának pontos okaira. A városvezetés szerint a kért adatok kiadása elengedhetetlen a lakáskassza körüli bizonytalanságok tisztázásához. A rendőrségi vizsgálat eredményei határozhatják meg a további jogi lépéseket az ügyben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás a polgármester politikai offenzíváját közvetíti, amely a gazdasági igazgató távozását a pénzügyi hiány beismeréseként vagy annak következményeként tálalja. A cél a Győr-Szol Zrt. gazdálkodásának hiteltelenítése és a politikai felelősségre vonás sürgetése.
A forrás olyan érzelmileg töltött kifejezéseket használ, mint az „eltűnt a lakáskassza csaknem egésze”, ami bűncselekményt sugall a vizsgálat lezárulta előtt. A polgármesteri idézetben szereplő „miért pont most távozott?” kérdés retorikai eszköz, amely közvetlen ok-okozati összefüggést sejtet a hiány és a felmondás között, anélkül, hogy ezt bizonyítaná.
A szöveg nem részletezi a Győr-Szol Zrt. belső működési szabályzatát vagy a gazdasági igazgató munkaszerződésének feltételeit. Elhallgatja továbbá, hogy az 1,7 milliárdos „hiány” könyvelési tétel, likviditási probléma vagy tényleges fizikai hiány-e, ami alapjaiban változtatná meg az ügy jogi megítélését.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Pintér Bence/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Közélet-Politika
Orbán Viktor: Álom, álom, édes álom, hogy Ukrajna csatlakozásáról céldátumot jelöljenek ki
Biztonságpolitikai viták és kormányzati álláspontok
A kormányfő a nemzeti szuverenitás védelmét hangsúlyozta a Magyarországot érintő állítólagos fenyegetések kapcsán. Orbán Viktor egy közösségi médiában közzétett videóban egy ukrán tiszt kijelentéseire hivatkozott. A felvételhez fűzött kommentár szerint egy ukrán dandár rövid idő alatt elérhetné a magyar határt.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón árnyalta a helyzetet. Kijelentette, hogy bár minden fenyegetés hordoz kockázatot, Ukrajna NATO-tagállam elleni támadásának esélye csekély. A kormány ennek ellenére figyelemmel kíséri a biztonsági fejleményeket.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A tartalom a magyar kormány azon törekvését tükrözi, hogy a gazdasági nehézségeket és a háború folytatását közvetlenül összekapcsolja. A cél Ukrajna pénzügyi támogatásának megkérdőjelezése és a szuverenitásvédelmi retorika erősítése.
Az eredeti forrás érzelmileg telített metaforákat használ az elutasítás kifejezésére: „Álom, álom, édes álom”. Emellett a katonai fenyegetést szuggesztív időhatárokkal („két perc alatt odaérhet”) teszi érzékletessé a befogadó számára.
A szöveg nem részletezi az európai gazdaság állapotát leíró konkrét adatokat. Elhallgatja továbbá a Trump-terv és a magyar kormányzati álláspont közötti ellentmondást Ukrajna 2027-es uniós tagságának támogatása kapcsán.
(Forrás: telex.hu)
Kép: European Commission
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár7 órája
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Külföld3 napja
VIDEÓ: Fegyveresek támadtak meg egy pénzszállító autót Dél-Olaszországban
-
Belföld3 napja
Magyar Péter: A gödi Samsung akkumulátorgyárban tulajdonképpen embereket mérgeznek, azonnali felelősségre vonás szükséges
-
Belföld1 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté: A Tisza választási kamuprogramot hirdetett
-
Közélet-Politika1 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében