OkosHír: Donald Trump második elnökségének kezdetén létrehozott, Elon Musk vezette, hatékonyságnövelést célzó DOGE hivatal hivatalosan megszűnt, nyolc hónappal a tervezett határidő előtt. Bár Musk „valamennyire sikeresnek” nevezte a kezdeményezést, a szervezet tevékenysége jelentős ellenállásba ütközött, és kritikusok szerint káoszt, zavart, valamint súlyos emberi veszteségeket okozott.

A hivatalos feloszlatás ellenére a DOGE elvei és korábbi munkatársai a szövetségi kormányzat különböző szerveibe integrálódtak, miközben Russel Vought, a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetője vette át a bürokrácia nagyszabású átalakításának irányítását.

Elon Musk a közelmúltban egy interjúban értékelte a DOGE-val kapcsolatos tapasztalatait. Elmondása szerint a kezdeményezés „egy kicsit sikeres volt, valamennyire sikeres volt”, de hozzátette, hogy nem vállalná újra a szerepet.

A DOGE felemelkedése és bukása

Musk, aki több mint 290 millió dollárral támogatta Trump elnökválasztási kampányát, kezdetben a Trump-kormányzat befolyásos tagjává vált. Munkatársai szinte azonnal megjelentek a minisztériumokban és kormányzati szerveknél az elnöki eskütételt követően. Hozzáférést szereztek érzékeny kormányzati rendszerekhez, majd tömegesen bocsátottak el dolgozókat, töröltek szerződéseket és állami támogatásokat, valamint megszüntettek irodabérleteket.

Az első hetekben Musk élvezte Trump teljes bizalmát. Részt vett kabinetüléseken, sajtótájékoztatót tartott az Ovális Irodában az elnökkel, és közös televíziós interjút is adott Trumppal. Az elnök még a Fehér Házat is autószalonnak alakította, hogy segítse Musk Tesláinak értékesítését. A Time magazin címlapján Musk az elnöki íróasztal mögött szerepelt, ami egyesek szerint arra utalt, hogy nagyobb hatalma van, mint magának az elnöknek.

A háttérben azonban egyre erősödött az ellenállás Musk módszereivel szemben a miniszterek, valamint a republikánus szenátorok és képviselők részéről. Aggodalmukat fejezték ki Musk drasztikus lépései miatt, és finomabb, átgondoltabb reformokat sürgettek.

Musk február végén e-mailt küldött az összes, 2,3 millió kormányzati dolgozónak, amelyben öt elért eredményt kért tőlük, kilátásba helyezve az elbocsátásokat, amennyiben nem válaszolnak. Az ultimátumra több Trump-miniszter is nyíltan szembeszállt, jelezve munkatársaiknak, hogy nem kötelesek válaszolni.

A Politicónak nyilatkozó egyik DOGE-alkalmazott szerint az „ötpontos e-mail” volt a hatalmuk csúcsa, amelyet hibás lépésnek minősített. Elmondása szerint a minisztériumok és kormányzati szervek vezetői egyre frusztráltabbak voltak Musk keménykezű módszerei és a kommunikáció hiánya miatt, a levél pedig „félelemmé, ellenszenvvé és utálattá változtatta” mindezt.

Márciusban több miniszter is szembeszállt Muskkal egy kormányülésen, április közepére pedig a kabinettagok is nyíltan bírálták. Scott Bessent pénzügyminiszter például majdnem tettlegességig fajuló vitába keveredett Muskkal a Fehér Ház folyosóján.

Ekkor már a kormánytagok tudták Trumptól, hogy Musk nemsokára távozik kormányzati pozíciójából, amit több miniszter is megkönnyebbüléssel fogadott. Musk távozását május végén tették hivatalossá. A DOGE sorsa bizonytalanná vált, az ott dolgozók pedig, akiket szinte mind Musk vitt oda, egymással rivalizáló frakciókra estek szét.

A Politico szerint Musk távozása után a Fehér Ház fokozatosan regulázta meg a DOGE-t, eltávolítva a szervezet működését vezető Steve Davist is. Egy korábbi DOGE-alkalmazott szerint a szervezet megkérdőjelezhetetlen hatalmának érzete is odalett Musk távozásával.

A DOGE tevékenységének következményei és a költséghatékonyság kérdése

Néhány hónapos működése alatt a DOGE a Trump-kormányzat legismertebb arcává vált, de egyben a kritika célpontjává is, különösen a drasztikus intézkedései miatt. Trump egyik tanácsadója szerint hagyni kell, hogy „valaki más szedje össze a kutyaszart”. A DOGE működése során több botrány is kirobbant.

A legnagyobb felháborodást világszerte az amerikai kormányzati segélyek szétosztásával foglalkozó USAID szétverése okozta. Musk a USAID-t „bűnszervezethez” hasonlította, amelyet „marxista szélsőségesek” irányítanak, és büszkén jelentette be, hogy február első hétvégéjét a szervezet „ledarálásával” töltötték.

Bár a USAID-t régóta kritizálták hatékonysága és a segélyfüggőség kialakítása miatt, szakértők már február elején arra figyelmeztettek, hogy a szervezet átgondolatlan tönkretétele százezrek, sőt milliók életét veszélyezteti világszerte, különösen Afrikában.

A Boston Egyetem epidemiológusának, Brooke Nicholsnak konzervatív számításai szerint december elejére már közel 670 ezer ember halálát okozta a segélyek megszüntetése, köztük több mint 450 ezer gyermekét. Emellett több mint hatmillió gyermek és kétmillió felnőtt maláriafertőzését is ennek számlájára írta. Más kutatók szerint akár 14 millió halálesettel is összefüggésbe hozható a segélyek leállítása az évek során, és az AIDS-betegek száma is több millióval emelkedhet.

A DOGE-ban hozott döntések gyakran azt mutatták, hogy a magánszférából érkezett vezetői és a fiatal szoftvermérnökök nem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel a szövetségi kormányzat működéséről.
* Kiberbiztonsági problémákat okoztak az érzékeny kormányzati rendszerekhez való hozzáférés során, a megfelelő előírások betartása nélkül.
* Nukleáris titkokat és több millió amerikai személyes adatait tették kockára.
* Az egész amerikai gazdaság leállását kockáztatták a pénzügyminisztérium fizetési rendszerének módosításával.

A szövetségi dolgozók tömeges elbocsátása során olyan emberek is áldozatul estek, akik munkája nélkülözhetetlen volt. Az energiaügyi minisztériumnál február közepén több mint háromszáz dolgozót bocsátottak el, akik az amerikai atomfegyverek biztonságáért feleltek. Másnap pánikba esve kezdték el visszavonni az elbocsátásokat, de sokukat nehezen érték el, mivel munkahelyi e-mail címükről ki voltak tiltva, és nem volt más elérhetőségük.

Ez a jelenség mintává vált, számos minisztériumban és kormányzati szervezetnél bocsátottak el fontos, nemzetbiztonsági és közegészségügyi munkát végző embereket, majd kérték őket vissza dolgozni. Hivatalos adatok hiányában a Brookings Intézet becslése szerint ez a szám 15 ezer körül lehet.

Még december elején is történt hasonló eset, amikor az oktatásügyi minisztérium több száz, hónapokkal korábban fizetett szabadságra küldött dolgozót hívott vissza, mivel a megmaradt munkatársak nem bírták a terhelést.

Elaine Kamarck, a Brookings Intézet kormányzati hatékonysággal foglalkozó központjának igazgatója az Ars Technica lapnak úgy jellemezte a helyzetet, hogy a DOGE „zsír helyett izmot vágott ki, mert fogalmuk sem volt arról, hogy mit csinálnak”. Kamarck a CNN-nek kijelentette, hogy a DOGE elbocsátásai miatt „időzített bombák vannak mindenhol a szövetségi kormányzatban”, és óriási felfordulást okoztak szinte minden ügynökségnél.

Szakértők attól tartanak, hogy a végrehajtott elbocsátások miatt a kormányzat nehezen pótolható tudással rendelkező szakembereket veszít el. Amellett, hogy fontos intézményi tudás veszik el, a tehetséges fiatalok is kevésbé akarnak majd kormányzati szerepet vállalni, és az elbocsátások akár a Trump-kormány programjának megvalósítását is alááshatják.

A mezőgazdasági minisztérium egyik munkatársa a Government Executive szaklapnak „történelmi agyelszívásként” jellemezte, hogy a munkatársainak 16 százaléka önként mondott fel.

Szeptember végén több mint 150 ezer szövetségi dolgozó önként távozott a szövetségi kormányzatból, elfogadva a DOGE által felkínált lelépési pénzt, ami közel nyolcvan éve nem látott csökkenést jelentett egy év alatt. Don Moynihan, a Michigan Egyetem professzora szerint ezzel olyan intézményi tudás veszett el, amit több év alatt lehet csak felépíteni.

A Trump-kormány novemberi adatai szerint nagyjából 317 ezer dolgozót bocsátottak el, és 68 ezret vettek fel, utóbbiak főleg az illegális bevándorlók deportálásával foglalkozó szövetségi idegenrendészet (ICE) kötelékébe kerültek.

A legfőbb célként meghatározott költségcsökkentést nem sikerült elérni. Musk eleinte kétezer milliárd dolláros megtakarítást ígért, amit később a felére, majd áprilisban már 150 milliárd dollárra módosított. Bár a DOGE november végén 214 milliárd dolláros megtakarítást állított, a számok megbízhatatlannak bizonyultak. Jonathan Gruber, az MIT közgazdász professzora szerint „semmi oka sincsen elhinni ezeket a számokat”.

Már februárban kiderült, hogy a DOGE túlárazta megtakarításait, amikor egy nyolcmilliárd dolláros szerződés megszüntetését állították, amelynek valós értéke csak nyolcmillió dollár volt. A CBS News augusztusi elemzése kimutatta, hogy a három legnagyobb megtakarítás valójában csak a harmada volt annak, amit állítottak (165 millió dollár a 6,4 milliárd helyett), míg a Politico vizsgálata szerint kevesebb mint öt százalék volt a valóságos megtakarítás a több mint tízezer szerződés megszüntetéséről szóló állításokhoz képest.

Ráadásul a sietve és átgondolatlanul végrehajtott elbocsátások csak az első száz napban 135 milliárd dolláros pluszkiadást jelenthettek a költségvetésnek, és ebben a becslésben nincsenek benne az elbocsátások miatt indított perek költségei. Az adóhivatalban végrehajtott elbocsátások okozta bevételkiesés pedig a különböző becslések szerint a több százmilliárd dollárt is elérheti.

Kamarck az Ars Technicának kijelentette, hogy a DOGE „gyakorlatilag egy katasztrófa volt”.

A DOGE átalakulása és Russel Vought szerepe

Scott Kupor novemberben a Reutersnek azt mondta, hogy a DOGE már nem létezik „központosított egységként”. Egy nappal később azonban az X közösségi oldalon közzétett posztjában kijelentette, hogy a DOGE elvei „élnek és jól vannak”, és arra készülnek, hogy intézményesítsék azokat a különböző kormányzati szerveknél.

A Wired magazin felhívta a figyelmet arra, hogy a szervezettel kapcsolatba hozott emberek még mindig dolgoznak a szövetségi kormányzatban fejlesztőként, designerként és vezetőként.

Egy mezőgazdasági minisztériumban dolgozó forrás szerint a DOGE feloszlatása „teljesen hamis”. „Valójában beették magukat az ügynökségekbe, mint a kullancsok” – mondta. Egy adóhivatali dolgozó is kijelentette, hogy a DOGE csak átalakult. Több szövetségi dolgozó is megerősítette, hogy a DOGE egykori munkatársai továbbra is ott vannak, de már tényleges kollégaként, nem pedig egy különálló szervezet képviseletében.

Egy mezőgazdasági minisztériumi dolgozó szerint a DOGE-ra már csak mint a minisztérium digitális szolgáltatására hivatkoznak. A GSA egyik tagja a Wirednek azt mondta, csalódott volt, hogy „Elon embereit nem hívták vissza”, hozzátéve, hogy úgy tűnik, minden maradt a régiben, „csak a DOGE egy kicsit körmönfontabb lett”.

Egy fehér házi iratból kiderült, hogy legalább 45 DOGE-tisztviselő dolgozik továbbra is a Trump-kormánynak, valamint további többtucatnyi ember került főállásba különböző kormányszervekhez. Don Moynihan szerint a DOGE egy csendesebb, jobban szétszórt változata jelent meg, amely nem fog eltűnni, csak valami mássá alakul át.

A szövetségi kormányzat „megnyirbálásának” irányítását Musk-tól Russel Vought vette át. Vought, akit a washingtoni politikai életen kívül viszonylag kevesen ismernek, a Fehér Ház költségvetési hivatalának vezetője és Trump költségvetési ügyekben illetékes tanácsadója. Trump egy mesterséges intelligencia által generált videóban a Kaszásként mutatta be Voughtot, utalva a tömeges elbocsátásokra.

Sokak szerint már Musk mögött is Vought állt. A ProPublica szerint a DOGE elbocsátásait nagyrészt Vought irányította, ő határozta meg a célpontokat. A New York Times értesülései szerint azonban Musknak még őt is sikerült feldühítenie, amikor önállósodva olyan dolgokat szüntetett meg, amiket Vought meg akart tartani.

A magát büszkén keresztény nacionalistának valló Vought már Trump első elnöksége idején is igyekezett megszüntetni a USAID-t, az oktatásügyi minisztériumot és több más közigazgatási szervet, de akkor még nem járt sikerrel. A szövetségi kormányzatot az amerikai átlagemberek ellenségének és egy „marxista hatalomátvétel” eszközének tartó Vought négy éven át készült arra, hogy befejezze, amit Trump első elnöksége alatt nem tudott.

Musk távozásával a Project 2025 egyik alkotója, aki a szövetségi dolgozókat „hőssel küzdő gonoszként” jellemezte, nekiláthatott aprólékosan kidolgozott tervének a szövetségi bürokrácia szinte teljes átalakítására. Reményei szerint a Trump első elnöksége alatt konzervatív bírákkal feltöltött legfelsőbb bíróság is segítségére lesz, hogy teljesen és korlátlanul alárendelje a kormányzatot az elnök személyének.

Módszerei szándékosan kemények. Egy 2023-as, kiszivárgott beszédben közölte, hogy „traumatizálni akarjuk a bürokratákat”, hogy „amikor reggel felkelnek, ne akarjanak bemenni dolgozni”. Célpontjai az környezetvédelmi hivataltól az oktatásügyi minisztériumig terjednek, amelyeket a még hátralévő három évben annyira szét akar szedni, hogy egy Trump után jövő esetleges liberális elnöknek már esélye se legyen arra, hogy visszacsinálja.

„Be akarjuk biztosítani, hogy a bürokrácia ne tudja újraépíteni magát később” – mondta.

(Forrás: telex.hu)

(Kép: Donald J. Trump – The White House – facebook képernyőkép)