Ugrás a tartalomra
Külföld Louvre, Párizs, Francia

Botrányok sorozata rázza meg a Louvre-t: Rablás, biztonsági hiányosságok és dolgozói sztrájk a középpontban

· 13 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A párizsi Louvre Múzeum 2025-ben kihívásokkal teli időszakot élt meg, különösen az utolsó negyedévben, amikor egy nagyszabású rablás, súlyos biztonsági hiányosságok, elavult infrastruktúra és dolgozói sztrájk egyaránt sújtotta az intézményt. A múzeumigazgató, Laurence des Cars, lemondását is felajánlotta, de azt a kulturális miniszter nem fogadta el, miközben a francia számvevőszék is kritikákat fogalmazott meg a múzeum pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatban.

Az év október közepén kezdődött a problémák sorozata, amikor ismeretlen tettesek behatoltak a Louvre-ba. A bűncselekményt kihasználva, a folyamatos felújításokat és a szomszédos építkezéseket egy daruskocsi kosarából bejutva, az Apolló Galériából hét perc alatt eltulajdonították a francia koronaékszereket. A rendőrség eddig hét embert tartóztatott le az ügyben, köztük a négy feltételezett tolvajt, akik az ügyészség szerint egy bűnszervezet megbízásából cselekedtek. Később kiderült, hogy a rablás szervezése viszonylag amatőr volt, és piti bűnözők hajtották végre. Az Apolló Galériába korábban, 49 évvel ezelőtt is betörtek már, akkor X. Károly gyémántokkal kirakott kardját lopták el, amely soha nem került elő. A most eltulajdonított ékszerek közül eddig egy tárgyat, Eugénia császárné koronáját találták meg, amelyet a rablók menekülés közben hagytak el. Az ékszerek sorsával kapcsolatban két forgatókönyv lehetséges: megrendelésre történő lopás, ami növeli a visszaszerzés esélyét, vagy darabokra szedés és értékesítés, ami csökkenti a visszakerülés valószínűségét. A becsült 34 milliárd forint értékű ékszerekre nem kötöttek magánbiztosítást, és a francia állami biztosítási rendszer miatt a Louvre nem kap kártérítést a veszteségért.

Súlyos biztonsági hiányosságok és infrastruktúra problémák

A rablás rávilágított a múzeum biztonsági rendszereinek súlyos hiányosságaira. A szenátusi meghallgatáson elhangzottak szerint az elkövetők behatolási pontjánál mindössze egyetlen kamera működött, amelynek képét a bűncselekmény hét perce alatt senki sem figyelte. Emellett kiderült, hogy a kamerarendszer jelszava egyszerűen „Louvre” volt, és a biztonsági kamerák működési engedélye már július óta lejárt. A rendszer egyes részei még mindig analóg technológiát használnak, ami gyengébb képminőséget biztosít, és nehezíti a valós idejű megosztást a hatóságokkal. A rendőrség késve kapta a bejelentést a rablásról, amelyet először egy kerékpáros jelzett, és a riasztórendszer csak öt perc után indult be, miután az ablakra szerelt riasztókat egy hónappal korábban meghibásodás miatt kikapcsolták.

Hirdetés

Laurence des Cars múzeumigazgató a forráshiányt nevezte meg a problémák okaként, míg Rachida Dati francia kulturális miniszter szerint húsz éven át strukturálisan alábecsülték a betörés és lopás kockázatát. Dati ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a belső biztonsági rendszerek működtek, a hiányosságok a külső védelemben keresendők, és járművel történő behatolást megakadályozó eszközöket telepítenek az év vége előtt. Des Cars felajánlotta lemondását, de azt nem fogadták el. Patrice Faure párizsi rendőrfőnök szerint a valódi megoldás összetett, és az elavult biztonsági rendszerek alapjainak cseréjét, valamint a jogszabályok módosítását igényli, lehetővé téve például mesterséges intelligencián alapuló technológiák használatát.

  • A biztonsági problémák mellett az épület infrastruktúrája is komoly kihívásokkal küzd. Egy 2025 elején készült bizalmas jelentésben Des Cars jelezte a miniszternek a Louvre súlyos problémáit, többek között:
    2024 októberében az özönvízszerű esőzések elárasztották a múzeum középkori várárkát.
  •  2025 januárjában esőzés után beázott a Nagy Galéria, ami miatt műtárgyakat kellett kimenteni.
    A híres üvegpiramis alatti recepción nyaranta állítólag nagy a forróság.
    III. Napóleon lakosztályát felújították, de légkondicionálás hiányában a hőhullámok idején le kell zárni.

Ezen felül nemrég lezárták a kilenc teremből álló Campana Galériát a födém gerendáinak meggyengülése miatt. November 27-én csőtörés miatt beázott a múzeum egyik könyvtára, több száz régészeti feljegyzés megrongálódott. Az eset nem egyedi, a minisztérium már évek óta kérte a könyvek védelmét hasonló esetek miatt. Francis Steinbock, a múzeum helyettes igazgatója elismerte az elavult vízvezeték- és fűtési hálózatot, amelynek cseréje 2026 szeptemberében kezdődik.

Pénzügyi gazdálkodás és dolgozói elégedetlenség

A Le Monde szerint Des Cars évek óta lobbizott pénzért a kulturális miniszternél. A 2024 tavaszán bejelentett „Louvre – Nouvelle Renaissance” terv a múzeum bővítését és korszerűsítését célozta, többek között külön termet a Mona Lisának és új bejáratot, összesen mintegy 750 millió eurós költséggel. A francia számvevőszék novemberi jelentése szerint azonban a projekt túl költséges és ambiciózus, és a múzeumnak inkább a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére kellene fókuszálnia. A számvevőszék azt is kifogásolta, hogy a Louvre több pénzt költ műalkotások beszerzésére, mint a biztonságra, és nem költött eleget a tűzvédelmi korszerűsítésekre. Pierre Moscovici, a számvevőszék vezetője kijelentette, hogy a múzeum nem áll csőd szélén, 168 millió euró készpénztartalékkal rendelkezik, és javasolta az új bejárat és a Mona Lisa külön termének ötletének elvetését.

A Louvre bevételei csökkentek az elmúlt években, miután 2023-ban napi 30 ezer látogatóra korlátozták a belépők számát, ami évi 15 millió euró bevételkiesést okozott. Ezt a 2024-es jegyáremelés sem tudta teljesen kompenzálni. A múzeum 2026-tól 45 százalékkal emeli a belépő árát a nem európai látogatók számára, ami akár 20 millió euróval növelheti az éves bevételeket. A forráshiányra való hivatkozást nehezíti, hogy a főigazgatói irodák felújítása állítólag 276 ezer euróba került, főként dizájnerbútorokra.

A dolgozók is elégedetlenségüknek adtak hangot, és december 15-re sztrájkot hirdettek. A szakszervezetek szerint az októberi lopás rávilágított a régóta fennálló hiányosságokra a prioritások terén, és az alkalmazottak nagy terhelésnek vannak kitéve a „brutális” HR-menedzsment és az ellentmondásos irányelvek miatt. Követelik a korábban elbocsátott 200 ember visszafoglalkoztatását és új pozíciók megnyitását a recepción és a biztonsági szolgálatnál. A recepciósok állítólag a végkimerülés határán vannak, amit alátámaszt, hogy a munkahelyi pszichológiai szolgáltatásokat igénybe vevők száma 2022 és 2024 között 37-ről 145-re emelkedett. A dolgozók kritizálták Laurence des Cars vezetési stílusát, és jelezték, hogy a felső vezetés nem nyitott az alulról érkező visszajelzésekre. A szakszervezetek egyetértenek a számvevőszék aggodalmaival a „Louvre – Nouvelle Renaissance” tervekkel kapcsolatban. Des Cars azonban megingathatatlan a felújítási terveket illetően: 119 millió eurót különítettek el a 2026-os költségvetésből az átalakítási projektre, amelyből mindössze 17,5 millió jut felújításra, és kevesebb mint 2 millió a sürgős biztonsági problémák megoldására, szemben a korábbi 13 millió eurós ígéretekkel.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
T Forrás: telex.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Külföld Hamis bázisállomással küldött rendőrségnek álcázott SMS-eket egy 27 éves kínai férfi, kilenc embert károsított meg Külföld Az orosz állami média „színes forradalomnak” nevezte 1956-ot a 70. évfordulón Külföld Az ifo szerint 279 ezerről 239 ezerre csökkent a fiatal dolgozók száma az MI-nek kitett német munkakörökben