Gazdaság
Váratlan fordulat az inflációban: a KSH friss adatai szerint novemberben visszatért a jegybanki célsávba
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli gyorstájékoztatója szerint 2025 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét, míg októberhez képest 0,1 százalékos emelkedést mutattak. Ezzel az inflációs mutató több mint egy év után ismét a jegybanki 2-4 százalékos célsávba került.
Az elmúlt tizenkét hónap során az élelmiszerek ára 3,2 százalékkal növekedett, vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékos emelkedés volt tapasztalható. Ezen belül jelentősen drágult az édesipari lisztesáru 15,9 százalékkal, a kávé 14,9 százalékkal, a büféáru 11,3 százalékkal, a tojás 11,2 százalékkal, a csokoládé és kakaó 10,7 százalékkal, az étolaj 10,1 százalékkal, az iskolai étkezés 7,5 százalékkal, a péksütemények 6,7 százalékkal, valamint az alkoholmentes üdítőitalok 4,9 százalékkal. Ugyanakkor bizonyos élelmiszerek ára mérséklődött: a margarin 28,3 százalékkal, a liszt 15,3 százalékkal, a tejtermékek 11,4 százalékkal, a tej 8,1 százalékkal, a sertéshús 7,8 százalékkal, a párizsi és kolbász 7,0 százalékkal, a cukor pedig 4,7 százalékkal lett olcsóbb.
A háztartási energia költségei átlagosan 9,8 százalékkal emelkedtek, melyen belül a vezetékes gáz 22,0 százalékkal, az elektromos energia pedig 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok és dohányáruk ára 7,5 százalékkal nőtt, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások átlagosan 6,5 százalékkal drágultak, kiemelten az üdülési szolgáltatások (12,2%), a járműjavítás és -karbantartás (10,0%), a testápolási szolgáltatások (9,3%), a lakásjavítás és -karbantartás (9,2%), az egészségügyi szolgáltatások (8,6%), a lakbér (8,0%), valamint a sport- és múzeumi belépők (7,9%) esetében.
A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett, ahol az ékszerek 21,5 százalékos, a szobabútorok 5,9 százalékos, a fűtő- és főzőberendezések 3,0 százalékos, az új személygépkocsik pedig 1,7 százalékos drágulást mutattak. Ezzel szemben a járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött, míg a gyógyszerek és gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.
Havi árváltozások és szakértői figyelmeztetések
2025 októberéhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek novemberben. Az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva átlagosan nem változott). A tojás 3,6 százalékkal, az étolaj 2,7 százalékkal, a büféáruk 1,1 százalékkal, az édesipari lisztesáru és a kenyér 1,0-1,0 százalékkal, a tej és a cukor pedig 0,6-0,6 százalékkal kerültek többe. Az élelmiszerek között csökkent a gyümölcs- és zöldséglé (3,2%), a csokoládé és kakaó (3,1%), a vaj és vajkrém (2,1%), valamint a sajt (1,2%) ára. A ruházkodási cikkek 0,7 százalékkal drágultak.
A háztartási energia ára 0,4 százalékkal csökkent, a vezetékes és palackos gáz egyaránt 0,4-0,4 százalékkal lett olcsóbb. A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az üdülési szolgáltatások ára 1,1 százalékkal csökkent. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal, a gyógyszerek és gyógyáruk ára 0,1 százalékkal mérséklődött.
Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy az infláció jegybanki célsávba való visszatérése részben az előző évi magas bázisnak, valamint az árrésstopnak köszönhető, amely nagyjából 1,5 százalékponttal csökkenti a pénzromlási mutatót. Az árrésstop kivezetése ennek megfelelően emelheti az inflációt. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 3,7 százalékot, míg a gyorsan változó tételektől megtisztított maginflációs mutató 4,1 százalékot tett ki novemberben.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb inflációs adatainak bemutatása, részletes statisztikákkal alátámasztva. A cikk emellett egy szakértői figyelmeztetéssel kiegészítve árnyalja a kedvezőnek tűnő inflációs adatot, jelezve a lehetséges jövőbeli kockázatokat. A cikk egy objektív, tájékoztató jellegű híranyag.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk narrátora szakszerű és tényszerű nyelvezetet használ, amely mentes az érzelmi vagy manipulatív elemektől. A „gyorstájékoztató”, „fogyasztói árak”, „inflációs mutató”, „jegybanki célsáv” mind szakmai kifejezések (Term of Art), amelyek pontosan írják le a gazdasági jelenségeket. A „szakemberek figyelmeztetnek” megfogalmazás egy semleges módja az idézett vélemények bevezetésének, nem a cikk saját hangnemének érzelmi töltöttségét jelzi. Nincs bizonyíthatóan félrevezető szerkezet vagy keretezés.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH) jelöli meg elsődleges forrásként, amely egy hiteles és hivatalos adatgyűjtő szerv. Az infláció jegybanki célsávba való visszatérését bemutató pozitív információ mellett a cikk idézi „szakemberek” véleményét is, akik az adatok mögötti okokra (magas bázis, árrésstop) és a jövőbeli lehetséges emelkedésre hívják fel a figyelmet. Ez a forráskezelés kiegyensúlyozott képet ad, bemutatva a tényeket és a hozzájuk kapcsolódó szakértői aggodalmakat is.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Hatmilliárd forintos támogatással kap új funkciót a Diósgyőri Acélművek területe
A kormány döntése értelmében Miskolc városa hatmilliárd forintos forrást kap a Diósgyőri Acélművek (DAM) területének tulajdonba vételére. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közlése szerint az ingatlanegyüttes a magyar ipar stratégiai jelentőségű pontja lehet. A területen korábban, a termelés csúcsidőszakában, mintegy 15 ezer ember állt alkalmazásban.
A projekt megvalósításához szoros együttműködés szükséges a városvezetés és a kormány között. A miniszter hangsúlyozta, hogy a területet újra be kell vonni a gazdasági vérkeringésbe. A kormány álláspontja szerint a fejlesztéseknek a helyi közösség igényeivel összhangban kell megvalósulniuk.
Átállás a nehéziparról az innovációra
A terület jövőjét már nem a hagyományos nehéziparban, hanem a 21. századi technológiákban látják. Az informatika és a mesterséges intelligencia alapú tevékenységek ideális helyszínre találhatnának a városrészben. Szijjártó Péter szerint a cél az, hogy a területet visszaadják a város szövetének.
A miniszter a jelenlegi állapotot városképi szempontból hátrányosnak nevezte. A rehabilitáció során modern gazdasági tevékenységeket telepítenének a helyszínre. Ehhez a kormány március 2-án konzultációt indít a miskolci lakosok számára, hogy véleményezhessék a terveket.
A fejlesztés célja, hogy a város lakóinak ne kelljen kerülniük az elzárt ipari zónát. A közös munka sikeréhez a tárcavezető a helyiek aktív közreműködését és támogatását kérte.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk a kormányzati szerepvállalást a városmentő és modernizáló pozíciójába helyezi. A cél a jelentős összegű állami támogatás bejelentése mellett a múltbeli ipari örökség (nehézipar) és a jövő (AI, informatika) közötti éles váltás legitimálása.
A forrásszöveg erős metaforákat használ a figyelem irányítására. Az „aranytartalék” kifejezés értéket sugall ott is, ahol jelenleg csak romok vannak, míg a „tájseb” a múltbeli mulasztásokat és az esztétikai romlást hangsúlyozza. Az „elkezdtük feldolgozni ezt a területet” fordulat a cselekvést és a dinamizmust hivatott érzékeltetni.
A szöveg kizárólag a miniszteri közleményre támaszkodik. Nem szólalnak meg a városvezetés képviselői, független ingatlanpiaci szakértők vagy a terület jelenlegi tulajdonosai.
Nem derül ki, hogy ki a terület jelenlegi tulajdonosa, akitől a városnak vissza kell vásárolnia az ingatlant. Hiányzik a pontos elszámolás arról is, hogy a 6 milliárd forint mire elegendő (csak a vételárra vagy a kármentesítésre is). Az ukrajnai háború említése a kapcsolódó cikkben érzelmi horgonyként szolgál, de a DAM-projekthez nincs közvetlen szakmai köze.
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár2 napja
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter: Nincs B terv, meg C terv. Mi ezt a választást meg fogjuk nyerni!
-
Közélet-Politika1 napja
Kocsis Máté szerint a tiszás jelöltek nincsenek tisztában azzal, hogy valójában milyen ügyet szolgálnak
-
Közélet-Politika5 órája
Nagy Márton lemondta a Nemzetgazdasági Minisztérium ausztriai kihelyezett értekezletét
-
Közélet-Politika2 napja
Kórházi kivizsgálásra szállították Borkai Zsoltot hétvégi rosszulléte után hétvégi rosszulléte után
-
Közélet-Politika22 órája
Ellentüntetők skandálása szakította meg Lázár János péceli lakossági fórumát
-
Közélet-Politika2 napja
Uniós jogot sért a szuverenitásvédelmi törvény az EUB főtanácsnok szerint