OkosHír: Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy a hazai tógazdaságok rekordmennyiségű, több mint 22 ezer tonna halat termeltek az elmúlt évben, ami 16 százalékos növekedést jelent. A „KAPJ RÁ!” elnevezésű, több mint 700 millió forintos uniós támogatással megvalósuló kampány célja a halfogyasztás népszerűsítése Magyarországon, különös tekintettel a karácsonyi időszakra, amikor a hazai halmennyiség közel egyharmada elfogy.

Nagy István agrárminiszter egy halfogyasztást népszerűsítő eseményen kiemelte a halak, valamint a halételek fontosságát a magyar ünnepi hagyományokban. Az esemény a „KAPJ RÁ!” kampány részeként került megrendezésre.

A miniszter tájékoztatása szerint a 26 ezer hektárnyi tófelület jelentős mennyiségű, kiváló minőségű magyar halat biztosít. Az elmúlt évben a tógazdaságok 22 838 tonna halat termeltek, ami 16 százalékos bővülést jelent az előző évhez képest. Az ágazati szereplők döntése értelmében a hazai igények kielégítése érdekében az export akár rovására is „itthon tartják a halat”. Nagy István köszönetet mondott az ágazatnak ezért az elkötelezettségért, hangsúlyozva, hogy a magyar piac és a magyar vásárló jelenti a stabilitást.

Hirdetés

A hazai haltermelés szerkezete és minőségi tanúsítványok

A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés több mint 78 százalékát tavaly az étkezési ponty tette ki, melynek mennyisége az elmúlt öt évben 11-12 ezer tonna között mozgott. Az étkezési célú ragadozó halak, mint a csuka, harcsa és süllő termelt mennyisége tavaly meghaladta a 364 tonnát, ami 30 százalékos növekedést jelent az elmúlt évekhez képest.

Négy magyar haltermék – a Szilvásváradi pisztráng, az Akasztói szikiponty, a Balatoni hal és a Szegedi tükörponty – kapott már európai földrajzi árujelző oltalmat. 2022-ben a Balatoni hal önálló márkaként is megjelent a hazai piacon. Elkészültek továbbá a Kiváló Minőség Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer élőhalra, valamint friss és előkészített halászati termékekre vonatkozó tanúsítási követelményei, amelyek célja a hazai haltermelés minőségének és piaci pozíciójának további erősítése.

Egészségügyi és gazdasági előnyök, kampánytámogatás

Nagy István kiemelte, hogy a halfogyasztás növelése gazdasági és népegészségügyi szempontból is jelentős, mivel a halhús fogyasztása bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, amelyek Magyarországon vezető halálozási okok. A hazai halak vásárlásával a fogyasztók hozzájárulnak az akvakultúra ágazat fennmaradásához, amely az ország számos vidéki területén fontos foglalkoztatási szerepet tölt be. Ezen célok elérése érdekében a hazai akvakultúra ágazat jelentős támogatásban részesül.

A hazai halfogyasztás népszerűsítésére a MAHOP Plusz keretében indult el januárban az új, átfogó kommunikációs és promóciós „KAPJ RÁ!” kampány. A több mint 700 millió forint európai uniós támogatással és hazai társfinanszírozással megvalósuló fejlesztés célja, hogy minél több ember fedezze fel a halételek egészséges, ízletes és változatos fogyasztási lehetőségeit. A kampány központi üzenete, hogy a hal egészséges, finom és trendi.

Földes Tamás, a Budapest Vásárcsarnokai Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén is a ponty iránt a legnagyobb a kereslet, ezt követi a szürke- és az afrikai harcsa, valamint a különböző tengeri halak. Puskás Nándor, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi szervezet (MA-HAL) elnöke beszámolt arról, hogy a szervezet honlapján elérhető egy halértékesítési térkép, amelyen a fogyasztók megtalálhatják a hazai haltermelőktől származó friss termékeket árusító pontokat.

Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője szerint az adventi időszakban fogy el a magyar hal csaknem harmada, ami jelzi a hal fontosságát a magyar asztalon. Hozzátette, bár az elmúlt években csaknem 20 százalékkal nőtt a halfogyasztás, Magyarország még mindig sereghajtó az Európai Unióban. Míg az EU-ban az átlagos éves halfogyasztás egy főre vetítve 20 kilogramm, addig Magyarországon ez az érték 6,2-6,3 kilogramm. Ondré Péter hangsúlyozta, hogy a magyar hal választásával a vásárlók nemcsak egészséges terméket vesznek, hanem a magyar halászok munkáját is megbecsülik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a hazai halfogyasztás népszerűsítése és a magyar akvakultúra ágazat pozitív bemutatása, hangsúlyozva annak gazdasági, egészségügyi és kulturális jelentőségét. A cikk a kormányzati és iparági szereplők nézőpontját tükrözi, és a hazai termékek vásárlására ösztönzi az olvasót.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „KAPJ RÁ!” kampány nevével egy direkt, felszólító eszközt alkalmaz, amely közvetlenül cselekvésre ösztönzi az olvasót. A narrátor hangsúlyozza a „magyar hal”, „magyar piac” és „magyar vásárló” fogalmakat, ami a nemzeti identitásra és a hazai termékek támogatására apellál. Nagy István „felelős gondolkodás” kifejezése az ágazat szereplőinek dicséretére szolgál, míg a „biztos piac a magyar piac” kijelentés a hazai fogyasztás prioritását emeli ki. Az „áldozatos munkáját” szófordulat a magyar halászok iránti tiszteletet és empátiát kívánja felkelteni. A cikk pozitív jelzőkkel illeti a halételeket („egészséges, ízletes és változatos”, „finom és trendi”), ezáltal vonzóbbá téve azokat.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag olyan forrásokra támaszkodik, amelyek a halfogyasztás népszerűsítését és a hazai akvakultúra ágazat támogatását célzó narratívát erősítik. Agrárminiszter (Nagy István), vásárcsarnoki ügyvezető (Földes Tamás), szakmaközi szervezet elnöke (Puskás Nándor) és agrár marketing centrum ügyvezetője (Ondré Péter) nyilatkozatai szerepelnek. Ezek a források mind az iparág vagy a kormányzat érdekeit képviselik. Független szakértők, fogyasztói csoportok vagy az ágazat esetleges kihívásaival foglalkozó elemzők véleménye nem jelenik meg, ami kiegyensúlyozatlan képet fest az olvasó számára.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk számos adatot közöl a termelés növekedéséről és a támogatásokról, nem tér ki a halfogyasztás alacsony szintjének mélyebb okaira Magyarországon az uniós átlaghoz képest (pl. árérzékenység, hozzáférhetőség, kulináris szokások változása, marketing hiányosságai a múltban). Nem vizsgálja a kampányok hosszú távú hatékonyságát, és nem említ esetleges környezetvédelmi aggályokat vagy az import haltermékekkel való versenyt sem. A cikk a „jelentős támogatásban részesül a hazai akvakultúra ágazat” megállapítást teszi, de nem részletezi a támogatások konkrét formáit, mértékét és elosztását, ami hozzájárulna a teljes kép megértéséhez.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép: Uttam Kumar Roy on Unsplash