Technológia és Tudomány
Exkluzív betekintés: Így készültek fel a magyar űrhajósok a Nemzetközi Űrállomásra
OkosHír: Kapu Tibor és Cserényi Gyula, a magyar űrhajós program résztvevői részletes beszámolót tartottak intenzív kiképzésükről és a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) szerzett tapasztalataikról, kiemelve a többéves felkészülés során elsajátított szerteágazó tudást és a különleges edzéseket.
Kapu Tibor elmondása szerint bármikor megismételné azt az évekig tartó felkészülést, amely az űrutazáshoz vezetett. Kiemelte, hogy az elmúlt 2-3 évben számos területen szereztek ismereteket, többek között orosz nyelvből, űrbiológiából és űrjogból. Hozzátette, hogy az űrutazáshoz és a kijelölt kísérletek elvégzéséhez széleskörű tudásra van szükség, amit intenzív edzések egészítettek ki.
Különleges kiképzések és felkészülés
Az űrhajós felidézte az Új-Mexikóban zajló tengeri kajakos képzést, amelynek célja a csapat viselkedésének vizsgálata volt a tervek változása esetén, valamint a leghatékonyabb vezetési stílus azonosítása. Emellett a magyarországi kiválasztási folyamat részeként túlélő képzésen is részt vettek, ahol azt tanulták meg, hogyan maradjanak életben a világ bármely pontján a mentőcsapatok megérkezéséig.
Az űrutazás előtti két hétben karanténba vonultak, hogy egészségesen érkezzenek az ISS-re. Ebben az időszakban az indulás teljes folyamatát elpróbálták. Az ISS-re vezető út egy napig tartott, és összesen 25 magyar tudományos, kommunikációs és ismeretterjesztő kísérletet vittek magukkal. Kapu Tibor az űrállomáson való alvást is megemlítette, ahol gumiszalagokkal rögzítették magukat, hogy elkerüljék a lebegést. Az űrállomáson töltött 18 napot tartalmas, békés együttélésként és munkaként jellemezte a többi űrhajóssal.
A tartalékos űrhajós szerepe
Cserényi Gyula, a tartalékos űrhajós elmondta, hogy ugyanazt a kiképzést kapta, mint Kapu Tibor. Kifejtette, hogy minden űrhajósnak van egy tartalékosa, biztosítva ezzel, hogy egy küldetés tényleges megvalósulása esetén a legénység minden tagja egészséges és feladatképes legyen.
A kiképzés során az elméleti ismeretek mellett számos gyakorlati képességet is elsajátítottak. Repültek vadászgéppel és műrepülővel, továbbá részt vettek olyan feladatokban, ahol izolált környezetben, kevés alvással kellett problémákat megoldaniuk. Cserényi Gyula arról is beszámolt, hogy a Nemzetközi Űrállomásnak van egy földi mása Houstonban, ahol a NASA feladatokat adott nekik, hogy megszokják a mozgást és közlekedést az űrállomáson. Parabolarepülésen is részt vettek, ahol a súlytalansággal ismerkedhettek. Emellett Németországban és Japánban is jártak, hogy megismerjék az űrállomás európai és japán moduljainak működését.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasókat a magyar űrhajósok felkészüléséről és az űrállomáson szerzett élményeikről. A narratíva egyértelműen az űrhajósok szemszögéből mutatja be a folyamatot, kiemelve a képzés intenzitását és a küldetés fontosságát. A cikk pozitív, inspiráló képet fest az űrhajós programról.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora alapvetően semleges, tényszerű nyelvezetet használ, közvetítve Kapu Tibor és Cserényi Gyula elmondásait. Az érzelmilebbnek tűnő kifejezések, mint például „bármikor megismételné” vagy „Kedves emlékként idézte fel”, közvetlenül az űrhajósok véleményét vagy érzéseit tükrözik, nem a cikk narrátorának manipulatív szóválasztását. Ezek idézett vélemények, amelyeket a szöveg kontextusában egyértelműen a forrásokhoz (az űrhajósokhoz) lehet kötni. A „légtérsértés” vagy „vádemelés” típusú szakmai kifejezések nem szerepelnek, de az olyan terminológiák, mint az „űrbiológia” vagy „űrjog” szakmai kifejezéseknek minősülnek, és semlegesen kerültek felhasználásra.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag Kapu Tibor és Cserényi Gyula beszámolóira támaszkodik, ami egy, az ő élményeikről szóló riport esetében megfelelő forráskezelés. A cikk célja nem az űrhajós program átfogó, minden szempontot figyelembe vevő elemzése, hanem a résztvevők személyes tapasztalatainak bemutatása. Ebből adódóan a források kiválasztása kiegyensúlyozottnak tekinthető a cikk szűk fókuszát tekintve, hiszen az űrhajósok nézőpontját hitelesen közvetíti.
Kép: Kapu Tibor/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
A NASA mesterséges intelligenciával irányította a Perseverance marsjárót
A mesterséges intelligencia (MI) technológiák lakossági és üzleti felhasználása körüli intenzív viták közepette az űrkutatásban gyakorlati áttörést értek el. A NASA tájékoztatása szerint a Perseverance marsjáró december 8-án és 10-én hajtott végre olyan missziókat, amelyek útvonalát algoritmusok határozták meg.
A folyamat során a korábban emberi szakértők által végzett, jelentős időráfordítást igénylő tervezési munkát bízták az MI-re. A feladathoz az Anthropic gépi látással kiegészített Claude modelljét használták fel. A rendszerbe táplálták a rover korábbi küldetései során rögzített vizuális adatokat és képeket, amelyek alapján az algoritmus kijelölte a haladáshoz szükséges navigációs pontokat.
Technikai kihívások és eredmények
A Mars és a Föld közötti 225 millió kilométeres távolság miatt a valós idejű távirányítás nem kivitelezhető. A biztonsági protokollok szerint a rover útvonalán kijelölt bóják távolsága nem haladhatja meg a 100 métert a hibalehetőségek minimalizálása érdekében. Az MI által vezérelt tesztek során a Perseverance december 8-án 210 métert, két nappal később pedig 246 métert haladt anélkül, hogy bármilyen technikai akadályba ütközött volna.
A projekt értékelése során elhangzott, hogy az automatizált tervezés növelheti a távoli küldetések hatékonyságát. A technológia segítséget nyújt a domborzati viszonyokhoz való gyorsabb alkalmazkodásban, és optimalizálja az erőforrás-felhasználást a Földtől távoli kutatási helyszíneken.
A NASA képviseletében Jared Isaacman nyilatkozott a fejlesztés jelentőségéről. Kiemelte, hogy az MI-alapú megoldások kulcsszerepet játszanak majd a jövőbeli missziók tudományos értékének növelésében, különösen ahogy a kutatások a Naprendszer távolabbi pontjai felé irányulnak.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A cikk célja a mesterséges intelligencia hasznosságának igazolása egy sikeres tudományos példán keresztül. A szerző szándékosan szembeállítja a „haszontalan” vagy „idegesítő” hétköznapi MI-funkciókat a NASA „gyakorlati haszonnal” bíró projektjével.
Az eredeti szöveg erősen szubjektív, érzelmileg telített kifejezéseket használ a kontextus megteremtéséhez: „rájár a rúd”, „vesztébe rohan”, „elege van az embereknek”. Ezek a fordulatok nem tényközlőek, hanem a közhangulatot hivatottak negatív irányba tolni a kontraszt kedvéért. Ezzel szemben a NASA projektjét a „bejelentett valamit, aminek… van gyakorlati haszna” fordulattal emeli ki.
A szöveg egy jelentős tárgyi tévedést tartalmaz: Jared Isaacmant a NASA igazgatójaként nevezi meg, miközben ő egy magánbefektető és űrhajós (Polaris Program). Ez a hiba megkérdőjelezi a forrás szakmai hitelességét. Emellett hiányzik a technikai részletezés arról, hogyan integrálták a Claude nyelvi modellt a rover specifikus navigációs szoftverébe, ami kritikus pont egy ilyen horderejű bejelentésnél.
Kép: NASA/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Technológia és Tudomány
Hidrogénszivárgás miatt márciusra csúszik az Artemis-misszió indítása
A küldetésre kijelölt négy asztronauta már több mint tíz napja szigorú egészségügyi karanténban várakozik. A várakozási idő meghosszabbodik a hiba elhárításáig és az új startidőpont kijelöléséig. A hordozórakétát január 18-án helyezték ki a kilövőállásra a végső földi tesztek elvégzéséhez.
A küldetés céljai és technikai háttere
A közel tíznaposra tervezett repülés során az űrhajósok megkerülik a Holdat, majd visszatérnek a Földre. A misszió elsődleges célja az Orion űrkapszula létfenntartó berendezéseinek és navigációs rendszereinek éles tesztelése. Ez a lépés elengedhetetlen a későbbi, felszíni landolást célzó küldetések előtt.
A jelenlegi program és az 1960-as évek Hold-missziói között a legjelentősebb eltérést az alkalmazott technológiai megoldások jelentik. A NASA közlése szerint az Artemis-program célja a tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon. A tényleges Holdra szállást az Artemis-3 misszió hajtja majd végre, legkorábban egy évvel a mostani küldetés után.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg kettős narratívát alkalmaz: elismeri a technikai kudarcot (szivárgás), de azonnal ellenpontozza azt a történelmi nagysággal (Apollo-párhuzam) és a technológiai fejlődés hangsúlyozásával. A cél a közbizalom fenntartása a költséges projekt iránt a sorozatos halasztások ellenére.
Az eredeti szöveg a „21. századi technológia” kifejezéssel próbálja modernnek és felsőbbrendűnek beállítani a fejlesztést, miközben a tények (ismétlődő hidrogénszivárgás) a technológia kiforratlanságára utalnak. A „probléma emlékeztet az SLS 2022-es debütálására” fordulat finomított formában utal a rendszerszintű hibákra.
A cikk nem tesz említést a halasztás pénzügyi vonzatairól, sem arról, hogy a hidrogén alapú üzemanyagrendszer kritikái évek óta ismertek a szakmában. Elhallgatja továbbá a beszállítók felelősségét a visszatérő szivárgások kapcsán, kizárólag a NASA általános céljaira fókuszál.
(Forrás: telex.hu)
NASA/JSC
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Dobrev Klára korlátozná a határon túliak szavazati jogát, az ellenzéki pártok elzárkóztak a javaslattól
-
Gazdaság3 napja
Harmincháromezer fiatal vette igénybe az Otthon Start programot öt hónap alatt
-
Közélet-Politika2 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Külföld2 napja
Szijjártó Péter üzent Mark Ruttének: Felszólítjuk a NATO főtitkárát, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat!
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Balázs: Aki a magyar úton jár, az jobban jár, mint aki a brüsszeli utat választja
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar Péter a tarnazsadányi ügy miatt Pócs János lemondását követeli
-
Közélet-Politika3 napja
Cáfolja a rendőrség Lázár János állításait a gyöngyösi fórumon történt igazoltatásokról