OkosHír: Az Országgyűlésben idén 15 képviselő nem szólalt fel december 5-ig, ami növekedést jelent a tavalyi évhez képest, amikor 12 ilyen eset történt. A felszólalások számát tekintve jelentős eltérések mutatkoznak a honatyák között, ahol egyesek kiemelkedően aktívak, míg mások egyáltalán nem vettek részt a plenáris vitákban.

Az Országgyűlés évente két rendes ülésszakot tart, február 1-jétől június 15-ig, valamint szeptember 1-jétől december 15-ig. Idén december 5-ig összesen 3322 felszólalást regisztráltak, ami 602-vel több, mint az előző év hasonló időszakában. A 199 képviselő közül mindössze 17-en szólaltak fel ötven alkalomnál többször, 41-en 10-20 alkalommal, míg a legnagyobb csoportot, 116 képviselőt, a tíz alkalom alatti felszólalások száma jellemzi.

Kormánypárti és ellenzéki képviselők aktivitása

A Népszava beszámolója szerint a 15 nem felszólaló képviselő közül 8 kormánypárti és 7 ellenzéki. A Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor utoljára 2007-ben szólalt meg az Országgyűlésben, akkor még ellenzéki politikusként a demokrácia fontosságára hívta fel a figyelmet. Vitályos Eszter, kormányszóvivő és kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szintén nem kért szót az idei ülésszakokon.

Hirdetés

Az ellenzéki oldalon az LMP-s Ungár Péter, a DK-s Oláh Lajos és Hadházy Ákos sem szólalt fel. Hadházy Ákos a 2022-es választások után jelezte, hogy nem kíván részt venni a parlamenti munkában, mivel álláspontja szerint ezzel legitimálná a rendszert.

A legaktívabb képviselők

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a legtöbbet felszólaló képviselők közé tartozik. Idén 189 alkalommal kért szót, tavaly pedig 204-szer. Főként a tárcáját érintő ügyekben, valamint a Tisza Párttal kapcsolatos kérdésekben nyilvánult meg. A második helyen Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára áll 188 felszólalással. A harmadik legtöbb felszólalást Z. Kárpát Dániel (Jobbik) jegyezte, 101 alkalommal, akárcsak tavaly.

Orbán Viktor miniszterelnök idén 68 felszólalással a 7. helyen végzett, ami egy hely javulást jelent a 2024-es adatokhoz képest. A miniszterek közül Rogán Antal két, Navracsics Tibor pedig három alkalommal kért szót. Lázár János hatszor beszélt, míg Nagy István agrárminiszter 19 felszólalással a középmezőnyben helyezkedik el.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy rávilágítson a parlamenti képviselők aktivitásának, illetve inaktivitásának mértékére. A narratíva azt sugallja, hogy a felszólalások hiánya a képviselői munka elhanyagolását vagy a parlamenti részvétel hiányát jelentheti, különösen a „negatív rekorder” és a „némák sorába” kifejezések használatával. A cikk célja, hogy az olvasóban kritikus szemléletet alakítson ki az inaktív képviselőkkel szemben.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora enyhén érzelmileg telített nyelvezetet használ, ami nem felel meg egy teljesen semleges híranyagnak. Például a „negatív rekorder” kifejezés ítélkező hangnemet hordoz, és eleve negatív kontextusba helyezi az érintett képviselőt. Hasonlóképpen, a „csatlakozott a némák sorába” megfogalmazás dramatizálja a felszólalás hiányát, és egy passzív, hallgatag csoport tagjaként mutatja be az érintettet. A „nem vitte túlzásba” fordulat enyhe szarkazmust tartalmaz, ami szintén eltér a tárgyilagos újságírástól.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forrásként a Népszavát említi. Bár konkrét statisztikai adatokat közöl a felszólalások számáról, és megnevez aktív és inaktív képviselőket, az egyensúly hiányzik az inaktív képviselők motivációinak bemutatásában. Hadházy Ákos esetében megemlíti a felszólalás megtagadásának okát, azonban más inaktív képviselők esetében nem tér ki hasonló magyarázatokra. Ez egyoldalú képet festhet, mivel nem vizsgálja, hogy a felszólalás hiánya milyen egyéb képviselői tevékenységekkel (pl. bizottsági munka, választókerületi feladatok) párosulhat.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltat tágabb kontextust a képviselői felszólalások jelentőségéről vagy a parlamenti munka egyéb formáiról. Nem tér ki arra, hogy a felszólalások száma mennyire reprezentálja egy képviselő tényleges munkáját, vagy hogy bizonyos tisztségek (pl. kormányzati pozíciók, pártigazgatói szerep) milyen mértékben befolyásolják a plenáris felszólalások gyakoriságát. A cikk nem nyújt bizonyítékot arra, hogy a felszólalás hiánya egyenesen arányos a képviselői munka elhanyagolásával.

(Forrás: 444.hu)
Kép: Racskó Ádám/Facebook