OkosHír: A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerződéslistáján szereplő adatok szerint a magyar kormány közel 39 milliárd forintot különített el az azerbajdzsáni Soltanlı település újjáépítésére, amely korábban Hegyi-Karabah vitatott területén feküdt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerződéslistáján szereplő adatok szerint a magyar kormány támogatást nyújtott Azerbajdzsánnak egy település újjáépítéséhez. A Magyar Hang értesülései szerint ez a támogatás az azerbajdzsáni Soltanlı települést célozza.
Azerbajdzsán két évvel ezelőtt vonta vissza Örményországtól a Hegyi-Karabah régió vitatott területét, amely magában foglalja Soltanlı falut is. A területet 1993-ban az örmények szerezték meg, és mintegy húsz évig ellenőrizték. 2023 novemberében vált ismertté, hogy a KÉSZ Group állami támogatással végzi a Soltanlıban található iskola újjáépítését, amely az örmény–azeri konfliktusok során sérült meg. Az alapkőletételi ünnepségen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett.
A KKM szerződéslistáján részletezett adatok szerint a támogatás nem csupán az iskolaépítésre terjed ki. Tavaly augusztusban 1,35 milliárd forintot fizetett ki a minisztérium a „soltanli iskolatervezés támogatása” projektre. Idén szeptemberben további két részletben összesen 37,64 milliárd forintot utalhattak el „az azerbajdzsáni Soltanli település újjáépítésének keretében megvalósuló kivitelezésre”. Ezáltal az összesen elkülönített összeg megközelíti a 39 milliárd forintot, amelyet egy, az iráni–azeri és örmény határhoz közel eső település újjáépítésére szánnak. A kifizetési sor mellett feltüntetett megjegyzés szerint („amennyiben megtörtént”) az összeg utalása még nem feltétlenül történt meg teljes egészében.
A Magyar Hang tájékoztatása szerint az utalások kedvezményezettje a KKM alá tartozó Hungary Helps Ügynökség. Az ügynökség profiljában kiemelt szerepet kap az üldözött keresztények támogatása, valamint lerombolt vagy természeti katasztrófában megsérült templomok újjáépítése. Korábban a Hungary Helps Ügynökség a Soltanlı-projekt keretében tervezettnél jelentősen kisebb összegekkel támogatta a Hegyi-Karabahból elmenekült örmény, keresztény menekülteket és az őket segítő szervezeteket.
A Magyar Hang szerint a munkálatok előrehaladása jelenleg nem észlelhető a helyszínen. A Külgazdasági és Külügyminisztérium nem reagált a lap megkereséseire, a KÉSZ-csoport pedig úgy nyilatkozott, hogy kizárólag a KKM jogosult tájékoztatást adni az ügyben.
Korábbi viták a magyar–azeri kapcsolatok kapcsán
A magyar kormány és Azerbajdzsán közötti kapcsolatok szorosnak mondhatók. Korábbi sajtóhírek szerint az azeri kormány egy 3 milliárd dolláros alapból fizetett ki európai politikusokat és újságírókat. Dollármilliók érkeztek Budapestre abban az időszakban, amikor a magyar kormány 2012-ben kiadta Ramil Szafarovot, egy azeri katonatisztet, akit gyilkosságért ítéltek el. Az ügyészség később, Polt Péter legfőbb ügyész nyilatkozata alapján, nem indított nyomozást az érkezett pénzek ügyében. Szijjártó Péter külügyminiszter korábban azt állította, hogy a magyar félnek nem volt tudomása arról, hogy Azerbajdzsán szabadon engedi Szafarovot, akit hazájában hősként fogadtak.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy rávilágítson a magyar kormány azerbajdzsáni Soltanlı település újjáépítésére fordított jelentős összegére, és ezzel kapcsolatban kérdéseket vessen fel a forrásfelhasználás indokoltságával, valamint a kormányzati prioritásokkal kapcsolatban. A cikk a „szellemfalu” megnevezéssel és a Hungary Helps Ügynökség profiljával való összehasonlítással igyekszik negatív színben feltüntetni a döntést, utalva a pénz esetleges pazarlására vagy nem megfelelő célra történő felhasználására. Emellett a múltbeli, Azerbajdzsánnal kapcsolatos vitatott ügyek felidézésével egy olyan narratívát épít fel, amely a jelenlegi eseményeket egy szélesebb, potenciálisan problémás kapcsolatrendszer részének tekinti.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a narrátor részéről több érzelmileg töltött vagy sugalmazó kifejezést alkalmaz. Például a „Csendben újabb nagylelkű gesztust tett Azerbajdzsán felé az Orbán-kormány” megfogalmazás a titkolózásra utal, és a „nagylelkű gesztus” kifejezés ironikus felhangot hordoz a kontextusban. A „vette észre a Magyar Hang” kifejezés a lapot éber őrként pozicionálja. A „Úgy látszik, itthon már nincs szükség arra a pénzre.” mondat egyértelműen manipulatív, hiszen feltételezést közöl tényként, és az olvasóban azt a gondolatot kelti, hogy a pénzt jobban lehetne itthon felhasználni. A „39 milliárd(!) forintot szán egy […] szellemfalu újjáépítésére” mondatban a felkiáltójel és a „szellemfalu” kifejezés drámai hatást kelt, túlzóan negatív képet festve a településről és a beruházásról. A Hungary Helps Ügynökség tevékenységének kontrasztja („üldözött keresztények támogatására, lerombolt vagy katasztrófában összedőlt templomok újjáépítésére”) a Soltanlı-projekttel szintén az érzelmi hatást erősíti, feltételezve, hogy a jelenlegi projekt nem illeszkedik az ügynökség „valódi” céljaihoz.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a Magyar Hangra hivatkozva tárja fel az információkat, és a KKM szerződéslistáját említi elsődleges forrásként. Azonban a kormányzati oldal reakciója vagy indoklása hiányzik, ami kiegyensúlyozatlanná teszi a tájékoztatást. A cikk említi, hogy a KKM nem válaszol a megkeresésekre, és a KÉSZ-csoport is a KKM-re hivatkozott, ami bár tény, de a tájékoztatás hiányát erősíti, és az olvasóban azt a benyomást keltheti, hogy a kormány titkolózik. A múltbeli, Azerbajdzsánnal kapcsolatos vitatott ügyek (azerbajdzsáni pénzek, Ramil Szafarov ügye) felidézése, bár releváns lehet a kapcsolatok kontextusában, a jelenlegi ügyet is negatívan keretezi anélkül, hogy az összefüggéseket részletesen, objektíven elemezné. Szijjártó Péter korábbi állítását (miszerint nem tudták, hogy Szafarovot szabadon engedik) a cikk tényként közli, de az olvasóban a korábbi kontextus miatt kétséget ébreszthet.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Szijjártó Péter/Facebook – képernyőfotó
