OkosHír: A Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójával, Juhász Péter Pállal szemben újabb állítások merültek fel szexuális visszaélésekkel kapcsolatban, amelyek ellentmondanak a kormány korábbi kommunikációjának, miszerint az ügyben nem voltak kiskorú áldozatok. Szerdán a HVG számolt be arról, hogy információik szerint új tanúkat hallgattak meg a Szőlő utcai ügyben. A vallomások szerint az intézet korábbi igazgatója, Juhász Péter Pál molesztált, majd orális szexre kényszerített fiúkat, egyikükkel pedig közösült is. A lap szerint az érintett fiúk 14-15 évesek voltak a visszaélések idején. Egyikük arról számolt be, hogy Juhász Péter Pál ajándékokat, például márkás cipőt adott neki a szexuális cselekményekért cserébe.
A kormányzati kommunikáció és az újabb állítások
A Szőlő utcai javítóintézetben történt eseményekkel kapcsolatos büntetőügyben a kormány, különösen Tuzson Bence igazságügyi miniszter, szeptember végén egy háromoldalas jelentést készített. Ez a jelentés, amelyet még a hivatalos megbízás előtt állítottak össze, idegen titkosszolgálati szálakat, ártatlan minisztereket és kitervelt akciót is említett. Tuzson miniszter összefoglaló videójában is kiemelt megállapításként szerepelt, hogy a vizsgálatuk tisztázta: „ebben a büntetőügyben kiskorú sértett nem merült fel”.
A jelentés elkészülte után a kormány minden fórumon hangsúlyozta, hogy a hatóságok nyomoznak, és meg kell találni a felelősöket, de az a fontos, hogy nincsenek kiskorú sértettek. Gulyás Gergely miniszter korábban azt mondta, nincs rálátása Juhász Péter Pál tetteire, de ő is megismételte, hogy „az eljárásnak jelenleg nincs kiskorú sértettje”. Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-posztban annyival kommentálta az ügyet, hogy „Szőlő utcai álhírbotrány. Kiskorú sértett nincs. Az igazgató börtönben”.
Ellentmondó tanúvallomások és miniszteri reakciók
Időközben azonban megérkezett az első, a kormányzati álláspontnak ellentmondó információ. Az RTL Házon kívül című műsorában egy korábbi gondozott nő szólalt meg, aki azt állította, hogy Juhász Péter Pál megmutatta neki az intimpiercingjét egy nyári táborban, amikor ő még csak 14 éves volt. A nő elmondása szerint Juhász Péter Pállal a Gyermekek Átmeneti Otthonában került kapcsolatba, és a férfi elvitte egy ausztriai buszos utazásra. A következő évben, amikor a nőt egy pesti gyermekotthonba helyezték át, Juhász Péter Pál ismét elhívta egy nyári táborba, ahol állítása szerint bement a sátrukba, és megmutatta neki a nemi szervén lévő ékszert.
Az új megszólaló ellenére a kormánytagok tartották magukat a korábbi álláspontjukhoz. Gulyás Gergely a 24.hu kérdésére, már az RTL riportja után is azt ismételte: „Az ügyről annyit tudunk, amit a nyilvánosság is megismerhetett, és ami Tuzson igazságügyi miniszter úr jelentéséből kiderül. Van egy folyamatban lévő büntetőeljárás, ahol semmilyen kiskorú sértett nincsen.” A miniszter annyival finomított, hogy amennyiben mégis elhangzik ilyen, vagyis kiskorú érintettsége, „akkor ki kell vizsgálni, és hogyha megalapozott és elévülési határidőn belül vagyunk, akkor le kell folytatni a büntetőeljárást”.
Néhány hete Tuzson Bencét a bizottsági meghallgatása után a 444 kereste meg. A minisztert a rendőrség korábbi közleményéről kérdezték, miszerint Juhász Péter Pál és az érintett nők kapcsolata akkor kezdődött, amikor még kiskorúak voltak. Tuzson válasza az volt, hogy a szeptemberi jelentésének közzétételekor a kiskorúakra vonatkozó állítás „teljes egészében igaz volt”. A miniszter többször is megismételte, hogy abban az időszakban, amikor a jelentést kiadta, a benne szereplő állítások mind igazak voltak. Tuzson Bence azt is mondta, hogy mindennél fontosabb kérdés, hogy a büntetőeljárás tisztázza, volt-e kiskorú érintett. Arra a kérdésre, hogy a jelentésben miért nem ezt írta, újra és újra megismételte, hogy mikor azt kiadta, abban minden állítás igaz volt. A felvetést, hogy az államapparátusnak miért nem sikerült olyan emberekkel beszélnie, akik esetleg a kiskorú áldozatok között lehettek, annyival zárta le, hogy „az, hogy valaki valakivel beszél és valamit mond, és közben mi van abban a büntetőeljárásban, az két különböző dolog”.
Pintér Sándor belügyminiszternek a múlt heti bizottsági meghallgatásán vetették fel, hogy a kormány eddig azt hangoztatta, nem voltak kiskorú érintettjei a Szőlő utcai ügynek, de ezek szerint ez nem volt igaz. Pintér Sándor erre érdemben nem reagált, inkább „költői kérdésnek” nevezte a felvetést. A belügyminiszter arról beszélt, hogy a rendőrség „hibázását” Orbán Viktor utasítása alapján egy külön csapat vizsgálja. „Megnézzük azt, hogy volt-e olyan kolléga, aki bármilyen hibát elkövetett.” Pintér a parlamenti bizottságban elmondta, hogy öt ügyben még folyamatban van a nyomozás. Van olyan, ahol személyes bosszúról van szó, de bűncselekmény nem történt, van olyan, ami vádemelési javaslatra fog kerülni az ügyészségre. A miniszter arról is beszélt, hogy két nevelő szexuális kapcsolatot létesített a Szőlő utcában neveltekkel, ebben is folyik büntetőügy, de ezt nem részletezte.
Az ügy bővülő szálai és a nyomozás
Miközben a miniszterelnök és a kormánytagok Tuzson Bence jelentésére hivatkoznak, és különböző folyamatban lévő eljárásokról beszélnek, nemcsak a korábbi igazgató áldozataitól derülnek ki további részletek, hanem a nyomozóhatóságok is újabb dolgokra bukkantak. November elején az ügyészség újabb bűncselekményekkel vádolta meg Juhász Péter Pált: hűtlen kezelés és hamis magánokirat felhasználása is felkerült a vádak egyre bővülő listájára.
A Szőlő utcai ügyben Juhász Péter Pál és élettársának letartóztatását még május végén rendelték el emberkereskedelem és kényszermunka gyanúja miatt. Ezen kívül többrendbeli közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével és lőfegyverrel visszaélés bűntettével is meggyanúsították. A Készenléti Rendőrség korábbi megalapozott gyanúja szerint a volt igazgató és élettársa több nehéz sorsú, tőlük anyagilag és érzelmileg függő nagykorú nőt vettek rá prostitúcióra és az abból származó bevétel átadására. Juhász Péter Pál ezeket a fiatal nőket papíron, névleg szintén foglalkoztatta a javítóintézetben, de ők ténylegesen nem dolgoztak ott.
A rendőrség és az ügyészség által megfogalmazott vádak mellé jönnek a nyilvánosságban Juhászt különböző szexuális visszaélésekkel megvádolók. Az ő történeteik pedig éppen azt bizonyíthatják, hogy egyre valószínűbb, több fiatalkorú áldozat is volt, bármit is állított korábban a kormány jelentése. Az ügyészség már azt is vizsgálja, hogy akadályozta-e bárki a nyomok eljuttatását a nyomozókhoz.
Az Igazságügyi Minisztériumot és a Kormányzati Tájékoztatási Központot is keresték a szerdai, illetve az elmúlt hetek fejleményei alapján, hogy elképzelhetőnek tartják-e, hogy mégis voltak kiskorú áldozatai a Szőlő utcai ügynek, valamint hogy várható-e új jelentés kiadása. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy feltárja és bemutassa a Szőlő utcai javítóintézet ügyében napvilágot látott újabb információkat, különös tekintettel azokra az állításokra, amelyek kiskorú áldozatokra utalnak. A cikk narratívája a kormányzati kommunikáció és az újonnan felmerülő tények közötti ellentmondásra fókuszál, ezzel kérdőjelezve meg a kormány korábbi, kategorikus állításait a kiskorú sértettek hiányáról. A cikk a kormányzati eljárások és nyilatkozatok kritikus megvilágításába helyezésével igyekszik befolyásolni az olvasó véleményét a hivatalos kommunikáció hitelességéről.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a tények bemutatása mellett bizonyos nyelvi fordulatokkal és szerkesztési megoldásokkal finoman, de következetesen befolyásolja az olvasói percepciót. Például a bevezetőben a „bárhol merült fel a kérdés, ezt mindig külön kiemelték” és az „egymás után állnak elő újabb áldozatok” kifejezések már az elején feszültséget teremtenek a hivatalos álláspont és a valóság között. A Tuzson Bence jelentésével kapcsolatban használt „rekordsebességgel – még azelőtt, hogy erre hivatalosan is megbízást kapott volna – készített egy háromoldalas jelentést” megfogalmazás a jelentés alaposságát és objektivitását kérdőjelezi meg. A „Zsolti bácsizással” összemosott” kifejezés, bár kontextust ad, egyúttal érzelmi töltetet is visz az ügybe, összekapcsolva azt egy másik, a közvéleményben negatív konnotációval bíró esettel. A „nem zökkentette ki a kormánytagokat” fordulat a kormányzat flegma, vagy közömbös hozzáállását sugallja. A „ködösítenek” kifejezés a kormánytagokról pedig egyenesen manipulációval vádolja őket, vagy legalábbis az információk elrejtésével.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk a forrásokat szelektíven kezeli, hogy alátámassza a narratíváját. Bár idéz kormánytagokat (Tuzson Bence, Gulyás Gergely, Orbán Viktor, Pintér Sándor), ezek az idézetek elsősorban a „nincs kiskorú áldozat” álláspontot erősítik, amelyet a cikk ezután az új tanúvallomásokkal és riportokkal (HVG, RTL) cáfol. Ez a felépítés egyértelműen a kormányzati narratíva megkérdőjelezésére irányul. Az „amennyiben mégis elhangzik ilyen… akkor ki kell vizsgálni” Gulyás Gergelytől származó idézet, bár a miniszter finomítását mutatja, a cikk kontextusában inkább a korábbi álláspont tarthatatlanságának beismeréseként jelenik meg. A cikk nem törekszik arra, hogy a kormányzati álláspont mögötti indokokat mélyebben feltárja, vagy más, a kormányt támogató forrásokat megszólaltasson, hanem a kritikus álláspontot erősíti. Az, hogy az Igazságügyi Minisztériumtól és a Kormányzati Tájékoztatási Központtól nem érkezett válasz, a cikk végén hangsúlyozva, tovább erősíti a transzparencia hiányáról szóló narratívát.
(Forrás: telex.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
