Gazdaság
Kritikák kereszttüzében az EU-s tervezet: Határozatlan idejű engedélyeket kaphatnak a permetezőszerek
OkosHír: Az Európai Bizottság egy új javaslatot terjesztett elő Várhelyi Olivér biztos részéről, amely megszüntetné a növényvédő szerek engedélyeinek időszakos megújítási kötelezettségét az Európai Unióban. A tervezet szerint a jelenleg 10-15 éves ciklusokban kiadott engedélyek helyett határozatlan időre szólnának, ami jelentős költségcsökkentést ígér a gyártók számára. Azonban a javaslat éles kritikát váltott ki számos uniós képviselő és civil szervezet részéről, akik szerint az veszélyeztetheti az emberi egészséget és a környezet védelmét.
A jelenlegi szabályozás értelmében a növényvédő szerek engedélyeit 10-15 éves időtartamra adják ki. Ezen időszak végén a gyártóknak friss tudományos vizsgálati eredményekkel kell igazolniuk, hogy termékeik biztonságosak. Ezeket az adatokat az uniós és tagállami hatóságok felülvizsgálják, majd ajánlást tesznek az Európai Bizottságnak, amely meghozza a végleges döntést az engedély megújításáról.
Vita a szabályozás lazításáról és a kockázatokról
Várhelyi Olivér javaslata ezt a folyamatot törölné el, és határozatlan időre szóló engedélyeket adna ki, azzal a kivétellel, hogy a már rendkívül veszélyesnek minősített szereket továbbra is kizárnák a hatálya alól. A Bizottság álláspontja szerint a javaslat célja a működés egyszerűsítése, anélkül, hogy az „az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét” befolyásolná. Úgy vélik, hogy a hatóságok továbbra is betilthatnak szereket, amennyiben új információk alapján kiderül róluk, hogy veszélyesek.
Christophe Clergeau, szociáldemokrata európai parlamenti képviselő aggodalmát fejezte ki, mondván, hogy a lépés valószínűleg ellentétes azokkal az uniós egyezményekkel, amelyekben a tagállamok elkötelezték magukat az állampolgárok egészségének és a környezet magas szintű védelme mellett, valamint a tudományos alapú jogalkotás mellett. Clergeau szerint számos anyag káros hatásai bizonyítást nyertek, vagy új tudományos tanulmányok alapján újraértékelésre kerültek a használatuk során. Hozzátette, hogy a rendszer átalakítása véget vetne a kémiai kártevőirtók, különösen a legveszélyesebbek fokozatos kivonásának minden esélyének, mivel megszűnne az alternatívák kifejlesztésére irányuló ösztönzés.
Több civil szervezet is felháborodását fejezte ki a javaslat miatt. Az Európai Kártevőírtó Akciócsoport (PAN) elnöke, Angeliki Lyssimachou rámutatott, hogy a korábbi, szigorúbb szabályozás nélkül nem derült volna fény olyan anyagok káros hatásaira, mint a klórpirifosz, amely befolyásolja a gyermekek agyi fejlődését, vagy a mankozeb, amely káros a szaporodó szervekre. Hasonlóképpen, a neonikotinoidok méhekre gyakorolt veszélyessége sem vált volna ismertté.
A jelenlegi rendszer hiányosságai és a bírósági döntés
Clergeau képviselő bár megérti a Bizottság érvelését, úgy véli, hogy a felelősség óriási része a gyártókról az EU-ra tevődne át. Ezért csak akkor tartaná elfogadhatónak a tervezetet, ha az uniós élelmiszerhatóság költségvetését több százmillió euróval megemelnék, és jelentősen támogatnák a permetezőszerek veszélyességét ellenőrző kutatásokat. Kétségét fejezte ki azonban, hogy valójában ez lenne a cél.
Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi engedélyezési rendszer sem hibátlan. A gyártók gyakran késedelmesen nyújtják be az engedélyek újbóli kiadásához szükséges dokumentumokat, aminek következtében a Bizottság gyakran ideiglenesen meghosszabbítja az engedélyeket. Ez akár tíz évvel is kitolhatja a biztonsági felülvizsgálatokat. A PAN emiatt az Európai Unió Bíróságához fordult, amely a közelmúltban úgy döntött, hogy a Bizottság nem adhat ki automatikusan meghosszabbított engedélyeket, csak különleges esetekben, feltételekhez kötve. Hans Muilerman, a PAN szakértője szerint a korábbi, lazább felülvizsgálati gyakorlat miatt egyes szerek még évekkel azután is a piacon maradhattak, hogy kiderült róluk, károsak az emberi egészségre vagy a környezetre.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen kritikus Várhelyi Olivér EU-s biztos javaslatával szemben, amely a növényvédő szerek engedélyezési folyamatának lazítására irányul. A cikk fő célja az olvasók tájékoztatása a javaslatról, annak potenciális veszélyeiről, és az ezzel kapcsolatos erős ellenállásról, különösen a környezetvédelmi szervezetek és egy szociáldemokrata európai parlamenti képviselő részéről. A szöveg azt a hatást kívánja elérni, hogy az olvasó aggódjon a környezeti és egészségügyi kockázatok miatt, és kritikusan viszonyuljon a Bizottság javaslatához.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora maga is használ bizonyos érzelmileg telített kifejezéseket, amelyek erősítik a kritikus narratívát. Például, amikor az NGO-k reakciójáról ír, a „felháborodott” szót használja: „több NGO is felháborodott a javaslat miatt”. Ez a szóválasztás már önmagában is a javaslat negatív megítélését sugallja. Továbbá, Christophe Clergeau képviselő idézései, különösen az utolsó mondata: „Azonban attól tartok, hogy valójában nem ez a cél”, erősíti a gyanakvást és az esetleges rejtett szándékok feltételezését, ami retorikailag hatékonyan befolyásolja az olvasó percepcióját.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk forráskezelése egyértelműen a kritikus hangok felé billen. Bár említi a Bizottság álláspontját, miszerint a javaslat csak „áramvonalasítaná a működést, de nem befolyásolná az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét”, ezt a magyarázatot gyorsan ellensúlyozzák Clergeau és az NGO-k részletesebb és erőteljesebb ellenérvei. A kritikus források (Clergeau, PAN képviselői) idézetei hosszabbak és érzelmileg telítettebbek, mint a Bizottság semlegesebb megfogalmazásai, ami egyértelműen befolyásolja a cikk összképét és az egyensúly hiányát eredményezi.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek2 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Közélet-Politika4 órája
Orbán Balázs: Van egy brüsszeli út, meg van egy magyar út, és a kettő közül lehet választani
-
Külföld1 napja
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika1 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika1 napja
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter és Andrej Plenković a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Zágrábban