OkosHír: David Szalay, magyar édesapától és kanadai édesanyától származó író nyerte el a 2025-ös Booker-díjat „Flesh” című regényéért. A döntést Londonban jelentette be a Roddy Doyle vezette zsűri, kiemelve a mű egyediségét és mélységét. Szalay korábban, 2016-ban is szerepelt már a rangos irodalmi elismerés rövidlistáján.
Az öttagú zsűri, melynek elnöke az 1993-as Booker-díjas Roddy Doyle volt, hétfő este Londonban hozta nyilvánosságra a döntést. A testület tagjai között szerepelt Kiley Reid, Chris Power, Ayobámi Adébáyo és Sarah Jessica Parker is. A szeptemberben közzétett rövidlistára 153 műből választottak ki hatot. David Szalay mellett jelölték az indiai származású Kiran Desait („The Loneliness of Sonia and Sunny”), aki 19 éve már elnyerte a Booker-díjat, a brit Andrew Millert („The Land in Winter”), valamint három amerikai írót: Susan Choi-t („Flashlight”), Katie Kitamura-t („Audition”) és Ben Markovits-ot („The Rest of Our Lives”).
A díjazott regény és szerzője
Az 1974-ben Kanadában született, Angliában felnőtt, majd Oxfordban végzett David Szalay Bécsben él. Édesapja magyar, édesanyja kanadai származású. „Flesh” című regénye Istvánról, egy fiatal magyar férfiról szól, aki Magyarországon nőtt fel, összeütközésbe került az igazságszolgáltatással, Irakban szolgált katonaként, majd biztonsági őrként dolgozott. Később egy gazdag londoni család sofőrjeként a londoni felső tízezer életvitelét is megismerhette. David Szalayt már 2016-ban is jelölték a Booker-díjra „Minden, ami férfi” (All That Man Is) című regényéért.
Roddy Doyle, a zsűri elnöke a döntés bejelentése után elmondta, hogy a döntnökök öt órán át mérlegelték a rövidlistára került alkotásokat. Kiemelte, hogy „a többi nagyszerű regény közül is kimagasló Flesh volt az, amelyikhez folyamatosan visszakanyarodtunk”. Doyle szerint „soha nem olvastak még ehhez hasonlót. Sok szempontból sötét tónusú alkotás, mégis öröm volt olvasni”. Hozzátette, hogy a regény végén sem derül ki teljesen, milyen is István, a főszereplő, de ez nem hiányérzetet kelt, hanem éppen a szavak hiánya, vagy István szűkszavúsága teszi lehetővé a karakter megismerését.
Gaby Wood, a Booker-díj alapítványának vezérigazgatója kijelentette, hogy a zsűri mindegyik tagja egyetértett abban, hogy David Szalay „úttörő munkát végzett” új könyvével. Hozzátette, hogy osztozik a döntnökök elismerésében, mivel olyan szerző művéről van szó, aki hosszú évek óta „lázas, elszánt elkötelezettséggel ír”.
Szalay a díj kihirdetése után a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kissé bódultan” nyugtázta az elismerést, és „kell még egy kis idő ahhoz”, hogy feldolgozza a történteket. Hozzátette, hogy talán túl alaposan győzködte magát arról, hogy úgysem ő kapja a Booker-díjat, annak érdekében, „hogy túlzott stressz nélkül” túljusson ezen az estén, és most fejben egy kicsit utol kell érnie az eseményeket. A Booker-díjjal kitüntetett „Flesh” David Szalay hatodik műve.
A Booker-díj története és jelentősége
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló presztízsű elismerésben. Korábban a díjat Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték; azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek a díj odaítélése előtti egy évben meg kell jelennie az Egyesült Királyságban vagy Írországban. Az elismerés 50 ezer font (körülbelül 22 millió forint) pénzjutalommal jár.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja David Szalay Booker-díj elnyerésének bejelentése és az esemény körüli főbb információk (zsűri, jelöltek, szerzői háttér, regény cselekménye, díj története) bemutatása. A cikk narratívája alapvetően tájékoztató jellegű, a magyar származású szerző kiemelésével. Nem azonosítható egyértelmű, rejtett háttérszándék, amely az olvasó manipulálására irányulna.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete jellemzően semleges és tényszerű, ami egy híranyag esetében elvárható. Az érzelmilebbnek tűnő kifejezések – mint például Roddy Doyle „kimagasló Flesh”, „öröm volt olvasni”, vagy Gaby Wood „úttörő munkát végzett”, „lázas, elszánt elkötelezettséggel ír” megjegyzései – idézetek formájában jelennek meg, egyértelműen forráshoz kötve. Ezek a zsűri és az alapítvány vezetőjének véleményét tükrözik, nem a cikk narrátorának szubjektív érzelmi állásfoglalását. David Szalay „kissé bódultan” megfogalmazása az ő személyes reakcióját közvetíti, ami hitelessé teszi a szerzői hangot. A „kissé bódultan” kifejezés nem manipulatív, hanem emberi reakciót ír le. A cikk nem használ szükségtelenül dramatizáló vagy érzelmileg túlfűtött szavakat a saját narrációjában.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozott és releváns. Idézi a zsűri elnökét (Roddy Doyle), a Booker-díj alapítvány vezérigazgatóját (Gaby Wood), valamint magát a díjazott szerzőt (David Szalay). Ez a forrásválasztás teljes mértékben indokolt egy díjátadóról szóló tudósításban, hiszen az érintett felek (a díjat odaítélők és a díjazott) véleményét mutatja be. Nem várható el ellentétes vélemények bemutatása, mivel egy elismerésről szóló híranyag nem igényel „pro és kontra” megközelítést. A felsorolt jelöltek nevei és műveik címei további kontextust biztosítanak a díj jelentőségéhez.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk kellő kontextust biztosít a Booker-díj történetéről, kritériumairól és a díjazott szerző hátteréről. Nem azonosíthatóak elhallgatott információk vagy bizonyíthatóan téves állítások, amelyek torzítanák a teljes kép megértését. A regény cselekményének rövid összefoglalása is elegendő egy híranyag keretein belül.
Kép: David Szalay/Facebook
