OkosHír: A humanitárius szervezetek aggodalmukat fejezték ki a Gázai övezetben uralkodó élelmiszerhiány miatt, mivel a tél közeledtével az éhínség veszélye növekszik, és a segélyek bejutása továbbra is elégtelennek bizonyul, miközben a lakhatási körülmények is romlanak. Az érintett felek eltérő álláspontot képviselnek a segélyszállítások akadályairól.

A humanitárius szervezetek tájékoztatása szerint a tűzszünet kihirdetése ellenére is csak korlátozott mennyiségű segély érkezik Gázába. Ez a helyzet különösen aggasztó a tél közeledtével, mivel a térségben egyre nagyobb az éhínség veszélye. Emellett az izraeli hadműveletek következtében az elmúlt két évben megrongálódott régi sátrak állapota is tovább romlik.

Ellentmondó jelentések a segélyszállításról

A Világélelmezési Program (WFP) adatai szerint jelenleg csak a szükséges élelmiszermennyiség fele jut be a Gázai övezetbe. A palesztin segélyszervezetek szövetsége ezzel szemben arról számolt be, hogy az összes segélymennyiség mindössze negyede vagy harmada a vártnak.

Izrael azt állítja, hogy teljesíti a tűzszüneti megállapodásban vállalt kötelezettségeit, amely napi 600 teherautónyi segély beengedését írja elő Gázába. Az izraeli fél a gázai élelmiszerhiányért a Hamászt okolja, azzal vádolva a szervezetet, hogy ellopja a segélyeket a szétosztás előtt. Ezt a Hamász tagadja.

A Gázai övezetben működő helyi hatóság, amely továbbra is a Hamász ellenőrzése alatt áll, az izraeli korlátozásokat jelöli meg okként, amiért a teherautók többsége nem jut el rendeltetési helyére. Az ENSZ jelenleg nem teszi közzé rendszeresen ezeket a számokat.

Alultápláltság és életkörülmények

Az ENSZ humanitárius szervezete, az OCHA szerint a megvizsgált gyerekek tizede továbbra is súlyosan alultáplált. Bár ez csökkenést jelent a szeptemberi 14 százalékhoz képest, még mindig több mint ezer gyermek szenved az éhségtől.

A jelentés szerint a gázai családok fele valamivel jobbnak értékeli az élelmezési helyzetet a korábbiakhoz képest, különösen a déli területeken, ahová a tűzszünet után több segély és kereskedelmi áru érkezett. Jelenleg átlagosan napi két étkezés jut egy családra, szemben a júliusi egyetlen étkezéssel. Ugyanakkor az OCHA szerint éles különbség van a déli és az északi területek között, ahol a helyzet továbbra is katasztrofális.

Abeer Etefa, a WFP vezető szóvivője szerint „versenyt futnak az idővel”, és hozzátette, hogy „közeleg a tél. Az emberek még mindig éheznek, és a szükségletek óriásiak.” A WFP a tűzszünet óta 20 000 tonna élelmiszert juttatott el Gázába, ami nagyjából a szükséglet felét fedezi, és eddig 44 kiosztóhelyet nyitott meg a tervezett 145-ből. Etefa szerint az étrend sem elég változatos, ami hosszú távon alultápláltsághoz vezethet, bár pozitívum, hogy a tűzszünet óta sikerült újra friss kenyeret juttatni a kiszolgáltatottabb északi területekre.

A főzéshez használt gáz és egyéb üzemanyag hiánya is tovább nehezíti az élelmiszer-ellátást. Az OCHA szerint a gázaiak több mint 60 százaléka hulladékot éget főzéshez, ami egészségügyi kockázatokat okoz. A sátrak elvékonyodtak, az épületek pedig, amelyeket megkíméltek a bombázások, gyakran nyitottak, instabilak vagy életveszélyesek.

Amjad al-Sawa, a palesztin segélyszervezeteket az ENSZ-szel összekötő bizottság vezetője figyelmeztetett, hogy „hamarosan itt a tél – eső, áradások és betegségek is jöhetnek, hiszen több száz tonna szemét hever a lakott területek közelében”. Shaina Low, a Norvég Menekültügyi Tanács (NRC) szóvivője „elképzelhetetlennek” nevezte az életkörülményeket. Az NRC becslése szerint 1,5 millió embernek van szüksége menedékre Gázában, de a sátrak, ponyvák és egyéb segélyanyagok nagy része továbbra is izraeli engedélyre vár a határon.

(Forrás: 444.hu)