Kiállítás Szentendrén: Fény derül Szóbel Géza, a párizsi avantgárd elfeledett magyar csillagára
OkosHír: Szóbel Géza, a Komáromban született, majd Párizsban nemzetközi elismerést szerzett festőművész első hazai múzeumi kiállítása nyílt meg a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban. A tárlat célja, hogy a 2025. november 9-ig látogatható bemutatón keresztül a magyar és európai művészettörténet újra felfedezze az 58 évesen elhunyt, sokáig elfeledett alkotót.
Az 1947-es párizsi kiállításának bevezetőjében Frank Elgar, elismert művészettörténész és műkritikus Szóbel művészetét „szenzitív gondolkodás és finom érzékenység gyümölcsének” nevezte, amely távol tartja magától a „szörnyűséget”. Elgar, aki olyan mesterek szakértőjeként is ismert volt, mint Cézanne, Picasso vagy Braque, folyamatosan figyelemmel kísérte Szóbel munkásságát, ami jelzi a Komáromban született, majd 1934-ben Párizsba emigrált festő korabeli elismertségét. Azonban Magyarországon Szóbel Géza neve nagyrészt ismeretlen maradt. A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban 2025. november 9-ig látogatható első hazai múzeumi kiállítása ad alkalmat arra, hogy a nagyközönség is megismerkedjen az alkotóval.
Életút és művészeti karrier
Szóbel Géza 1905. december 6-án született Komáromban, egy olyan városban, amelyet a trianoni határok kettévágtak, megnehezítve az addig pezsgő kulturális életet. Harmos Károly festőművész tanítványaként bontogatta szárnyait, majd Budapestre költözött. Bár a Magyar Képzőművészeti Főiskolára fiatal kora miatt nem vették fel, tanulmányait az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület művészeti szabadiskolájában folytatta, ahol Fényes Adolf volt a mestere. A húszas évek második felében tanulmányútra indult, többek között Olaszországban, Bécsben, Berlinben és Párizsban is járt. 1930-ban beiratkozott a prágai Ukrán Akadémiára, majd 1934-ben végleg Párizsba költözött. A francia fővárosban kapcsolatba került kubistákkal, szürrealistákkal és az École de Paris alkotóival, megismerkedett Le Corbusier-vel, Aragonnal, Lucien Hervével és Chagall-lal. Egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt, festményeiért nemzetközi gyűjtők álltak sorban.
A II. világháború kitörésekor Szóbel a párizsi csehszlovák hadtesttel Londonba ment, ahol háborúellenes propagandaplakátokat és grafikákat készített. Ezekből sikeres kiállításokat is szervezett. A háború után visszatért Párizsba, majd felkereste családját Magyarországon. Komáromi házukban idegeneket talált, szüleit és testvéreit a fasiszták meggyilkolták. Ezt követően felvette a francia állampolgárságot, és soha többé nem tért haza. 1963-ban, 58 éves korában, Párizs peremén, Boulogne-ban szívrohamot kapott és elhunyt.
Az életmű utóélete és újra felfedezése
Szóbel Géza életében sikeres művész volt, műveit olyan neves galériák mutatták be, mint a párizsi Galerie de France vagy a Galerie Blumenthal. Váratlan halálával azonban, a második École de Paris sok emigráns művészéhez hasonlóan, művészete szinte feledésbe merült. Képeit felesége hagyatéki árveréseken áron alul értékesítette, így azok szétszóródtak. Szóbel, aki egyszerre volt magyar, csehszlovák, francia és zsidó, egyik hazájában sem kapta meg a neki járó elismerést. A műkereskedelem csupán évtizedekkel halála után figyelt fel rá. Magyarországon Makláry Kálmán műgyűjtő, a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria tulajdonosa mutatta be először alkotásait.
Makláry Kálmán az 1990-es évek végén Párizsban figyelt fel egy Szóbel-festményre, a „Szerelmesek”-re, amelyet megvásárolt. Ezt követően tudatosan kereste a művész alkotásait. Hosszú ideig kevés információt talált az életéről. 2012-ben, miután elegendő képet szerzett, Magyarországon először rendezett kiállítást Szóbel műveiből, ekkor kereste meg a családja. A család azóta is kapcsolatban áll Makláryval, és részt vettek a szentendrei tárlat megnyitóján.
A Ferenczy Múzeumi Centrum és a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria közös kiállítása – melynek kurátorai Makláry Kálmán és Szabó Noémi művészettörténész – közel húsz, Makláry Kálmán gyűjteményéből válogatott alkotáson keresztül mutatja be a 120 éve született Szóbel Géza életművét. Krasznai Réka, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa a kiállítás megnyitóján elmondta, hogy a tárlat „meghívás a felfedezésre és a gondolkodásra”, célja a magyar és európai művészettörténet hiányos fejezeteinek újraírása, és egy olyan művész bemutatása, aki a világpolgár látásmódját képviselte.
Szóbel 1930-as évek előtti korszakából kevés kép ismert, főként figurális portrék. Egy 1932-es komáromi önálló kiállításának kritikája már avantgárd művészként jellemezte, aki „csak festeni akar, színeket és formákat komponál, túl a fényképezőgép látásán”. Párizsba költözése új irányt szabott művészetének, ahol egy cseh festőművész barátjával, Fédor Löweinsteinnel a lazúrfestés technikájának újraélesztésével foglalkozott. Makláry Kálmán szerint a fatáblákra felvitt szemcsés felületei freskóhatást keltenek, a visszadörzsölt rétegek pedig sajátos vibrálással töltik meg a képeket. Festményein a színekkel játszik, melyek gótikus üvegablakokra, bizánci mozaikokra vagy zománcokra emlékeztetnek, például az 1940-es évek környékén készült „Harlekin zenészek”, „Szerelmesek” vagy „Nők a konyhában” című alkotásai.
Az 1950-es években készült Szóbel-képeken még felfedezhetők a figurák, de művészete ettől kezdve egyre inkább a geometrikus absztrakció felé hajlott. 1961-ben, hosszú évek hallgatása után, hirtelen irányváltással tért vissza a párizsi művészeti életbe. Szakított a lazúrtechnikával és a megszokott kompozíciós eljárásaival, hatalmas, többnyire fehér színű vásznain a látvány helyett a jelenségek mélyére koncentrált. 1963 nyarán még nyitva volt kiállítása a Galerie Blumenthalban, amikor hirtelen halálával életműve lezárult.
Bár Szóbel Géza munkásságáról átfogó elemzés a mai napig nem készült, az idén megkezdődött kutatásokkal és a Ferenczy Múzeumi Centrum kiállításával a művész neve közelebb kerülhet az őt megillető helyre a magyar képzőművészet történetében.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása(Kép: Pexels)
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom