OkosHír: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke értelmező állásfoglalásában arra hívja fel a figyelmet, hogy Románia alkotmányának első cikkével kapcsolatban súlyos félreértések terjedtek el, amelyek politikai torzulásokhoz vezetnek. Álláspontja szerint ezek a téves értelmezések nem csupán az autonómia kérdését befolyásolják negatívan, hanem az állampolgári egyenlőség és a modern román demokrácia eszméjét is gyengítik.

Izsák Balázs kifejti, hogy az SZNT nem magával az alkotmánnyal vitázik, hanem a román politikai gyakorlatban kialakult hallgatólagos értelmezéssel, amely szerinte torzítja az alaptörvény szellemét. Az elnök a román alaptörvény első cikkét idézi, amely kimondja: „Románia szuverén, független, egységes, oszthatatlan nemzetállam”. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy európai értelemben a „román nemzet” az állampolgárok közösségét jelenti, és nem egyetlen etnikai csoportot. Érvelése szerint a szuverenitás nem a román etnikumhoz, hanem Románia minden állampolgárához tartozik, akik egyenlő jogokkal rendelkeznek az államon belül.

A szuverenitás és az egységes állam fogalma

Az SZNT elnöke kiemeli, hogy a szuverenitás hordozója nem az állami apparátus, hanem az állampolgárok közössége, amely a hatalmat az alkotmány keretein belül gyakorolja. Álláspontja szerint a szuverenitás politikai, nem etnikai fogalom, amely az állampolgári közösség egységét fejezi ki, nem pedig annak etnikai homogenitását. Izsák Balázs szerint a román politikai diskurzus tévesen a központi hatalom kizárólagos jogaként értelmezi a szuverenitást, szembeállítva azt a decentralizációval vagy az autonómiával. Ezzel szemben a modern demokráciákban – példaként Olaszországot, Spanyolországot és Finnországot említve – a szuverenitás gyakorlása több szinten történik, ahol a központi és a helyi hatóságok egyaránt részt vesznek.

Az elemzés kitér arra is, hogy Székelyföld területi autonómiája nem korlátozná, hanem tartalmában erősítené a román állam szuverenitását, mivel lehetőséget biztosítana minden állampolgár – köztük a magyar közösség – számára a felelős részvételre a közéletben. Izsák Balázs szerint az „egységes állam” kifejezésben az egység nem egyformaságot, hanem koherens együttműködést jelent. Álláspontja szerint Székelyföld autonómiája nem szüntetné meg az egységet, hanem európai szellemben megújítaná azt.

Az oszthatatlan állam félreértelmezése

Az „oszthatatlan állam” kifejezés értelmezésében az elnök rámutat, hogy az oszthatatlanság nem a területi integritást érinti, hanem a hatáskörök merevségét. Ez egy földrajzi és jogi fogalom, amelyet a közbeszédben gyakran az autonómia elleni érvként használnak, mintha az önrendelkezés az állam feldarabolásához vezetne. Izsák Balázs ezt jogi hibának nevezi, hangsúlyozva, hogy az autonómia nem a szuverenitás felosztását jelenti, hanem annak decentralizált módon történő gyakorlását. Hozzáteszi, hogy számos európai állam rendelkezik területi autonómiával anélkül, hogy oszthatatlansága veszélybe kerülne.

Összefoglalva, Izsák Balázs szerint Székelyföld területi autonómiája nem ellentétes Románia oszthatatlanságával, hanem megerősíti azt, növeli a polgári közösség belső stabilitását, elmélyíti a demokráciát, és erősíti a román állammal való kapcsolatot. Következtetésként leszögezi, hogy Románia alkotmánya nem akadálya, hanem alapja lehet a Székelyföld területi autonómiájának. A probléma szerinte nem az alaptörvényben, hanem annak hallgatólagos, etnicista értelmezésében keresendő.

(Forrás: demokrata.hu)