Gazdaság
Stagnált a magyar gazdaság a harmadik negyedévben: KSH adatok az ipar, építőipar és turizmus helyzetéről
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye stagnált a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, miközben éves összevetésben 0,6 százalékos növekedést mutatott. Az év első három negyedévét tekintve a bruttó hazai termék (GDP) szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 0,2 százalékkal bővült. Az ipar és az építőipar jelentős visszaesést tapasztalt, míg a kiskereskedelem és a turizmus növekedése mérsékelt maradt.
A KSH tájékoztatása alapján a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez viszonyítva nem változott. Az előző év azonos időszakához képest azonban a nyers és a kiigazított adatok egyaránt 0,6 százalékos növekedést jeleztek. Az első féléves 0,1 százalékos csökkenés után az év első kilenc hónapjában a gazdaság 0,2 százalékos növekedést ért el szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, a nyers adatok alapján pedig 0,3 százalékos volt a bővülés.
A részletesebb ágazati adatok közzététele december elején várható a KSH-tól. Jelenleg korlátozott információk állnak rendelkezésre az ipar, a kiskereskedelem és az építőipar júliusi és augusztusi teljesítményéről, a turizmus harmadik havi adatai pedig a GDP-közléssel egyidejűleg jelentek meg.
Gazdasági elemzések és várakozások
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója egy konferencián arról beszélt, hogy a havi adatok alapján a harmadik negyedévben nullszázalékos növekedésre számított az előző negyedévhez képest, és idén legfeljebb 0,5 százalékos éves növekedést tart reálisnak. A szakember kétségét fejezte ki a jövő évi 2,5 százalékos növekedési előrejelzés megalapozottságával kapcsolatban, hangsúlyozva a beruházások stagnálásának vagy csökkenésének negatív hatását.
A Portfolio által korábban közölt piaci várakozások is visszafogottak voltak. Az elemzők negyedéves alapon stagnálástól 0,5 százalékos növekedésig terjedő adatot, éves alapon pedig 0,3 és 1,4 százalék közötti bővülést prognosztizáltak. A konszenzus negyedéves stagnálást és 0,9 százalékos éves növekedést mutatott, a tényleges éves adat azonban elmaradt ettől. Az év egészére vonatkozóan az elemzői konszenzus 0,6 százalékos GDP-bővülést várt, 0,4 és 0,7 százalék közötti prognózisokkal.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a harmadik és negyedik negyedéves GDP-adatok várhatóan gyengébbek lesznek a piaci várakozásoknál. A miniszter negyedéves alapon stagnálásra, éves szinten pedig 0,5 százalékos bővülésre számított, bár a most megjelent adat éves összevetésben valamelyest meghaladta a várakozásait.
Ágazati teljesítmények
- Ipar: A júliusi és augusztusi adatok nem adtak okot optimizmusra. Júliusban enyhe növekedés volt tapasztalható, azonban augusztusban az ágazat 2,3 százalékos visszaesést könyvelhetett el, ami másfél éve nem látott alacsony szintet jelent. Ezáltal a 2021-es átlaghoz képest 8,8 százalékos az elmaradás. Az év első nyolc hónapjában az ipari termelés 3,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától.
- Építőipar: A második negyedéves kisebb növekedések után a harmadik negyedév elején aggasztó adatok láttak napvilágot. A júliusi 4,6 százalékos éves növekedést augusztusban jelentős visszaesés követte: a nyers adatok szerint 15,2 százalékkal, munkanaphatással kiigazítva pedig 13,6 százalékkal csökkent a termelés. Júliushoz képest 11,4 százalékos volt a csökkenés. Az ágazat a COVID-járvány óta nem tapasztalt mélypontra került, 2021-es átlaghoz képest 14,6 százalékos az elmaradás. Az év első nyolc hónapjában az építőipar termelése 1,3 százalékkal csökkent.
- Kiskereskedelem: A reálbérek növekedése hozzájárult a kiskereskedelem általánosan pozitív teljesítményéhez. Júliusban 1,7 százalékos, augusztusban 2,4 százalékos éves növekedés volt mérhető. A Portfolio elemzése szerint azonban ez a dinamika gyengébb a korábbi időszakokhoz képest, és valószínűleg nem járul hozzá érdemben a negyedéves GDP-növekedéshez.
- Turizmus: Az ágazat jó nyarat zárt. Júliusban a vendégek száma 1,9 százalékkal nőtt, de a vendégéjszakák száma enyhén csökkent, ami rövidebb tartózkodási időre utal. Augusztusban a vendégek száma 5,2, a vendégéjszakáké pedig 3,1 százalékkal emelkedett, főként a külföldi turistáknak köszönhetően. A belföldi turisták száma csupán 0,3 százalékkal bővült, míg az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 2,6 százalékkal csökkent. A szeptemberi adatok szerint a vendégek száma 8,3, a vendégéjszakáké 5,6 százalékkal nőtt.
- Mezőgazdaság: Havi adatok hiányában az ágazat teljesítményére következtetni lehet, hogy a gazdasági növekedést visszafogó tényezőként jelentkezik. Az aszályos nyár kihívások elé állította a gazdákat, ami késleltette a kukorica vetését és csökkentheti a terméshozamokat. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumene júliusban 7,4, augusztusban 6,5 százalékkal csökkent, ami két éve nem látott mélypontot jelent. Különösen a gabonafélék, ipari növények és gyümölcsök felvásárlása esett vissza jelentősen, utóbbi esetében 55,1 százalékos volt a csökkenés.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk narratívája egyértelműen a magyar gazdaság gyenge teljesítményére, a növekedés elmaradására és a kihívásokra fókuszál. Célja, hogy az olvasóban egy kritikus képet alakítson ki a gazdasági helyzetről, megkérdőjelezve a kormányzati optimista kommunikációt. A szöveg igyekszik alátámasztani azt az állítást, hogy a gazdaság stagnál, vagy lassul, és nem mutatja a várt fellendülést.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos érzelmileg töltött és szubjektív kifejezést használ, amelyek erősítik a negatív hangvételt és befolyásolják az olvasói percepciót. Példák:
- „Újabb pocsék adat érkezett, nyáron ismét leállt a magyar gazdaság” – A cím már eleve drámai, a „pocsék adat” és a „leállt” kifejezések túlzóak és negatívak.
- „ezzel sem lett sokkal szebb és jobb a gazdasági idei teljesítménye” – Szubjektív minősítés, amely a gazdasági teljesítményt érzelmi szempontból értékeli.
- „nem igazán volt olyan terület, ami lendületet adhatott volna a magyar gazdaságnak” – Sugalmazó megfogalmazás, amely a hiányra és a tehetetlenségre utal.
- „Az ipar pocsékul teljesített„, „masszív zuhanás„, „covid óta nem látott gödörbe került az ágazat” – Erősen negatív, dramatizáló kifejezések, amelyek eltúlozzák a helyzet súlyosságát.
- „nagyon szerény ez a teljesítmény” (kiskereskedelemre vonatkozóan) – Annak ellenére, hogy növekedésről van szó, a megfogalmazás lekicsinylő.
- „az örökké optimista – mármint mindig szebb következő évet váró – Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter sem kecsegtetett túl sok jóval” – Erősen szubjektív, ironikus és pejoratív minősítés, amely aláássa a miniszter szavahihetőségét és objektivitását.
- „brutális, 55,1 százalékos a visszaesés mértéke” (gyümölcsfelvásárlás) – Dramatizáló jelző a számszerű adat mellett.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk szelektíven kezeli a forrásokat, elsősorban azokat emelve ki, amelyek alátámasztják a negatív gazdasági narratívát. Bár hivatkozik KSH adatokra, azok értelmezése és keretezése következetesen a lassulást vagy stagnálást hangsúlyozza. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatójának véleménye, amely pesszimista kilátásokat fest, kiemelt helyet kap. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozatát, amely szintén visszafogottabb várakozásokat tartalmaz, a szerző egy szubjektív, kritikus felvezetéssel („örökké optimista”) láttatja, ezzel csökkentve annak súlyát vagy objektivitását. Orbán Viktor „repülőrajt” állítását a cikk szintén kritikus kontextusba helyezi, jelezve, hogy azt nem a gazdasági növekedéssel, hanem „mindenféle kormányzati intézkedéssel” igyekezett alátámasztani. Az elemzői konszenzus bemutatása is a gyengébb, stagnáló várakozásokra helyezi a hangsúlyt.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk számos adatot bemutat, bizonyos kontextuális elemek hiánya hozzájárulhat a negatív kép erősítéséhez. Például, bár megemlíti az autóipar nyári leállásait az ipari teljesítmény kapcsán, nem tér ki részletesebben a külső piaci tényezők, globális gazdasági trendek vagy a régiós összehasonlítások mélyebb elemzésére, amelyek befolyásolhatják a magyar gazdaság teljesítményét. A mezőgazdaság esetében az aszályt említi, de nem vizsgálja, hogy milyen kormányzati vagy ágazati válaszok születtek, vagy milyen hosszú távú hatásai lehetnek ezeknek. A reálbérek növekedését említi a kiskereskedelem kapcsán, de a „szerény teljesítmény” megfogalmazása mellett nem részletezi, hogy a növekedés miért nem fordult erőteljesebb fellendülésbe.
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos érzelmileg töltött és szubjektív kifejezést használ, amelyek erősítik a negatív hangvételt és befolyásolják az olvasói percepciót. Példák:
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Nagy Márton hatezer milliárd forintos éves gazdaságfejlesztési keretet jelentett be
A költségvetési források elosztása során a kormánynak mérlegelnie kell a védelmi, oktatási és szociális kiadások, valamint a gazdaságfejlesztés közötti egyensúlyt. Nagy Márton a Nógrád Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén elsődleges fontosságúnak nevezte a gazdasági szektor támogatását. Érvelése szerint konjunktúra és adóbevételek nélkül a szociálpolitikai célok sem tarthatók fenn hosszú távon.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy jelenleg a hazai össztermék 6 százaléka jut közvetlenül a gazdaságra. A miniszter saját feladataként határozta meg, hogy a költségvetési tervezés során maximalizálja ezeket a forrásokat. Véleménye szerint a 3-4 százalékos növekedés elérése a pénzügyi stabilitás alapfeltétele.
Prioritások és területi különbségek
A támogatáspolitika irányvonalai között szerepel a kis- és középvállalkozások (kkv) előnyben részesítése a nagyvállalatokkal szemben. A miniszter ezt a kkv-szektor alacsonyabb hatékonyságával és versenyképességi hátrányával indokolta. Hasonló elv mentén a kormány a hazai tulajdonú cégeket és a vidéki helyszíneket részesíti előnyben a fővárossal szemben.
A Demján Sándor Program keretében 130 milliárd forintot különítettek el, amelyet kizárólag vidéki fejlesztésekre fordítanak. Az ágazati fókuszpontok között az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a logisztika és a hadiipar szerepel. Nagy Márton szerint a vállalkozások hatékonyságnöveléssel válaszolnak a jelenlegi kedvezőtlen európai konjunktúrára.
Növekedési kilátások és monetáris hatások
A magyar gazdaság jelenleg 0 és 1 százalék közötti növekedést mutat, ami elmarad a korábbi várakozásoktól. A miniszter visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a gazdaság válságközeli állapotban lenne. Kiemelte a reálbérek emelkedését és a fogyasztás bővülését támogató kormányzati intézkedéseket.
A jövő évi tervek szerint a gazdaságfejlesztési források kétharmada közvetlenül a kkv-szektort segíti majd. A Széchenyi Kártya Program iránti keresletet a kamatcsökkentések élénkítik, amit a kormány további likviditási hitelekkel kíván támogatni. A miniszter szerint az évi 6000 milliárd forintos ráfordítás egyedülálló az európai uniós tagállamok körében.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg a gazdaságfejlesztési kiadásokat nem költségként, hanem a jóléti szolgáltatások (oktatás, egészségügy) egyetlen lehetséges forrásaként mutatja be. A cél a jelentős állami költések és a szerény növekedési adatok közötti feszültség feloldása külső tényezők hibáztatásával.
Az eredeti forrás az ellenzéki kritikákat a pejoratív „dögrováson van a gazdaság” fordulattal illeti, miközben a kormányzati szerepvállalást a „bőségesen juttatott” kifejezéssel érzelmileg pozitív színben tünteti fel. A „kilobbizni” szóhasználat a miniszter személyes hatékonyságát hivatott hangsúlyozni a rendszeren belül.
Bár elhangzik, hogy az állami támogatás mértéke „Európában egyedülálló”, hiányzik az összehasonlítás más országok közvetlen tőkejuttatási gyakorlatával. A szöveg nem tér ki az államadósság szintjére vagy a magas költségvetési hiányra, amelyeket éppen a masszív állami szerepvállalás befolyásolhat.
Kép: Nagy Márton/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A vártnál alacsonyabb infláció miatt újraindulhat a jegybanki kamatvágási ciklus
A legfrissebb gazdasági mutatók alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéshozói előtt megnyílt az út a monetáris kondíciók lazítására. Az elemzések szerint újraindulhat a kamatvágási ciklus, amelyre legutóbb közel tizennyolc hónappal ezelőtt volt példa.
A jegybanki döntést elsősorban a maginflációs mutatók alakulása támogatja. Az egyszeri, szezonális hatásoktól megtisztított maginfláció jelenleg 2,7 százalékon áll. Ez az érték elmarad a jegybank által meghatározott inflációs céltól, ami mozgásteret biztosít a Monetáris Tanács számára a hitelkamatok mérsékléséhez.
Kormányzati intézkedések és piaci várakozások
A monetáris politika mellett a fiskális oldal is beavatkozott a piaci folyamatokba. A Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a kormány május végéig meghosszabbította az élelmiszerár-stopot. Az intézkedés célja a fogyasztói árak stabilitásának fenntartása a tavaszi hónapokban.
Gazdasági szakértők hangsúlyozzák a januári adatok kiemelt jelentőségét. Ebben az időszakban a vállalatok többsége végrehajtja az éves átárazásokat, így a most mért adatok irányadóak a 2026-os év egészére vonatkozóan. A piaci konszenzus szerint a jelenlegi trendek alapján az év hátralévő részében mérsékeltebb áremelkedési ütem várható.
Az élelmiszerárak alakulása
A fogyasztói kosár egyik legfontosabb elemét képező élelmiszerek esetében jelentős lassulás tapasztalható. Az adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten mindössze 1,3 százalékkal nőttek. Ez az érték érdemben hozzájárult a teljes inflációs mutató csökkenéséhez, ugyanakkor a bázishatás is szerepet játszik a számok alakulásában.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg egyértelműen pozitív gazdasági narratívát épít, amely a kormányzati és jegybanki intézkedések sikerességét sugallja. A cél a fogyasztói és befektetői bizalom erősítése az inflációs válság utáni időszakban.
A forrásszöveg szubjektív, optimista jelzőket használ a tények leírásakor. Például: „mai kedvező adat”, „jó eséllyel”. Ezek a fordulatok elmozdítják a szöveget a puszta tájékoztatástól a véleményformálás irányába, azt sugallva, hogy az alacsonyabb áremelkedés már tényként kezelhető.
A cikk kizárólag hivatalos vagy kormányközeli forrásokra (NGM, Világgazdaság) támaszkodik. Nem szólaltat meg független elemzőket vagy piaci szereplőket, akik esetleg árnyalhatnák a képet (például az árréstop piactorzító hatásairól vagy a forintárfolyam kockázatairól).
A szöveg elhallgatja a bázishatást, vagyis azt, hogy a tavalyi rendkívül magas árakhoz képest könnyebb alacsony növekedést mutatni. Szintén hiányzik a reálkamatok említése: a kamatvágás a megtakarítókat hátrányosan érintheti, miközben a hitelfelvevőknek kedvez.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Bulvár1 napja
Nem Magyar Péter fejéből pattant ki, hogy vendégmunkások kacsákat és aranyhalakat ettek
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter rágalmazásért feljelenti Magyar Pétert a gödi Samsung-gyár ügyében
-
Közélet-Politika2 napja
Szijjártó Péter: A „Brüsszel-Kijev koalíció” egyértelműen kormányváltást akar elérni hazánkban, és jelöltjük a Tisza Párt
-
Közélet-Politika3 napja
Gáspár Evelin: Számomra inspiráló, hogy Szijjártó Péter magyarul is képes kiállni a hazájáért
-
Belföld2 napja
Pintér Sándor egyszeri juttatást jelentett be a rendvédelmi dolgozóknak
-
Közélet-Politika1 napja
Pintér Bence: Távozott a Győr-Szol gazdasági igazgatója
-
Közélet-Politika2 napja
Kammerer Zoltán: Göd önkormányzata nem talált külső környezeti szennyezést a Samsung-gyáron kívül
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor: Valójában nekünk Brüsszellel szemben kell megnyerni ezt a választást