OkosHír: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. októberi felmérése alapján a magyar lakosság és a vállalatok gazdasági várakozásai egyaránt javulást mutattak. A lakossági konjunktúraindex enyhe, 0,5 indexpontos emelkedést követően −12,6 pontra, míg a vállalati mutató jelentős, 3,7 indexpontos erősödéssel −10,9 pontra javult a −100 és +100 közötti skálán. A felmérés szerint a háborús bizonytalanság továbbra is jelentős negatív tényezőként hat a gazdasági közérzetre.
A lakossági várakozások javulásához elsősorban a jövőre tervezett nagyobb értékű kiadások iránti hajlandóság járult hozzá. A válaszadók 26,0 százaléka jelezte, hogy a következő egy évben nagyobb kiadást tervez, ami emelkedést jelent a szeptemberi 23,6 százalékhoz képest. A vállalatok esetében az általános gazdasági közérzet erősödése volt a legmarkánsabb pozitív változás.
A háború és a gazdasági kilátások
A konjunktúraindexek negatív tartományban maradását a kutatás szerint nagyrészt az elhúzódó orosz–ukrán háború és az ahhoz kapcsolódó gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. Jelentős gazdasági fellendülésre akkor nyílhat lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék) stabilizálódik, a kamatkörnyezet kedvezőbbé válik, az európai konjunktúra erősödik, valamint az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex négy alindexéből három erősödött októberben az előző hónaphoz képest:
- A foglalkoztatási helyzet megítélése −2,1-ről −0,7-re javult, továbbra is ez a legkedvezőbb alindex.
- A gazdasági környezet érzékelése −22,0-ról −21,2-re erősödött.
- Az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −53,8-ről −53,3-re javult.
- Az anyagi helyzet megítélése enyhén gyengült, −8,7-ről −9,1-re.
A lakosság konjunktúraérzetét végzettség szerint vizsgálva a felmérés a következőket mutatta:
- A legfeljebb általános iskolai végzettségűek körében 6,0 indexpontos csökkenést mértek, ami −13,4 indexpontos értékkel a legkedvezőtlenebb kategória.
- A szakiskolai vagy szakmunkás-érettségivel rendelkezők esetében 1,8 indexpontos, a középiskolai érettségizettek körében 2,0 indexpontos erősödést tapasztaltak.
- A főiskolai vagy egyetemi diplomásoknál 4,3 indexpontos erősödés volt megfigyelhető, az ő gazdasági közérzetük a legkedvezőbb, −11,3 indexponttal.
Vállalati szektor: általános javulás
A vállalati felmérésben októberben mind a négy alindex értéke emelkedett:
- Az üzleti környezet mutatója −21,4-ről −16,2-re javult.
- A gazdasági környezet alindex értéke −28,6-ről −21,3-re nőtt.
- A termelési környezet alindex −10,3-ről −7,9 indexpontra erősödött.
- Az iparági környezet értéke −2,5-ről −0,7-re javult.
A vállalatvezetők összességében kedvezőbb válaszokat adtak a „Összességében Ön szerint ma Magyarországon inkább jó vagy inkább rossz irányba mennek a dolgok?” kérdésre októberben, mint az előző hónapban.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja, hogy bemutassa a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025. októberi felmérésének eredményeit, amelyek a lakossági és vállalati gazdasági várakozások javulását tükrözik. A narratíva azt sugallja, hogy a gazdasági hangulat alapvetően pozitív irányba mozdul, a fennálló negatív tényezőket (háború, szankciók) pedig külső, befolyásolhatatlan okoknak tulajdonítja. Ez a keretezés arra szolgálhat, hogy a belső gazdasági folyamatokról alkotott képet kedvezőbb színben tüntesse fel, a problémák forrását pedig a külső környezetben jelölje meg.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk maga nagyrészt semleges, szakmai nyelvezetet használ, ami megfelel a „Term of Art” kategóriának (pl. „konjunktúraindex”, „alindex”, „indexpont”). Azonban a „Bizonytalanságot okoz az orosz–ukrán háború” és „Az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság” megfogalmazások a narrátor részéről tényszerű állításként jelennek meg, anélkül, hogy forráshoz kötnék az ok-okozati összefüggés hangsúlyozását. Bár tény, hogy a háború és a szankciók bizonytalanságot okoznak, a narrátor határozott állítása erősíti a kijelentés súlyát, és a gazdasági nehézségek egyetlen, egyértelmű okaként pozicionálja azt. A „Hirdetés” felirat után közvetlenül következő politikai tartalmú mondat szintén a határok elmosására utalhat.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. felmérésére támaszkodik. Bár egy felmérés eredményeit bemutató cikk esetében ez elfogadható, egy átfogó gazdasági helyzetértékeléshez más független elemzők vagy intézmények véleménye, adatai is hozzájárulhatnának egy kiegyensúlyozottabb kép kialakításához. A kizárólagos forrásválasztás erősítheti a felmérés által közvetített narratívát, anélkül, hogy más perspektívákat is bemutatna.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk említi a jegybanki inflációs célsávot (2–4 százalék), de nem közli a felmérés idején aktuális inflációs rátát, ami alapvető kontextust biztosítana a célhoz viszonyítva. Hasonlóképpen, a kamatkörnyezet „még kedvezőbbé válásáról” szóló megállapítás is kontextus nélkül marad a jelenlegi kamatszint említésének hiányában. A legmarkánsabb hiányzó kontextus, illetve manipulatív elem a cikk végén elhelyezett „Kapcsolódó cikkünk” link („Elfogyott a szufla: Magyar Péter már csak lohol Orbán Viktor után”). Ez a link egyértelműen egy politikai véleménycikkre mutat, amelynek semmi köze az előzőleg bemutatott gazdasági felmérés adataihoz. Ez a szerkezeti elhelyezés egyértelműen arra szolgál, hogy politikai narratívát illesszen egy egyébként gazdasági témájú jelentésbe, és manipulálja az olvasó észlelését a cikk tartalmáról.
Fotó: Tibor Szabo: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/penz-keszpenz-valuta-penznem-16956699/
