OkosHír: Vasárnap délelőtt ékszerrablást követtek el a párizsi Louvre Múzeumban. Az eseményt a Mona Lisa 1911-es eltulajdonítása óta az egyik legjelentősebb múzeumi bűncselekményként értékelték Franciaországban.

Álruhás elkövetők egy darus kocsi segítségével jutottak be az intézmény egyik kiállítótermébe, kihasználva a múzeum felújítását és a szomszédos építkezést. A vitrinek feltörése és az ékszerek eltulajdonítása kevesebb mint hét percet vett igénybe. A menekülés során az elkövetők több hibát is vétettek, például elejtették Eugénia császárné koronáját, azonban elfogni őket nem sikerült. A rendőrség azonnal nyomozást indított, de a tettesek kilétéről és motivációjáról egyelőre csak feltételezések vannak.

Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt egy hónapon belül ez volt a harmadik franciaországi múzeumi betörés, amely során műkincseket tulajdonítottak el. Bár a rendőrség hivatalosan nem hozta összefüggésbe az eseteket, az elmúlt egy évben a rablások hasonló elkövetési módszerrel történtek.

A Louvre, amely a versailles-i udvar megépítése előtt a francia királyok székhelye volt, a világ egyik legnagyobb múzeuma. Méretéből adódóan gyakran zajlanak benne átalakítások vagy felújítások. A Denon-szárny földszinti antik római kiállítóterében a közelmúltban munkálatok zajlottak. Az első emeleten található Apolló galéria, amely a rablás helyszíne volt, látogatható állapotban volt. A múzeum melletti François Mitterrand rakparton is építkezés folyt az elmúlt hetekben.

A külső és belső munkálatok miatt a múzeum mellé parkoló darus kocsi 9 óra 30 perckor nem keltett gyanút. A járműben két láthatósági mellényt és fekete maszkot viselő személy ült. Két, szintén maszkos motoros férfi is megállt mellettük, járó motorral. Az elkövetők narancssárga kúpokkal kerítették körbe a darus kocsit, majd ketten felemelkedtek a daruval az első emeleti ablakhoz. 9 óra 34 perckor a daru kosarában álló személyek sarokcsiszolóval kezdték kivágni az ablaküveget.

Az elkövetők gyorsan bejutottak az aranyozott Apolló galériába, ahol császári ékszereket és a holland királyi család műtárgyait őrzik. A teremőrök fenyegetése után a Napóleon-vitrineket törték fel.

A Louvre külső ablakán és a feltört vitrinekben lévő riasztók jeleztek a biztonsági személyzetnek egy másik helyiségben. Az öt teremőr a látogatók biztonságát helyezte előtérbe, és azonnal biztonságba terelte őket. Ezzel egy időben beindult a „Ramszesz-riasztás” is, amely a Louvre és a francia belügyminisztérium közötti kommunikációs csatorna, vészhelyzet esetén azonnali értesítést küldve a hatóságoknak. Mire a rendőrség a helyszínre érkezett, az elkövetők már elmenekültek a lent várakozó motorosok segítségével.

Rachida Dati kulturális miniszter nyilatkozata szerint a rablók 3 perc 57 másodpercet töltöttek a teremben, célirányosan a vitrinekhez haladva. Az elkövetők nyolc tárgyat tulajdonítottak el, köztük a következőket:

• Mária Lujza francia császárné smaragd nyaklánca és smaragd fülbevalója (32 smaragd és 1138 gyémánt díszíti), amelyet Napóleon 1810-ben ajándékozott második feleségének.
• Napóleon mostohalányának, Hortenzia holland királynénak zafír nyaklánca és fülbevalója, amelyet Mária Amália francia királyné is viselt.
• Hortenzia holland királyné és Mária Amália francia királyné zafírral és gyémántokkal kirakott tiarája.
• Egy ereklye bross, amely a zsákmány egyik legrégebbi darabja.
• Eugénia császárné tiarája, valamint aranyból és gyémántokból készült masnibrossa.

Az elkövetők szándékában állt Eugénia császárné 1354 gyémánttal díszített koronájának eltulajdonítása is, de azt menekülés közben elejtették, és a rendőrség sérülten találta meg. A híres, 140 karátos Régens gyémántot is hátrahagyták. A nyomok szerint a betörés után megpróbálták felgyújtani a darus kocsit, valószínűleg a nyomok eltüntetése céljából, de egy múzeumi dolgozó megzavarta őket, így a jármű sértetlenül maradt a helyszínen.

A helyszínelők azonnal megkezdték a DNS-minták begyűjtését. A Le Parisien értesülései szerint legalább 60 nyomozó foglalkozik az üggyel. A nyomozás jelenlegi szakaszában két fő elmélet merült fel az ékszerek eltulajdonításának okáról és az elkövetők kilétéről: az egyik szerint egy gazdag megrendelő, például egy ékszergyűjtő orosz oligarcha megbízásából cselekedtek, a másik lehetőségként pedig a pénzmosást említette a lap, részletek nélkül. Laure Beccuau párizsi ügyész szerint az indíttatástól függetlenül az elkövetők szervezett bűnözői csoportokra jellemző módszereket alkalmaztak.

Az eset nagy felháborodást váltott ki a párizsiak és a turisták körében. A múzeum vasárnap és hétfőn is zárva tartott, ami különösen hátrányosan érintette azokat a látogatókat, akik hónapokkal korábban foglalták le belépőjüket; ők visszakapják a jegyük árát. Többen a zárás ellenére is megjelentek az épületnél, figyelemmel kísérve a rendőrség munkálatait. A Le Parisiennek nyilatkozó egyik járókelő szerint „szomorú, a nemzeti örökségünk egy részét lopták el”. A közvélemény a műkincsek mielőbbi megtalálásában reménykedik, miközben a nyomozók versenyt futnak az idővel, mivel a tapasztalatok szerint az idő múlásával csökken az ékszerek épségben való visszaszerzésének esélye.

A Le Parisien egy, az ügyhöz közel álló forrása szerint a hatóságok attól tartanak, hogy az ékszereket darabjaira szedik. Mivel a tárgyak rendkívül ismertek, egyben történő értékesítésük nehéz lenne. A kövek és a tört arany külön-külön történő eladása viszont megkönnyítené az értékesítést, ugyanakkor szinte lehetetlenné tenné az ékszerek eredeti állapotának helyreállítását.

Egy ékszerész a Le Monde-nak nyilatkozva elmondta, hogy bár a zsákmány értékét sokan felbecsülhetetlennek tartják, az valójában megbecsülhető, és „csillagászati” összegre rúg, mivel több ezer gyémántról van szó, amelyek karátonként 500 euróba kerülnek. Az ékszerész kiemelte, hogy a lopást elsősorban a történelmi örökség szempontjából tartja elfogadhatatlannak.

Biztonsági aggodalmak és korábbi betörések

A rablás komoly kérdéseket vet fel a Louvre biztonságával kapcsolatban. Júniusban a múzeum már bezárt, mivel a teremőrök, jegykezelők és biztonsági személyzet megtagadta a munkát. Tiltakozásuk oka a kezelhetetlen turistatömeg, a létszámhiány és az „tarthatatlan” munkakörülmények voltak. A francia források szerint a rablás idején az Apolló galériában öt teremőr tartózkodott, a normális hat helyett, ami felveti a létszám megfelelőségének kérdését.

A BBC információi szerint abban a szárnyban, ahol a rablók behatoltak, három teremben nem működött biztonsági kamera. Az Apolló galéria riasztója állítólag meghibásodott. A lopás után a Louvre igazgatójának beszéde során az alkalmazottak kifütyülték a vezetőt. A francia Számvevőszék a rablás másnapján megállapította, hogy a Louvre az elmúlt években nem tudta pótolni a biztonsági eszközök terén felmerült hiányosságokat, és nem telepítette időben a szükséges berendezéseket.

A Louvre-ban történt rablás kapcsán egy francia múzeumigazgató a Le Parisiennek nyilatkozva elmondta, hogy az ilyen intézményeknek folyamatosan számolniuk kell a hasonló veszélyekkel, de lehetetlen állandó szorongásban dolgozni. Felmerülhet a belső segítség lehetősége is. Az igazgató szerint „a múzeum nem egy feltörhetetlen széf”, és egy ilyen eset komoly lelki terhet ró a dolgozókra, akik a jövőben a legkisebb szokatlan jelre is fokozottan reagálnak majd.

Felmerül a kérdés, hogy miért nem kapnak fegyvert a teremőrök, akik rendkívül értékes műkincsekre felügyelnek. Az igazgató azonban úgy véli, hogy a fegyveres biztonsági személyzet esetén a rablók is fegyveresen érkeznének, ami lövöldözéshez vezethetett volna, így elkerülve az emberi tragédiát. Az igazgató szerint „a királyi ékszerek ellopása már így is elég sokkoló, gondoljanak bele, ha emberi tragédia is történik”.

A Le Parisien szerint a múzeumi dolgozók aggódnak a szervezett bűnözéshez köthető múzeumi betörések elszaporodása miatt. A jelenlegi eset néhány héten belül a harmadik, francia múzeumot érő rablás, amely során hasonló módszert alkalmaztak.

Szeptember elején a limoges-i Adrien Dubouché Nemzeti Múzeumból szintén ablakbetöréssel tulajdonítottak el műkincseket. Akkor 9,5 millió euró értékű porcelánokat vittek el az elkövetők.

Alig tíz nappal később, szeptember közepén a párizsi természettudományi múzeumból aranyrögöket loptak el. Az elkövetők egy vészkijáraton keresztül, sarokcsiszolóval hatoltak be, majd lángszóróval nyitották fel a geológiai osztály vitrinjeit. A kiállított, 18-19. századi nyers aranyrögök össztömege körülbelül 6 kilogramm volt, beleértve egy 5 kilogrammos, futball-labda méretű darabot is. A teljes zsákmány értéke meghaladta a 700 ezer eurót. Emmanuel Skoulios, a Nemzeti Természettudományi Múzeum főigazgató-helyettese a Le Parisiennek nyilatkozva néhány nappal később azt mondta, hogy az aranyrögöket „valószínűleg már beolvasztották, sőt talán el is adták őket”.

A természettudományi múzeumi betörést hajnalban egy takarítónő fedezte fel. Az eset órákig észrevétlen maradt, mivel júliusban kibertámadás érte a biztonsági rendszert, amely így szeptemberre már hetek óta nem működött megfelelően. A múzeum igazgatója állítása szerint a riasztó és a videókamerák is működtek, azonban feltételezhető, hogy az elkövetők tudtak a rendszer hibájáról.

2024 novemberében több, a Louvre gyűjteményéhez tartozó műkincset is elloptak. A múzeum korábban a párizsi Cognacq-Jay Múzeumnak kölcsönözte II. Frigyes porosz király tubákosszelencéit egy kiállításra. Az aranyból készült, gyémántokkal díszített tárgyakat délelőtt fél 11-kor tulajdonították el. Akkor az elkövetők kevésbé kifinomult módszereket alkalmaztak, baltákkal és baseballütőkkel törték szét az üvegvitrint. A szelencék – két kivételével – egy év elteltével kerültek elő, és hat nappal ezelőtt kerültek vissza a Louvre-hoz.

Bár a hatóságok hivatalosan nem hozták összefüggésbe az eseteket, az egymást követő múzeumi betörések politikai lépéseket sürgetnek. Rachida Dati kulturális miniszter szerint „fel kell készíteni a múzeumokat a bűnözés új formáira”. A miniszter emellett azzal érvelt, hogy 2022 óta folyamatosan megújították a Louvre biztonsági rendszereit, évente új ajánlásokat fogalmaztak meg, és kicserélték a biztonsági kamerákat. Emmanuel Macron elnök korábban bejelentette, hogy a Louvre romló állapota miatt átfogó felújításon esik át a teljes komplexum, és új kiállítóterek épülnek.

A legutóbbi események hatására hétfőn rendkívüli ülést tartott az illetékes kormányhivatal, amely után Laurent Nuñez belügyminiszter elrendelte az óvintézkedések megerősítését az összes francia múzeum körül.

(Forrás: telex.hu)

Fotó: Pixabay: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/2356/