Hadiipari fellendülés vagy gazdasági zuhanás? – Németország új iránya Ukrajna támogatásában
OkosHír: Németország jelentősen növeli Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatását, ami egyes elemzések szerint a Merz-kormány azon szándékát tükrözi, hogy az Egyesült Államok nélkül, Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt vezető szerepet vállaljon az Oroszország elleni konfliktusban. Ez a lépés egybeesik az ország gazdasági visszaesésével és a befagyasztott orosz vagyonok felhasználására vonatkozó javaslatokkal, ami komoly vitákat vált ki az EU-n belül.
A cikk szerzője szerint a Merz-kormány célja, hogy Németország az Egyesült Államok nélkül, Nagy-Britanniával és Franciaországgal együtt kulcsszerepet töltsön be az Oroszország elleni konfliktusban. Az elemzés szerint a változó geopolitikai helyzetben az Egyesült Államok és Németország szerepe átalakul.
Növekvő támogatás és hadiipari fejlesztések
Németország pénzügyi hozzájárulása Ukrajna támogatásához már az előző kormány idején is jelentős volt, de 2022 és 2024 novembere között összesen 34 milliárd eurót tett ki, beleértve a humanitárius programokat és az uniós segélycsomagokat. Az AP hírügynökség 2025. augusztus 13-án 40 milliárd eurós német katonai segélyről számolt be. Ezen felül 2025 márciusában hárommilliárd eurót, júniusban kilencmilliárdot, augusztusban pedig további 5,5 milliárdot fordítottak erre a célra. Lars Klingbeil német pénzügyminiszter 2025 augusztusában Kijevben bejelentette, hogy Németország a következő években évente 9 milliárd euróval támogatja Ukrajnát.
A cikk utal arra, hogy egyes vélemények szerint Németország katonai konfliktusba sodródhat Oroszországgal, ami a kontinensre is kiterjedhet. Az orosz állami televízió 2024 tavaszán bemutatta a legfontosabb német hidakat, amelyeket állításuk szerint megtorlásul rombolnának le, miután a német légierő magas rangú tisztjei a krími híd elleni támadásokat tervezték. Igor Korocsenko, az orosz Nemzetvédelmi magazin főszerkesztője 2025 májusában kijelentette, hogy a Taurus cirkálórakéták Oroszország elleni bevetése Németország részvételét jelentené a háborúban, és megtorló csapást vonna maga után a gyártókra.
Bár a cikk szerint Merz nem beszél a Taurusokról, a Bild című lap 2025 május végén, Zelenszkij berlini látogatása során arról számolt be, hogy a német kormány „több millió eurót biztosít az ukrán hadiiparnak, hogy önállóan fejlesszen és tömegesen gyárthasson akár 2500 kilométeres hatótávolságú cirkálórakétákat”, ami a Taurusok hatótávolságának ötszöröse. Ezeket a rakétákat Ukrajna területén szerelnék össze. Zelenszkij 2025 június végén bejelentette, hogy három német cég már dolgozik Ukrajnában, és a negyedikre is számítanak, a német-ukrán partnerségek száma pedig húszra emelkedhet. Azonban a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint az orosz hírszerzés 2025 augusztus elejére megsemmisítette a Szapszan operatív-taktikai rakétarendszert fejlesztő ukrán vállalatok egy részét, amelyet a TASZSZ szerint egy nyugat-európai ország szakembereinek segítségével és Németország pénzügyi támogatásával fejlesztettek ki.
Gazdasági kihívások és a hadiipar szerepe
Németország jelenleg gazdasági visszaeséssel küzd, gazdasági teljesítménye a cikk szerint három éve csökken. Az elemzés szerint a gazdasági visszaesés részben belső tényezőkre vezethető vissza, miután az energiaátmenet és az olcsó fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadás, valamint az olcsó szibériai készletek bojkottja hozzájárult a gazdasági kihívásokhoz. Jelenleg 1,08 eurót fizetnek köbméterenként az Egyesült Államokból származó cseppfolyósított földgázért, míg az orosz LNG 51, az orosz vezetékes gáz pedig 32 centbe kerülne. A cikk szerint ilyen árak mellett az ipar elvesztette versenyképességét, és egyre több cég zárja be üzemeit.
Miguel López, a Thyssenkrupp vezérigazgatója 2025 augusztus közepén a Focus magazinban jelezte, hogy külföldre költöztetik a termelést, ha az áramárakat nem csökkentik kétharmadával. Az acélipari divízió, a vállalat egykori zászlóshajója tavaly 1,4 milliárd eurós veszteséget könyvelt el. A cég egyetlen prosperáló területe a tengeralattjáró-ágazat. López szerint a haditengerészetet kivéve nagyon gyengék a piacok, és nincs fellendülés. A Focus című lap hozzátette, hogy jelenleg a védelmi részvények ragadják meg leginkább a pénzügyi világ képzeletét.
Az írás feltételezése szerint Friedrich Merz a fegyverszerződések révén próbálja megélénkíteni a gazdaságot. A szerző párhuzamot von a Volkswagen történelmi szerepével, feltételezve, hogy a vállalat ismét katonai járművek gyártására állhat át az eladhatatlan autók helyett. A cikk szerint ez munkahelyeket biztosíthat, de az államnak a nemzetközi tőkepiacokon felvett adósságával kell fizetnie a harckocsik gyártásáért, ami megaadóssághoz, adósságspirálhoz és a pénz leértékelődéséhez vezethet. Az elemzés szerint az adósságfék elengedése hiperinflációhoz vagy háborúhoz, esetleg mindkettőhöz vezethet.
Az elemzés párhuzamot von Friedrich Merz adósságpolitikája és Hitler, valamint Roosevelt gazdaságpolitikája között, akik mindketten 1933-ban kerültek hatalomra. A cikk szerint mind az amerikai New Deal, mind a náci gazdaságpolitika John Maynard Keynes brit közgazdász elméletein alapult, miszerint az államnak recesszió idején keresletet kell gerjesztenie a gazdaság felpörgetéséhez. Hitler alatt a munkanélküliség nullára, Roosevelt alatt pedig a felére csökkent, de az államadósság felrobbant, az infláció pedig az egekbe szökött. A cikk utal Göring 1936-os „Fegyverek vaj helyett” programjára, amely a háborúra való felkészülést célozta, és párhuzamot von a jelenlegi „felkészülni, készen állni a háborúra” üzenettel.
Az orosz vagyonok felhasználása és az uniós viták
A cikk szerzője úgy véli, hogy Merz is azon az úton kíván haladni, hogy a befagyasztott orosz vagyonokat használja fel. Friedrich Merz német kancellár a Financial Times című lapban megjelent írásában kifejtette, hogy Németország támogatja, hogy Ukrajna 140 milliárd eurós kamatmentes kölcsönt kapjon, amelynek fedezetéül az EU-országokban befagyasztott orosz állami vagyon szolgálna. Az írás címe: „Háború Ukrajnában – Új pénzügyi lendület az ukrajnai békéért”.
Merz üzenetéből származó idézetek szerint:
- „Németországnak különleges felelősséget kell vállalnia – és fog is vállalni.”
- „Új lendületre van szükségünk ahhoz, hogy megváltoztassuk Oroszország számításait.”
- „Amíg szükséges, támogatni fogjuk Ukrajnát. Ez az európai döntés. Itt az ideje, hogy ezt a politikai ígéretet egy olyan eszközzel támasszuk alá, amely félreérthetetlen jelzést küld Moszkvának az ellenálló képességről. Az elmúlt években gyakran játszottunk a biztonságra. Most a pénzügyi források olyan mértékű mozgósítását szorgalmazom, amely több évre biztosítja Ukrajna katonai ellenálló képességét.”
- „Németország óvatos volt és marad az Orosz Központi Bank Európában befagyasztott eszközeinek elkobzása kérdésében – és jó okkal. […] Ez azonban nem tarthat vissza minket: meg kell fontolnunk, hogyan kerülhetjük meg ezeket a problémákat, és hogyan biztosíthatjuk az erőforrásokat Ukrajna védelméhez.”
- „Ezt a kölcsönt csak akkor fizetnék vissza, ha Oroszország kártalanítja Ukrajnát a háború alatt okozott károkért.”
- „Az ilyen jelentős segítségnyújtáshoz a tagállamok költségvetési garanciáira van szükség. Ezeket a kétoldalú garanciákat a hosszú távú uniós költségvetés keretében fedezetnek kell felváltania, amint a következő többéves pénzügyi keret 2028-ban hatályba lép. Az így mozgósított források több évre biztosítanák Ukrajna védelmi képességeit. Ezt a javaslatot a jövő szerdai koppenhágai találkozónkon fogom megvitatni az európai állam- és kormányfőkkel.”
- „Ideális esetben ezt a döntést egyhangúlag kellene meghozni – ellenkező esetben az Ukrajna mellett szilárdan elkötelezett tagállamok túlnyomó többségének kellene elfogadnia” – utalva arra, hogy a német kormányfő megkerülné az egyhangú döntéshozatalt.
A cikk szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek sikerült elérnie, hogy több uniós ország ragaszkodjon az egyhangú döntéshozatalhoz, és elutasítsa a gigahiteleket, a jogszerűtlen döntéseket, valamint az európai pénzek Ukrajnába küldését. A cikk szerzője figyelmeztet, hogy a veszély továbbra is fennáll.
(Kép: Pexels)
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaÁllítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom