Ugrás a tartalomra

Grófkisasszony sorsa a XX. században: Nádasdy Borbála életútja elevenedik meg a Klebelsberg Kastélyban

· 9 perc olvasás
Megosztás

OkosHír: A Klebelsberg Kastélyban bemutatott „Borbála” című dráma Nádasdy Borbála életútját mutatja be, a XX. század történelmi eseményeinek kontextusában.

A „Borbála” című előadás Nádasdy Borbála önéletrajzi regénytrilógiája alapján készült, és egy olyan asszony életét dolgozza fel, aki elhagyta Magyarországot, majd visszatért. Ez a darab a tavaly bemutatott „Árnyéksors” párdarabjának tekinthető, amely egy Magyarországon maradó özvegy életét mutatta be. Mindkét dráma írója Hedry Mária, rendezője pedig Petneházy Attila.

Hirdetés

Nádasdy Borbála életútja

Nádasdy Borbála gróf Nádasdy Pál és a Nemzeti Színház polgári származású táncosnőjének lánya volt. A második világháborút követően apját kényszermunkára vitték, családtagjait pedig kitelepítették. Az 1956-os forradalom után Borbála Bécsbe menekült, ahol filmes karrierbe kezdett Barbara von Nády néven. Ezen a néven szerepelt az 1959-es „Az utazás” című amerikai drámában, amely az 1956-os magyarországi eseményeket dolgozta fel, Deborah Kerr és Yul Brunner főszereplésével.

Filmes pályafutása során ismerkedett meg Mitya nevű fehérorosz fotóssal, akivel házasságot kötöttek. Párizsba költöztek, ahol megszületett fiuk, Gyuri. Ezt követően két felismerése volt. Egyrészt új környezetében nagyrészt oroszokkal volt körülvéve, annak ellenére, hogy az oroszok miatt hagyta el Magyarországot. Másrészt úgy vélte, sem a franciák, sem az oroszok nem értik a magyarokat, beleértve az 1956-os eseményeket. Ekkor határozta el, hogy feladatának tekinti hazája és a magyarok megismertetését a nemzetközi közvéleménnyel.

Később tudomására jutott, hogy férje hűtlen, ezért elváltak. Megélhetése érdekében alkalmi munkákat vállalt, többek között hullamosóként dolgozott, ahol elhunytak tetemeit készítette elő orvosi egyetemi tanulmányozásra Párizsban. Az 1960-as évek végén, egy július 14-i felvonuláson, a Bastille-napi ünnepségen, megismerkedett Jean nevű építésszel, akivel másodszor is házasságot kötött. Egy Párizstól negyven kilométerre fekvő tanyára költöztek, ahol férje kezdetben bohém értelmiségi és művészkolóniát működtetett, melynek tagjai gyakran hajnalig borozgattak és az élet értelméről filozofáltak. Borbála elérte, hogy férje feloszlassa a kolóniát, ezt követően békésen éltek. Megszületett második gyermeke, majd táncoktatóként, később balettmesterként dolgozott, és ezen a területen vonult nyugdíjba. A 2010-es évek közepén, közel hat évtizeddel az elhagyása után, visszaköltözött Magyarországra.

Az előadás részletei

Az előadás a Klebelsberg Kastély színháztermében számos személyes részlettel egészíti ki a grófkisasszony életútjának bemutatását. Ezek közé tartozik, hogy apja a kényszermunkáról való visszatérése után annyira megváltozott, hogy lánya nem ismerte fel. Továbbá, Borbála Szombathely környékén, éjszaka egy vonatból kiugorva menekült Nyugatra, elkerülve az ávósok figyelmét. Bécsben nyelvtudás nélkül kezdte filmes pályafutását. Környezetében egyesek meglepetéssel fogadták, hogy Borbála alkalmanként konyakot fogyasztott. Az előadás megemlíti, hogy Gérard Philipe, a kor francia színésze, aki olyan filmekben szerepelt, mint „A pármai kolostor” (1948) és a „Királylány a feleségem” (1952), ismerte Ady Endre és József Attila verseit. Párizsban egy orosz sztárbalerina tanította a hozzá forduló lányokat sztriptízmozdulatokra.

A „Borbála” című előadás díszlete egy nagypolgári szalon, amely a hazai kastélyok, valamint a bécsi és párizsi művészvilág eleganciáját idézi. Az előadásban egyszerű kellékek, például egy pár fehér kesztyű, egy játék mackó vagy egy kendő is szerepet kapnak. Ez a rendezői megoldás a személyes és történelmi változások egymásra hatását hivatott érzékeltetni az előadásban.

Gajdó Delinke, a főszereplő, Nádasdy Borbála különböző életszakaszainak érzelmeit jeleníti meg, többek között a családi ragaszkodást, a hazáját elhagyni kényszerülő lány gyökértelenségét, a fiatal művésznő életvidámságát, a szerelmes asszony boldogságát, a megcsalt feleség csalódottságát, valamint a pedagógusként céljait elérő asszony céltudatosságát. Az előadásban Gajdó Delinke mellett Nádasdy Borbála is részt vesz a színpadon. Általában a háttérben foglal helyet, de alkalmanként interakcióba lép fiatalabb önmagával. Ez az interakció jellemzően akkor történik, amikor a fiatalabb Borbála elkeseredett vagy nehéz helyzetbe kerül. Az idősebb Borbála ekkor megnyugtatja és bátorítja fiatalabb énjét, ezzel a rendezői megoldással hangsúlyozva az érett asszony támogató szerepét.

A darab az otthonról való távozás és visszatérés, valamint a szülőföldhöz való ragaszkodás témáit járja körül. Az előadás első mondata, „Haza akarok menni!”, indítja el a főszereplő emlékeit. Az előadás felidézi a XX. századi magyar történelem meghatározó eseményeit, és bemutatja egy alkalmazkodni képes asszony történetét. A darab üzenete, hogy az embernek minden körülmények között meg kell találnia a helyét és ki kell teljesítenie önmagát.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása
D Forrás: demokrata.hu Elolvasom ↗ Támogasd az Okoshírt!

Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!

Beállítom
Hirdetés

Kapcsolódó hírek

Kultúra Tarr Zoltán minisztériuma pszichológusokból és lelkigondozókból álló traumabizottságot hozott létre Kultúra Székely János: Az egyháznak van hangja, és kell is, hogy legyen hangja a társadalmat érintő kérdésekben Kultúra Öt évre vezeti a Madách Színházat Szabó P. Szilveszter, az Újszínházat Csiby Gergely 2027. január 31-től