Gazdaság
Ötszörösére nőhet az ukrán cukorimport: Uniós megállapodás és a határ menti gazdák aggodalmai
OkosHír: A közelgő uniós megállapodás értelmében jelentősen, akár ötszörösére is emelkedhet az ukrán cukorimport kvótája, ami aggodalmakat kelt a környező országok, köztük Magyarország gazdái körében.
Agrárminisztériumi források szerint Anna Brylka, a lengyel Konfederacja párt európai parlamenti képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti tervezett agrárkereskedelmi megállapodás komoly következményekkel járhat az Ukrajnával szomszédos országokra nézve. Brylka képviselő asszony úgy nyilatkozott, hogy a megegyezés, amelyet Ukrajna jelentős tárgyalási sikerének tekint, az ukrán termékek nagymértékű beáramlását eredményezheti az európai piacra.
Nagy István agrárminiszter kiemelte, hogy a megállapodás előreláthatólag november végén kerülhet elfogadásra. A lengyel képviselő már most figyelmeztet, hogy ez a lépés az ukrán áruk további jelentős mennyiségű behozatalát vonhatja maga után Európába.
A cukorkvóta emelése és a regionális aggodalmak
A tervek szerint az ukrán cukor behozatalára vonatkozó kvótát húszról százezer tonnára, azaz ötszörösére növelnék. Anna Brylka álláspontja szerint ez a megállapodás diplomáciai szempontból nagy siker Ukrajna számára, azonban gazdasági fenyegetést jelent Lengyelország és a környező államok, így Szlovákia és Magyarország számára is.
Nagy István ismertette, hogy a lengyel képviselő emlékeztetett a 2023-as gabonaválságra, amikor a lengyel gazdák széles körben tiltakoztak az ukrán import ellen. Ez az eset rávilágított arra, milyen nehéz helyzetbe kerülhetnek a határ menti termelők, amennyiben az uniós piacot elárasztják az olcsó ukrán termékek.
Magyarország álláspontja
A magyar kormány álláspontja változatlan: minden lehetséges eszközzel megvédi a magyar gazdák megélhetését és piacaikat. Ennek értelmében továbbra is fenntartja az ukrán mezőgazdasági termékekkel szembeni behozatali tilalmat – jelentette ki az agrárminiszter. Nagy István hangsúlyozta, hogy a magyar gazdák érdekei élveznek elsőbbséget.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy aggodalmat és támogatást generáljon a magyar olvasók körében az EU-Ukrajna agrárkereskedelmi megállapodás potenciális hatásaival kapcsolatban. A cikk a megállapodást jelentős gazdasági fenyegetésként mutatja be a magyar (és regionális) gazdák számára, ezzel igazolva a jelenlegi importtilalmat és megerősítve a kormány álláspontját, mint a nemzeti agrárérdekek védelmezőjét.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk narrátora ismételten olyan kifejezéseket használ, mint az „ukrán áruk özöne” és „újabb özönét hozza majd Európába”. Az „özön” szó erősen negatív konnotációjú, egy ellenőrizhetetlen, káros beáramlást sugall, ami érzelmileg befolyásolja az olvasót anélkül, hogy konkrét gazdasági adatokkal támasztaná alá a károk mértékét. Ezenkívül a cikk idézi Nagy István miniszter kijelentését: „Számunkra mindig a magyar gazdák érdeke az első!”, amely egyértelműen érzelmi és nemzeti identitásra építő retorikai eszköz, amely a kormány álláspontjának elfogadtatását célozza.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése egyértelműen egyoldalú. Két fő forrásra támaszkodik: egy lengyel EP-képviselőre (Anna Brylka) és a magyar agrárminiszterre (Nagy István). Mindkét szereplő a tervezett megállapodás potenciális negatív hatásait hangsúlyozza a saját országuk, illetve a régió gazdáira nézve. Hiányoznak a cikkből az Európai Bizottság, az ukrán fél, vagy más tagállamok képviselőinek álláspontjai, akik esetleg más szemszögből közelítenék meg a megállapodás előnyeit vagy a potenciális kockázatok kezelési módjait. Ez az egyensúlyhiány megerősíti a cikkben felvázolt fenyegető narratívát, és nem biztosít átfogó képet az olvasónak.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Pexels.com
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.
Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.
A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.
Nominális adatok és államadósság
Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:
- Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
- Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.
Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.
Finanszírozási források és banki adóztatás
A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:
- A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
- Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
- A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.
Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati makrogazdasági tervek módosításáról és a költségvetési hiány növekedéséről, miközben erősen kritikus hangnemben mutatja be ezeket az intézkedéseket, a „választás előtti osztogatás” következményeként beállítva azokat. A cikk a kormány pénzügyi felelőtlenségét és politikai motivációit sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos alkalommal használ érzelmileg töltött, ítélkező kifejezéseket. Például az „akkora osztogatásba kezd” és a „brutális osztogatása” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a kormány intézkedéseit pazarlóként vagy felelőtlenként állítják be, anélkül, hogy semlegesen ismertetnék azokat. A „megborult költségvetés” szintén egy szubjektív, dramatizáló megfogalmazás. Az „Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés” kollektívan ítéli meg a kormányt, és a „választás előtti szavazatszerző intézkedések” pejoratív módon utal a politikai motivációkra, anélkül, hogy a cikk részletesen elemezné vagy bizonyítaná ezeket a motivációkat. A „jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd” szintén egy értékítéletet tartalmazó megfogalmazás. Ezek a kifejezések nem szakmai terminológiák, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Nagy Márton miniszter bejelentéseire épül, azonban a bejelentett tényeket azonnal a szerző saját értelmezésével és kritikájával keretezi. Például a hiány növelésének okaként a szerző közvetlenül a „kormányzat választás előtt brutális osztogatását” jelöli meg, anélkül, hogy ezt a miniszter szavaihoz kötné, vagy más forrásból származó elemzéssel támasztaná alá. Bár a miniszter egy idézetét („a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”) a Telexre hivatkozva említi, a cikk egészének hangvétele és a cselekmények motivációinak leírása a szerző előfeltevéseit tükrözi, nem pedig kiegyensúlyozott forrásokra támaszkodik. A „kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell” állítás szintén a szerző interpretációja, nem egy idézett forrás véleménye.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a „brutális osztogatás” vagy a „jóléti, szavazatszerző osztogatás” pontosan milyen intézkedéseket takar, és hogyan számszerűsíthető a hatásuk a költségvetési hiányra. Bár említi, hogy „ebben a cikkünkben levezettük”, a jelen cikkben nem kerül bemutatásra a részletes levezetés. Az ok-okozati összefüggés, miszerint a költségvetés stabilitása azért válik fontossá, „mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd”, a cikk narrátora által bemutatott állítás, amelynek alátámasztására a jelen szövegben nem található részletes bizonyíték vagy alternatív gazdasági magyarázat.
Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Kármán András és Bod Péter Ákos is megszólalt a devizaswap-tárgyalásokról
OkosHír: A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András, valamint Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök is aggodalmát fejezte ki a washingtoni devizaswap-keretről szóló tárgyalások kapcsán, kiemelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének lehetséges sérülését.
A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András véleménye szerint a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton washingtoni egyeztetései, amelyek egy esetleges devizaswap-keret felállításáról szólnak, a jegybank függetlenségének megsértését jelenthetik. Kármán András kifejtette, hogy egy ilyen megállapodás az amerikai Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között jönne létre.
Posztjában Kármán András arról számolt be, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvétele nélkül tárgyalt az ügyről, azonban Nagy Márton miniszter tájékoztatása szerint a miniszterelnök már értesítette a jegybank elnökét a fejleményekről.
Kiemelte, hogy az MNB-nek a jegybanktörvényben meghatározott feladatainak végrehajtása során függetlennek kell lennie, és nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasítást sem a kormánytól, sem politikai pártoktól. Ez a rendelkezés nemcsak az MNB-törvényben, hanem az Európai Unió Alapszerződésében is szerepel. Hozzátette, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik kulcsfontosságú feladatához, az árfolyampolitikához kapcsolódik.
Kármán András álláspontja szerint a jegybank feje fölött, annak részvétele nélkül megállapodni, sőt a technikai részleteket is egyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik. Üzenetében Nagy Mártonnak azt is megjegyezte, hogy míg Argentína esetében, amely pár hete hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ez az eljárás elfogadott lehet, addig Európában nem az.
Hétfőn Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, közgazdász, politikus és egyetemi tanár a washingtoni találkozó után Orbán Viktor által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzsot „valószínűleg blöffnek” értékelte. Szerinte ez egy „a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés”, amely mögött, ha lesz is valami, arról majd a szakértőkkel kezdenek tárgyalni.
Az Egyesült Államok által a „spekulációs támadások” ellen Magyarországnak ígért pénzügyi védőpajzs részleteiről egy korábbi cikkben olvasható bővebb információ.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy rávilágítson a magyar kormány devizaswap-tárgyalásai körüli aggodalmakra, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének lehetséges sérelmére. A cikk a Tisza Párt gazdasági szakértőjének és egy korábbi jegybankelnöknek a kritikáját helyezi előtérbe, ezzel is megerősítve a jegybanki függetlenség kérdését. A narratíva egyértelműen a kormányzati eljárás kritikus megközelítésére irányul.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora enyhén manipulatív nyelvezetet használ bizonyos helyeken. Például a „Nagy Márton mindenkit megnyugtatott, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a fejleményekről a magyar jegybank elnökét” megfogalmazás hordozhat némi iróniát, sugallva, hogy a „megnyugtatás” ellenére a helyzet mégis aggályos. Hasonlóképpen, az Orbán Viktor által „belengetett amerikai pénzügyi védőpajzsot” kifejezés a „belengetett” szóval egy könnyedebb, kevésbé megalapozott ígéret képét festi le, ahelyett, hogy semlegesen „bejelentett”-ként hivatkozna rá. Ezek a szóválasztások finoman befolyásolhatják az olvasó percepcióját a kormányzati kommunikáció hitelességéről.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozatlan. Két kritikus hangot szólaltat meg (Kármán András, Tisza Párt; Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök), akik egyaránt aggályokat fogalmaznak meg a jegybanki függetlenséggel és a kormányzati eljárással kapcsolatban. Bár megemlíti Nagy Márton miniszter állítását, miszerint a miniszterelnök tájékoztatta az MNB elnökét, ez nem egyenértékű egy részletes kormányzati magyarázattal vagy ellenérvvel. A cikk nem tartalmazza a kormány vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos álláspontját, vagy egy szakértő ellenvéleményét, amely alátámasztaná a kormányzati eljárás jogszerűségét vagy indokoltságát. Ez az egyensúlyhiány megerősíti a kritikus narratívát.
Kép: Kármán András/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése