Belföld

Tisza Párt: Veszélyben a vidéki szülészetek, bezárások jöhetnek a politikus szerint

Közzétéve: 4 hónapja – Szerkesztő: Monori Marcell

OkosHír: Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa szerint számos magyar szülészet forgalma olyan alacsony, hogy az már veszélyezteti a betegbiztonságot és a fenntarthatóságot, ami potenciális bezárásokhoz vezethet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (NEAK) 2024-es adatai alapján nyolc vidéki kórház szülészeti osztálya kerülhet célkeresztbe, köztük a mezőtúri és a balassagyarmati intézmények.

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője az ATV-ben tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy mérlegelni kell, mely osztályok működtetése indokolt. Állítása szerint, ha egy szülészeten évente nem történik meg több száz szülés, az betegbiztonsági szempontból kockázatos és hosszú távon fenntarthatatlan. Bár a politikus nem határozott meg konkrét küszöbértéket, a NEAK 2024-es statisztikái alapján több intézmény is alacsony szülésszámmal működik.

Alacsony forgalmú szülészetek Magyarországon

A 2024-es adatok alapján a leginkább érintett intézmények a következők:

Évi 200 szülés alatt (erősen fenyegetett kategória):
- Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet: 146 szülés
- Balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet: 182 szülés
Évi 200–299 szülés között (fenyegetett kategória):
- Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórház: 222 szülés
- Keszthelyi Kórház: 264 szülés
Évi 300–399 szülés között (határeset kategória):
- Dombóvári Szent Lukács Kórház: 340 szülés
- Pápai Gróf Esterházy Kórház: 341 szülés
- Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórház: 377 szülés
- Ajkai Magyar Imre Kórház: 398 szülés

Amennyiben ezen szülészeti osztályok bármelyike bezárna, a várandós nőknek jelentős távolságot, 45–55 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi ellátóhelyig. Példaként említhető, hogy Balassagyarmatról Vácra vagy Salgótarjánra, Keszthelyről Zalaegerszegre, Pápáról pedig Veszprémbe vagy Győrbe. Nagykanizsa esetében a legközelebbi alternatíva Zalaegerszeg, azonban kapacitás hiányában akár 80 kilométeres utazásra is szükség lehet Kaposvárig. Ez a távolság nem csupán anyagi és időbeli terhet jelent, hanem növeli a szülés útközbeni megindulásának kockázatát, nehezíti a családi látogatásokat, és komoly logisztikai kihívás elé állítja a családokat.

Nemzetközi gyakorlat és francia példa

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai nem tartalmaznak olyan előírást, amely meghatározná a szülésszám alsó határát egy osztály „bizonytalanná” válásához. A szervezet elsősorban a személyzet képzettségét és a minőségi ellátás biztosítását tartja alapvetőnek. Hegedűs Zsolt érvelése azonban nem teljesen alaptalan, mivel Franciaországban az 1990-es évektől kezdve hasonló okokra hivatkozva zártak be vagy vontak össze kisebb szülészeteket. Franciaországban 1998 és 2003 között a szülészeti egységek mintegy 20 százaléka szűnt meg.

A francia Számvevőszék 2024-es jelentése szerint jelenleg az évi 300 szülést el nem érő osztályok bezárása fenyeget, és mindössze húsz intézmény kapott felmentést. A politikai vitákban felmerült az is, hogy a küszöböt évente 1000 szülésre emeljék, ami a rendszer szuperkórházak felé történő eltolódását jelzi. Magyar Péter pártja is hasonló, központosított, nagy kapacitású egészségügyi központokat tervez, hét ilyen szuperkórházat javasolva a jelenlegi 19 megyei intézmény helyett.

Amennyiben Hegedűs Zsolt elképzelései megvalósulnának, a felsorolt nyolc magyar kórház szülészete nagy valószínűséggel megszűnne, és ez csak a kezdet lenne. A francia tapasztalatok alapján a volumenalapú racionalizálás öngerjesztő folyamat lehet, ahol a bezárások további küszöbemelésekhez vezetnek, egyre több intézményt veszélyeztetve. Ez a folyamat a közellátás fokozatos leépülését eredményezheti, miközben teret nyernek a kisebb, családias, de fizetős magánklinikák, ami a nyugati országokban már megfigyelhető tendencia. Megjegyzendő, hogy Hegedűs Zsolt maga is egy magánintézményben dolgozik.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar vidéki szülészetek bezárásának potenciális veszélyére, amely Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa kijelentéseiből és pártjának egészségügyi elképzeléseiből fakadhat. A cikk implicit módon kritizálja ezt a centralizációs irányt, kiemelve annak negatív társadalmi és betegbiztonsági következményeit, valamint a közellátás leépülésének veszélyét. A narratíva egy figyelmeztető hangot üt meg, és igyekszik az olvasóban aggodalmat kelteni a vidéki egészségügyi ellátás jövőjével kapcsolatban.
Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „veszélyesen alacsony forgalmú”, „bezárás szélére sodródhat”, „erősen fenyegetett kör”, „fenyegetett kör” és „határeset” kifejezésekkel kategorizálja a kórházakat, amelyek bár a kontextusban szakmai megállapításoknak tűnnek, mégis erős érzelmi töltettel rendelkeznek, és fokozzák az olvasóban az aggodalom érzését. A „súlyos teher”, „növeli annak kockázatát”, „ellehetetleníti”, „komoly logisztikai kihívás” kifejezések a bezárások várható negatív hatásait festik le drámai módon. A „figyelmeztető példa”, „Magyarország előtt a francia út?”, „öngerjesztő folyamat”, „közellátás fokozatos leépülése” és az „irónia” szóhasználat mind a narrátor saját, értékítéletet tartalmazó nyelvezete, amely a központosítás negatív következményeit hangsúlyozza, és egyértelműen befolyásolja az olvasó véleményét.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Hegedűs Zsolt (Tisza Párt) állításait idézi, és a NEAK 2024-es adataival támasztja alá az alacsony szülésszámokat. Bár említi a WHO álláspontját, miszerint nincs szülésszám-küszöb, ezt gyorsan ellensúlyozza a francia példával, amely megerősíti Hegedűs érvelését. A cikk bemutatja Magyar Péter pártjának hasonló terveit is, ezzel szélesebb politikai kontextusba helyezve a centralizációs törekvéseket. Azonban az egyensúly felborul azáltal, hogy Hegedűs Zsolt magánklinikai érintettségét „iróniaként” említi a cikk narrátora, ami egyértelműen negatív színben tünteti fel a politikust és az általa képviselt irányt, anélkül, hogy Hegedűs álláspontját vagy indokait bemutatná a magánszektorban való tevékenységével kapcsolatban. Ezzel a cikk egyoldalúan sugallja, hogy Hegedűs személyes érdekei is szerepet játszhatnak az általa képviselt javaslatokban, ami nem tény, hanem egy feltételezés.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk Hegedűs Zsolt azon állítását, miszerint „veszélyes, és betegbiztonsági szempontból nem fenntartható” az alacsony szülésszámú szülészet, nem támasztja alá szakértői konszenzussal vagy konkrét adatokkal, kivéve a francia példát, amely azonban nem egyértelműen bizonyítja a betegbiztonsági kockázatot. Bár a WHO álláspontját említi, nem tér ki részletesebben arra, hogy milyen tényezők (pl. személyzet képzettsége, felszereltség) tehetnek biztonságossá egy alacsony forgalmú osztályt. Hiányzik az is, hogy a Tisza Párt vagy Hegedűs Zsolt milyen konkrét alternatívákat kínál az alacsony forgalmú szülészetek helyzetére, azon kívül, hogy „érdemes elgondolkodni” a működtetésükön. Az „irónia” kiemelése Hegedűs magánklinikai tevékenységével kapcsolatban kontextus nélkül marad, nem tisztázza, hogy ez milyen összefüggésben állhat a közellátásról szóló véleményével.

(Forrás: demokrata.hu)

Fotó: MART PRODUCTION: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/emberek-no-ules-technologia-7089047/

Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában. A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat. Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak. Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Hirdetés

Belföld

Tizenkétmilliárd forintos vasúti felújítás kezdődik a Nyugati és Kőbánya-Kispest között

Közzétéve: 2 órája – Szerkesztő: Kolonics Attila

Kolonics Attila

OkosHír: A MÁV saját forrásból korszerűsíti a Budapest-Nyugati és Kőbánya-Kispest közötti vasúti szakaszt a nyári időszakban. A 12 milliárd forintos beruházás célja a lassújelek felszámolása és az állomási infrastruktúra javítása.

Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója bejelentette, hogy a vasúttársaság megkezdi a 100a jelzésű vonal egyik legforgalmasabb szakaszának rekonstrukcióját. A területen több mint hat évtizede nem végeztek a mostanihoz fogható mértékű pályafelújítást. A beruházás érinti a vágányhálózatot, a perontetőket és a gyalogos felüljárót is.

A szakaszon naponta 245 vonat közlekedik, az éves utasforgalom pedig eléri a tízmillió főt. A 12 milliárd forintos projekt finanszírozását a MÁV saját költségvetéséből biztosítja. A munkálatok befejezése után a jelenlegi 40 és 60 km/h-s sebességkorlátozások megszűnnek. Ez a teljes útvonalon összesen háromperces menetidő-javulást eredményez az év végétől.

Tervek és korábbi ígéretek

A fejlesztés a meglévő infrastruktúra javítására fókuszál, bár korábban felmerült a teljes újjáépítés lehetősége is. Lázár János 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy a területen egy teljesen új állomás felépítése lenne indokolt. Akkor a politikus államhitel felvételét és magántőke bevonását is lehetségesnek tartotta a projekt megvalósításához.

A jelenlegi munkálatok során Kőbánya-Kispest állomáson szigetelik a vágányok közötti perontetőket. A gyalogos felüljáró állagmegóvása szintén a nyári menetrend idején valósul meg. A beruházás célja az üzembiztonság növelése a legforgalmasabb elővárosi vonalszakaszon.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A szöveg egy szükségszerű karbantartási folyamatot jelentős stratégiai beruházásként mutat be. A 60 éves időtáv említése a cselekvőképesség látszatát erősíti, miközben a 3 perces nyereség szerény eredmény a költségekhez képest.

Nyelvi eszközök
Az eredeti forrás a „toldozni-foldozni” kifejezéssel pejoratív színben tünteti fel a részleges javításokat, miközben a mostani bejelentés is lényegében ilyen elemekből áll. A „teljesen új állomás kéne” idézet felidézése kontrasztot teremt a jelenlegi, kisebb léptékű valósággal.

Hiányzó kontextus
A cikk nem ad magyarázatot arra, miért a MÁV saját forrásaiból történik a finanszírozás, és miért maradt el a 2014-ben vizionált, magántőke bevonásával tervezett teljes rekonstrukció. Szintén hiányzik a költség-haszon elemzés a 12 milliárd forint és a 180 másodperces időmegtakarítás viszonylatában.

(Forrás: telex.hu)

Kép: Hegyi Zsolt/Facebook

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább

Belföld

Megdőlhet a felvételi rekord a 2026-os egyetemi jelentkezési időszakban

Közzétéve: 15 órája – Szerkesztő: B. Kadosa

B. Kadosa

OkosHír: Február 15-ig jelentkezhetnek a diákok a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a felvi.hu felületén. Az előzetes adatok alapján a jelentkezők száma meghaladhatja a 130 ezret, ami új csúcsot jelenthet a magyar oktatásban.

A felvételizők maximum hat szakot jelölhetnek meg az online rendszerben. A sorrend meghatározása döntő jelentőségű. Minden jelentkezőt az első olyan helyre vesznek fel, ahol eléri a meghatározott ponthatárt. A jelentkezési kedv több mint egy évtizedes csúcsra ért.

A tavalyi 129 730 fős létszám után idén várhatóan 130 ezer felett alakul a létszám. A növekedés hátterében kormányzati intézkedések állnak. Eltörölték a kötelező minimumponthatárokat és az emelt szintű érettségi követelményét. A nyelvvizsga-kötelezettség megszűnése szintén tömegesebb jelentkezéshez vezetett.

Rövidebb karrierutak és gyors váltások

A munkaerőpiaci szakértők szerint a fiatalok ma már 2–3 évente váltanak munkahelyet. A pályakezdők elsősorban a fejlődési lehetőséget és a magasabb fizetést keresik. A rugalmasság a modern karrier alapvető részévé vált. A teljes szakmaváltás sem ritka jelenség a digitális szektorokban.

A munkáltatók transzparens kommunikációval próbálják megtartani a fiatal tehetségeket. A fejlődési ív hiánya gyors fluktuációt eredményez a vállalatoknál. A Randstad 2026-os kutatása szerint 434 hazai vállalat küzd hasonló kihívásokkal.

A diploma értéke és a piaci igények

A toborzók szerint a diploma megítélése ma már pozíciófüggő. A tradicionális cégek ragaszkodnak a végzettséghez, a startupok viszont kompetenciaalapon választanak. A mérnöki, pénzügyi és informatikai területeken továbbra is elengedhetetlen a szakirányú papír.

Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezetője szerint a cégek ma már kész szakembereket keresnek. A „majd betanítjuk” szemléletet felváltotta a tapasztalat iránti igény. Az értékesítési és marketing szakmák iránti kereslet csökkenését jelzik egyes előrejelzések.

A legkeresettebbek a villamosmérnökök, az adattudósok és a kiberbiztonsági szakértők. A pályakezdők helyzete ugyanakkor nehezebbé vált. A gazdasági válság és a technológiai automatizáció miatt kevesebb junior pozíciót hirdetnek meg a cégek.

Mesterséges intelligencia a munkahelyeken

A hazai vállalatok 37 százaléka már használ mesterséges intelligenciát (MI). További 35 százalékuk nyitott a technológia bevezetésére. Az MI-t elsősorban adminisztratív és HR-feladatokra alkalmazzák. A cégek 54 százaléka a létszámcsökkentés eszközét látja az automatizációban.

Szakértők szerint az MI nem feltétlenül váltja ki az embert. A technológia inkább az automatizálható részfeladatokat veszi át. Ez növeli a hatékonyságot, de komplexebb tudást igényel a munkavállalótól. A kétkezi, magas szakértelmet igénylő munkák iránti kereslet folyamatosan nő.

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés

Narratíva és cél
A forrásszöveg kettős üzenetet közvetít: egyrészt ünnepli a felvételi rekordot, másrészt figyelmeztet a diploma utáni piaci nehézségekre. A cél a jelentkezők terelése a hiányszakmák és a technológiai tudatosság felé.

Nyelvi eszközök
Az eredeti szöveg vészjósló és kategorikus kijelentéseket használ bizonyos szakmák kapcsán, például: „senkinek nem ajánlaná a marketinges szakmát”. Ez a megfogalmazás érzelmi alapú elrettentést alkalmaz a tényalapú pályaorientáció helyett.

Forráskezelés
A cikk kizárólag nagy toborzócégek (Hays, Randstad, Karrier Hungária) vezetőit szólaltatja meg. Hiányoznak az oktatáspolitikai szakértők, az egyetemi képviselők vagy maguk a pályakezdők, így a kép kizárólag a munkáltatói oldal igényeit tükrözi.

Hiányzó kontextus
A szöveg említi a minimumponthatárok eltörlését, mint a létszámnövekedés okát, de nem részletezi ennek hosszú távú hatását az oktatás minőségére. Idézet az eredetiből: „A jelentkezők száma több mint egy évtizede nem volt ilyen magas, ami részben annak köszönhető, hogy a kormány eltörölte a minimumponthatárokat”. Ez elhallgatja azt a kockázatot, hogy a tömegképzés a diploma piaci értékének további hígulásához vezethet.

(Forrás: telex.hu)

🖤 Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!

👉 Támogasd az Okoshírt itt!

Tovább