OkosHír: Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa szerint számos magyar szülészet forgalma olyan alacsony, hogy az már veszélyezteti a betegbiztonságot és a fenntarthatóságot, ami potenciális bezárásokhoz vezethet. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (NEAK) 2024-es adatai alapján nyolc vidéki kórház szülészeti osztálya kerülhet célkeresztbe, köztük a mezőtúri és a balassagyarmati intézmények.

Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakértője az ATV-ben tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy mérlegelni kell, mely osztályok működtetése indokolt. Állítása szerint, ha egy szülészeten évente nem történik meg több száz szülés, az betegbiztonsági szempontból kockázatos és hosszú távon fenntarthatatlan. Bár a politikus nem határozott meg konkrét küszöbértéket, a NEAK 2024-es statisztikái alapján több intézmény is alacsony szülésszámmal működik.

Hirdetés

Alacsony forgalmú szülészetek Magyarországon

A 2024-es adatok alapján a leginkább érintett intézmények a következők:

Amennyiben ezen szülészeti osztályok bármelyike bezárna, a várandós nőknek jelentős távolságot, 45–55 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi ellátóhelyig. Példaként említhető, hogy Balassagyarmatról Vácra vagy Salgótarjánra, Keszthelyről Zalaegerszegre, Pápáról pedig Veszprémbe vagy Győrbe. Nagykanizsa esetében a legközelebbi alternatíva Zalaegerszeg, azonban kapacitás hiányában akár 80 kilométeres utazásra is szükség lehet Kaposvárig. Ez a távolság nem csupán anyagi és időbeli terhet jelent, hanem növeli a szülés útközbeni megindulásának kockázatát, nehezíti a családi látogatásokat, és komoly logisztikai kihívás elé állítja a családokat.

Nemzetközi gyakorlat és francia példa

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) iránymutatásai nem tartalmaznak olyan előírást, amely meghatározná a szülésszám alsó határát egy osztály „bizonytalanná” válásához. A szervezet elsősorban a személyzet képzettségét és a minőségi ellátás biztosítását tartja alapvetőnek. Hegedűs Zsolt érvelése azonban nem teljesen alaptalan, mivel Franciaországban az 1990-es évektől kezdve hasonló okokra hivatkozva zártak be vagy vontak össze kisebb szülészeteket. Franciaországban 1998 és 2003 között a szülészeti egységek mintegy 20 százaléka szűnt meg.

A francia Számvevőszék 2024-es jelentése szerint jelenleg az évi 300 szülést el nem érő osztályok bezárása fenyeget, és mindössze húsz intézmény kapott felmentést. A politikai vitákban felmerült az is, hogy a küszöböt évente 1000 szülésre emeljék, ami a rendszer szuperkórházak felé történő eltolódását jelzi. Magyar Péter pártja is hasonló, központosított, nagy kapacitású egészségügyi központokat tervez, hét ilyen szuperkórházat javasolva a jelenlegi 19 megyei intézmény helyett.

Amennyiben Hegedűs Zsolt elképzelései megvalósulnának, a felsorolt nyolc magyar kórház szülészete nagy valószínűséggel megszűnne, és ez csak a kezdet lenne. A francia tapasztalatok alapján a volumenalapú racionalizálás öngerjesztő folyamat lehet, ahol a bezárások további küszöbemelésekhez vezetnek, egyre több intézményt veszélyeztetve. Ez a folyamat a közellátás fokozatos leépülését eredményezheti, miközben teret nyernek a kisebb, családias, de fizetős magánklinikák, ami a nyugati országokban már megfigyelhető tendencia. Megjegyzendő, hogy Hegedűs Zsolt maga is egy magánintézményben dolgozik.

Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indítása

Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:

  • Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar vidéki szülészetek bezárásának potenciális veszélyére, amely Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa kijelentéseiből és pártjának egészségügyi elképzeléseiből fakadhat. A cikk implicit módon kritizálja ezt a centralizációs irányt, kiemelve annak negatív társadalmi és betegbiztonsági következményeit, valamint a közellátás leépülésének veszélyét. A narratíva egy figyelmeztető hangot üt meg, és igyekszik az olvasóban aggodalmat kelteni a vidéki egészségügyi ellátás jövőjével kapcsolatban.
  • Főbb elemzési pontok:
    • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk a „veszélyesen alacsony forgalmú”, „bezárás szélére sodródhat”, „erősen fenyegetett kör”, „fenyegetett kör” és „határeset” kifejezésekkel kategorizálja a kórházakat, amelyek bár a kontextusban szakmai megállapításoknak tűnnek, mégis erős érzelmi töltettel rendelkeznek, és fokozzák az olvasóban az aggodalom érzését. A „súlyos teher”, „növeli annak kockázatát”, „ellehetetleníti”, „komoly logisztikai kihívás” kifejezések a bezárások várható negatív hatásait festik le drámai módon. A „figyelmeztető példa”, „Magyarország előtt a francia út?”, „öngerjesztő folyamat”, „közellátás fokozatos leépülése” és az „irónia” szóhasználat mind a narrátor saját, értékítéletet tartalmazó nyelvezete, amely a központosítás negatív következményeit hangsúlyozza, és egyértelműen befolyásolja az olvasó véleményét.
    • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Hegedűs Zsolt (Tisza Párt) állításait idézi, és a NEAK 2024-es adataival támasztja alá az alacsony szülésszámokat. Bár említi a WHO álláspontját, miszerint nincs szülésszám-küszöb, ezt gyorsan ellensúlyozza a francia példával, amely megerősíti Hegedűs érvelését. A cikk bemutatja Magyar Péter pártjának hasonló terveit is, ezzel szélesebb politikai kontextusba helyezve a centralizációs törekvéseket. Azonban az egyensúly felborul azáltal, hogy Hegedűs Zsolt magánklinikai érintettségét „iróniaként” említi a cikk narrátora, ami egyértelműen negatív színben tünteti fel a politikust és az általa képviselt irányt, anélkül, hogy Hegedűs álláspontját vagy indokait bemutatná a magánszektorban való tevékenységével kapcsolatban. Ezzel a cikk egyoldalúan sugallja, hogy Hegedűs személyes érdekei is szerepet játszhatnak az általa képviselt javaslatokban, ami nem tény, hanem egy feltételezés.
    • Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk Hegedűs Zsolt azon állítását, miszerint „veszélyes, és betegbiztonsági szempontból nem fenntartható” az alacsony szülésszámú szülészet, nem támasztja alá szakértői konszenzussal vagy konkrét adatokkal, kivéve a francia példát, amely azonban nem egyértelműen bizonyítja a betegbiztonsági kockázatot. Bár a WHO álláspontját említi, nem tér ki részletesebben arra, hogy milyen tényezők (pl. személyzet képzettsége, felszereltség) tehetnek biztonságossá egy alacsony forgalmú osztályt. Hiányzik az is, hogy a Tisza Párt vagy Hegedűs Zsolt milyen konkrét alternatívákat kínál az alacsony forgalmú szülészetek helyzetére, azon kívül, hogy „érdemes elgondolkodni” a működtetésükön. Az „irónia” kiemelése Hegedűs magánklinikai tevékenységével kapcsolatban kontextus nélkül marad, nem tisztázza, hogy ez milyen összefüggésben állhat a közellátásról szóló véleményével.

(Forrás: demokrata.hu)

Fotó: MART PRODUCTION: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/emberek-no-ules-technologia-7089047/