Gazdaság
Váratlan fordulat: Merre tart a magyar ipar? Augusztusban is esett a termelés, a járműgyártás mélyponton
OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az ipari termelés augusztusban is csökkent, tovább mélyítve a júliusi visszaesést. Különösen a járműgyártásban és az akkumulátorgyártásban mértek jelentős visszaesést, míg az elektronikai szektor bővült.
Az ipari termelés visszaesése és a kulcságazatok helyzete
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint az ipari termelés augusztusban 7,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Munkanaphatástól megtisztítva a csökkenés mértéke 4,6 százalékot tett ki. Az előző hónaphoz viszonyítva 2,3 százalékos volt a visszaesés. Az ágazat teljesítménye 8,2 százalékkal maradt el a 2021-es év havi átlagától, ami meghaladta a júniusi mélypontot.
Az iparon belül több kulcsfontosságú területen is visszaesést tapasztaltak. A járműgyártás volumene 20 százalékkal csökkent 2024 augusztusához képest, ami a tavaly decemberi 21,7 százalékos visszaesés óta a legnagyobb mértékű csökkenés. Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 35 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása pedig 11,5 százalékkal mérséklődött.
Ezzel szemben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 17,4 százalékkal bővült. Ugyanakkor a villamos berendezések gyártása 9,4 százalékkal elmaradt az előző évi szinttől. Az akkumulátorgyártásban 10,1 százalékos csökkenést regisztráltak.
Export és belföldi kereslet: A rendelésállomány alakulása
Az ipari export volumene 9,5 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A járműgyártás kivitele 17,7 százalékkal esett vissza, míg a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártásának exportja 10,5 százalékkal nőtt. A belföldi értékesítés 7,6 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 4,5 százalékkal csökkent.
Az új rendelések volumene 4,6 százalékkal csökkent az előző év augusztusához képest, ezen belül a belföldi megrendelések 1,3 százalékkal nőttek, az exportrendelések viszont 5,6 százalékkal csökkentek. Összességében a teljes ipari rendelésállomány 4,3 százalékkal maradt el az előző évitől.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a magyar ipari termelés negatív tendenciáinak hangsúlyozása, különös tekintettel a kulcsfontosságú ágazatok jelentős visszaesésére és az általánosan pesszimista gazdasági kilátásokra. A szöveg implicit módon kritizálja a kormány gazdasági stratégiáit, különösen az akkumulátorgyártással kapcsolatban.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk saját narrátorának szóválasztása több ponton is érzelmileg telített és dramatizáló. Például a „kiábrándító júliusi adat”, „nem tudott magára találni”, „olyan gödörbe került az ágazat”, „pocsék teljesítményt nyújtottak”, „a kormány csodafegyverének szánt akkugyártásban”, „nemcsak az exporttal akad probléma, a belföldi kereslet sem virágzik”, „kilátások sem túl biztatóak” kifejezések nem idézetek, hanem a cikk saját hangneméből fakadnak. Ezek a kifejezések hozzájárulnak egy kritikus és pesszimista hangulat megteremtéséhez, és a tények puszta közlésén túlmutató, értékelő jelleget adnak a szövegnek. Különösen a „csodafegyver” megfogalmazás egy szerkesztői kommentár, amely szkepticizmust fejez ki egy kormányzati kezdeményezéssel szemben.
- Forráskezelés és Egyensúly: Az eredeti cikk elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira támaszkodik, amely egy hiteles forrás. Azonban az adatok kiválasztása és értelmezése erősen a negatív képre fókuszál. Hiányoznak az esetleges ellenvélemények, a visszaesés alternatív magyarázatai, vagy más gazdasági elemzők, illetve kormányzati tisztviselők nézőpontjai, amelyek kiegyensúlyozottabb képet adhatnának. A cikk kizárólag a negatív aspektusokra koncentrál, anélkül, hogy enyhítő tényezőket vagy más területeken tapasztalható pozitív fejleményeket vizsgálná.
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk számos statisztikai adatot szolgáltat, nem tér ki mélyebben az ipari visszaesés mögöttes okaira. Nem vizsgálja például a globális gazdasági lassulás, specifikus ellátási lánc problémák, energiaár-ingadozások vagy más makrogazdasági tényezők lehetséges szerepét, amelyek hozzájárulhatnak a megfigyelt tendenciákhoz. Ennek a kontextusnak a hiánya ahhoz vezethet, hogy az olvasók kizárólag hazai tényezőknek vagy politikáknak tulajdonítják a visszaesést, anélkül, hogy a szélesebb gazdasági környezet teljes megértésével rendelkeznének.
„`
A kép illusztráció. Forrás: Gemini
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
OkosHír: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági számokkal dolgozik a 2025-ös és 2026-os évekre, ami az idei és a következő két évre is 5 százalékos költségvetési hiányt vetít előre.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a közelmúltban új makrogazdasági előrejelzéseket készített a 2025-ös és 2026-os évekre. Ennek értelmében az idei évre, valamint a következő két évre egyaránt 5 százalékos költségvetési hiánnyal számolnak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés három egymást követő évben 5 százalékos deficittel működhet.
Az eredeti tervek szerint az idei évre 3,7 százalékos hiányt irányoztak elő, amelyet először 4,3 százalékra, majd nemrégiben 4,5 százalékra emeltek a vártnál alacsonyabb GDP és magasabb infláció miatt. A 2026-os költségvetés tervezésekor szintén 3,7 százalékos hiánnyal kalkuláltak, ezt módosították 5 százalékra.
A miniszter a módosítások hátterében a gazdaság segítésére irányuló politikai intézkedéseket jelölte meg, amelyek a Telex cikke szerint „a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak” megfogalmazással írt le. Hozzátette, hogy ezeket az intézkedéseket finanszírozni kell.
„Úgy tudjuk ezeket finanszírozni, ha a költségvetés hiánya 2025-ben és 2026-ban is 5 százalék lesz, éppen úgy, mint amennyi volt 2024-ben, vagyis nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem akarunk hiányt emelni” – idézte a minisztert a beszélgetésen részt vevő lap.
Nominális adatok és államadósság
Nominális értékben ez azt jelenti, hogy:
- Az idei pénzforgalmi hiány az eddig ismert 4774 milliárd forint helyett 5055 milliárd forint lesz.
- Jövőre pedig 4218 milliárd helyett 5445 milliárd forint.
Az államadósság GDP-arányos szintje a 2024-2026 közötti időszakban várhatóan 73,5 százalék körül alakul, ami a „ne nőjön, ha már csökkenni nem tud” elv érvényesülését jelenti a lap szerint. Az idei évben ennek teljesülését az erősebb forint, jövőre pedig a várható 3,1 százalékos gazdasági növekedés támogathatja. Az idei évre vonatkozó GDP növekedési várakozás 0,5 százalék az eredetileg tervezett 3,4 százalék helyett.
Finanszírozási források és banki adóztatás
A kormány a megnövekedett kiadások finanszírozására több forrást is megjelölt:
- A magyar vállalkozásoktól és a bankoktól szedne be több adót, mintegy 400 milliárd forinttal növelve a bevételt.
- Az általános tartalékok zárolásából 192 milliárd forintot különítenének el.
- A bankadó emeléséből eredően a 2026-ra tervezett 180 milliárd forint helyett 360 milliárd forint bevételt céloz meg a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton a bankadó emelését a bankok magas jövedelmezőségével indokolta, annak ellenére, hogy a kormány korábban már csökkentette a bankok profitját bankadóval, kamatstoppal, az ingyenes készpénzfelvételi limit megduplázásával és ATM-telepítésekkel. A miniszter elismerte, hogy az adóváltozás tovább ronthatja a bankok és a kormány közötti viszonyt, de a költségvetés stabilitását elsődlegesnek tartja.
Emellett Magyarország devizakötvényt is kibocsátana a jövő év első felében, bár ennek részletei (devizanem, összeg) még nem ismertek.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja, hogy tájékoztassa az olvasót a kormányzati makrogazdasági tervek módosításáról és a költségvetési hiány növekedéséről, miközben erősen kritikus hangnemben mutatja be ezeket az intézkedéseket, a „választás előtti osztogatás” következményeként beállítva azokat. A cikk a kormány pénzügyi felelőtlenségét és politikai motivációit sugallja.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora számos alkalommal használ érzelmileg töltött, ítélkező kifejezéseket. Például az „akkora osztogatásba kezd” és a „brutális osztogatása” kifejezések negatív konnotációt hordoznak, és a kormány intézkedéseit pazarlóként vagy felelőtlenként állítják be, anélkül, hogy semlegesen ismertetnék azokat. A „megborult költségvetés” szintén egy szubjektív, dramatizáló megfogalmazás. Az „Orbánék osztogatásával kapcsolatban felmerülő kérdés” kollektívan ítéli meg a kormányt, és a „választás előtti szavazatszerző intézkedések” pejoratív módon utal a politikai motivációkra, anélkül, hogy a cikk részletesen elemezné vagy bizonyítaná ezeket a motivációkat. A „jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd” szintén egy értékítéletet tartalmazó megfogalmazás. Ezek a kifejezések nem szakmai terminológiák, hanem a szerző véleményét tükrözik.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk Nagy Márton miniszter bejelentéseire épül, azonban a bejelentett tényeket azonnal a szerző saját értelmezésével és kritikájával keretezi. Például a hiány növelésének okaként a szerző közvetlenül a „kormányzat választás előtt brutális osztogatását” jelöli meg, anélkül, hogy ezt a miniszter szavaihoz kötné, vagy más forrásból származó elemzéssel támasztaná alá. Bár a miniszter egy idézetét („a politika szeretne segíteni is a gazdaságnak”) a Telexre hivatkozva említi, a cikk egészének hangvétele és a cselekmények motivációinak leírása a szerző előfeltevéseit tükrözi, nem pedig kiegyensúlyozott forrásokra támaszkodik. A „kőbe vésettek a választás előtti szavazatszerző intézkedések, azokat teljesíteni kell” állítás szintén a szerző interpretációja, nem egy idézett forrás véleménye.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a „brutális osztogatás” vagy a „jóléti, szavazatszerző osztogatás” pontosan milyen intézkedéseket takar, és hogyan számszerűsíthető a hatásuk a költségvetési hiányra. Bár említi, hogy „ebben a cikkünkben levezettük”, a jelen cikkben nem kerül bemutatásra a részletes levezetés. Az ok-okozati összefüggés, miszerint a költségvetés stabilitása azért válik fontossá, „mert a kormány választás előtt nagyjából 2000 milliárd forintos jóléti, szavazatszerző osztogatásba kezd”, a cikk narrátora által bemutatott állítás, amelynek alátámasztására a jelen szövegben nem található részletes bizonyíték vagy alternatív gazdasági magyarázat.
Kép: Nagy Márton/Facebook – Képernyőkép
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Kármán András és Bod Péter Ákos is megszólalt a devizaswap-tárgyalásokról
OkosHír: A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András, valamint Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök is aggodalmát fejezte ki a washingtoni devizaswap-keretről szóló tárgyalások kapcsán, kiemelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségének lehetséges sérülését.
A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András véleménye szerint a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton washingtoni egyeztetései, amelyek egy esetleges devizaswap-keret felállításáról szólnak, a jegybank függetlenségének megsértését jelenthetik. Kármán András kifejtette, hogy egy ilyen megállapodás az amerikai Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank között jönne létre.
Posztjában Kármán András arról számolt be, hogy a kormány a Magyar Nemzeti Bank részvétele nélkül tárgyalt az ügyről, azonban Nagy Márton miniszter tájékoztatása szerint a miniszterelnök már értesítette a jegybank elnökét a fejleményekről.
Kiemelte, hogy az MNB-nek a jegybanktörvényben meghatározott feladatainak végrehajtása során függetlennek kell lennie, és nem kérhet, illetve nem fogadhat el utasítást sem a kormánytól, sem politikai pártoktól. Ez a rendelkezés nemcsak az MNB-törvényben, hanem az Európai Unió Alapszerződésében is szerepel. Hozzátette, hogy egy devizaswap-keret a jegybank egyik kulcsfontosságú feladatához, az árfolyampolitikához kapcsolódik.
Kármán András álláspontja szerint a jegybank feje fölött, annak részvétele nélkül megállapodni, sőt a technikai részleteket is egyeztetni, nagyon is a jegybanki függetlenség megsértésének tűnik. Üzenetében Nagy Mártonnak azt is megjegyezte, hogy míg Argentína esetében, amely pár hete hasonló megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ez az eljárás elfogadott lehet, addig Európában nem az.
Hétfőn Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök, közgazdász, politikus és egyetemi tanár a washingtoni találkozó után Orbán Viktor által bejelentett amerikai pénzügyi védőpajzsot „valószínűleg blöffnek” értékelte. Szerinte ez egy „a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés”, amely mögött, ha lesz is valami, arról majd a szakértőkkel kezdenek tárgyalni.
Az Egyesült Államok által a „spekulációs támadások” ellen Magyarországnak ígért pénzügyi védőpajzs részleteiről egy korábbi cikkben olvasható bővebb információ.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy rávilágítson a magyar kormány devizaswap-tárgyalásai körüli aggodalmakra, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének lehetséges sérelmére. A cikk a Tisza Párt gazdasági szakértőjének és egy korábbi jegybankelnöknek a kritikáját helyezi előtérbe, ezzel is megerősítve a jegybanki függetlenség kérdését. A narratíva egyértelműen a kormányzati eljárás kritikus megközelítésére irányul.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora enyhén manipulatív nyelvezetet használ bizonyos helyeken. Például a „Nagy Márton mindenkit megnyugtatott, hogy a miniszterelnök már tájékoztatta a fejleményekről a magyar jegybank elnökét” megfogalmazás hordozhat némi iróniát, sugallva, hogy a „megnyugtatás” ellenére a helyzet mégis aggályos. Hasonlóképpen, az Orbán Viktor által „belengetett amerikai pénzügyi védőpajzsot” kifejezés a „belengetett” szóval egy könnyedebb, kevésbé megalapozott ígéret képét festi le, ahelyett, hogy semlegesen „bejelentett”-ként hivatkozna rá. Ezek a szóválasztások finoman befolyásolhatják az olvasó percepcióját a kormányzati kommunikáció hitelességéről.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozatlan. Két kritikus hangot szólaltat meg (Kármán András, Tisza Párt; Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök), akik egyaránt aggályokat fogalmaznak meg a jegybanki függetlenséggel és a kormányzati eljárással kapcsolatban. Bár megemlíti Nagy Márton miniszter állítását, miszerint a miniszterelnök tájékoztatta az MNB elnökét, ez nem egyenértékű egy részletes kormányzati magyarázattal vagy ellenérvvel. A cikk nem tartalmazza a kormány vagy a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos álláspontját, vagy egy szakértő ellenvéleményét, amely alátámasztaná a kormányzati eljárás jogszerűségét vagy indokoltságát. Ez az egyensúlyhiány megerősíti a kritikus narratívát.
Kép: Kármán András/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása