Kultúra
A Szabadság híd története: névváltozások és újjáépítések
OkosHír: Budapest harmadik közúti hídja, a ma Szabadság híd néven ismert átkelő 1896. október 4-én nyílt meg Ferenc József híd néven, majd a második világháború alatti pusztulása után 1946. augusztus 20-án adták át újra, új elnevezéssel. A Duna felett átívelő szerkezet több felújításon esett át, melyek során visszanyerte eredeti zöld színét és díszítőelemeit.
Az 1896. október 4-én felavatott, uralkodóról elnevezett Ferenc József hidat ünnepélyes keretek között adták át. Ez az átkelő 1945 januárjában robbant fel, majd az újjáépítését követően 1946. augusztus 20-án Szabadság híd néven nyitották meg a forgalom előtt. Az építményt, melyet egykor „pesti Eiffel-toronyként” is emlegettek, számos felújításon esett át, míg végül eredeti külső megjelenését is visszakapta.
A híd elhelyezkedése és eredeti kialakítása
A főváros harmadik közúti átkelőjeként, a Lánchíd és a Margit híd után épült Ferenc József híd a budai XI. kerületi Gellért teret és a pesti belvárosi Fővám teret köti össze. A 333 méter hosszú és 20 méter széles átjáró a magyar állam ezeréves fennállását ünneplő millenniumi világkiállításra készült. A híd Feketeházy János tervei alapján valósult meg, kisebb módosításokkal. Külső megjelenését és díszítettségét Nagy Virgil főmérnök munkájának tulajdonítják. Az uralkodóról elnevezett építménybe az utolsó ezüstszegecset maga a király verte be.
A korabeli Fővárosi Lapok 1896. október 4-i száma a következőképpen számolt be az eseményről: „A hídnak maga a király lesz a keresztapja, máris aranybetűkkel pomázik rajta a büszke Ferencz József-híd felírás. A vasszerkezetbe a megnyitási ünnepen maga a felséges keresztapa fogja az utolsó szögecset egy villamos készülék segélyével beverni; persze ez a szögecs nem amolyan közönséges szög lesz, hanem színezüstből készül e kiváló alkalomra…”
Pusztulás és újjáépítés
A millenniumi átjáró közel fél évszázadon át állt, mígnem 1945 januárjában a visszavonuló német hadsereg katonái a többi dunai közúti átjáróhoz hasonlóan a Ferenc József hidat is felrobbantották. A híd középső része mintegy 50 méter hosszan semmisült meg, és bár az építményben további jelentős károk keletkeztek, a szerkezet egy része a helyén maradt.
Egy hónappal később szovjet katonai alakulatok pontonhíddal egészítették ki a megmaradt részeket. Ez az ideiglenes szerkezet 1946 januárjáig biztosította a dunai átkelést, amikor egy jégzajlás elsodorta.
A tavasszal megkezdődött helyreállítási munkák során a sérült elemeket kicserélték, és a híd szerkezetét megerősítették. Az 50 méter hosszan kirobbantott középső hídrészt az eredeti tervek alapján újragyártották és úszódaruk segítségével csatlakoztatták az épen maradt pillérekhez. Emellett helyreállították a villamosvágányokat, a kockakő-borítású úttestet és a járdákat is.
A Szabadság híd új korszaka
A megnyitó ünnepséget követően az immár Szabadság hídra keresztelt építményt 1946. augusztus 20-án vehette birtokba a közönség. Az átjáró színe az eredeti zöldről szürkére változott, ami az akkori gazdasági körülményeket tükrözte. A híd a következő hat évtizedben több felújításon is átesett, melyek során díszkivilágítást kapott és visszanyerte ikonikus zöld színét.
A Margit hidat és a Szabadság hidat összekötő Duna-parti látkép 1987 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a Szabadság híd történetének bemutatása, a felavatásától kezdve, a pusztulásán és újjáépítésén át a modern kori felújításokig. A narratíva kronologikus, és elsősorban tájékoztatni kívánja az olvasót a híd múltjáról és jelentőségéről.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti szöveg alapvetően tényszerű, azonban tartalmaz néhány kifejezést, amelyek enyhe érzelmi töltetet vagy szubjektív értékelést hordoznak. Például a „pesti Eiffel-toronyként is emlegetett” megfogalmazás egy népszerű, de nem hivatalos elnevezést ad vissza. A „zsenialitását dicsérte” kifejezés Nagy Virgil munkájának szubjektív értékelését tükrözi, bár szakmai körökben elismert. A „büszkén hirdette a magyar államiságot” és a „kevésbé esztétikus szürkére változott a hiánygazdaság látványos bizonyítékaként” mondatok a narrátor értékítéletét közvetítik, túllépve a puszta tényközlésen, és ezzel érzelmi rezonanciát keltenek az olvasóban. Az „ikonikus színét” szintén egy szubjektív jelző. Ezek a kifejezések nem minősülnek súlyos manipulációnak, de hozzájárulnak a szöveg újságírói, helyenként kissé emelkedett hangvételéhez.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése a történelmi tények bemutatása szempontjából megfelelő. A Fővárosi Lapokból származó idézet egyértelműen forráshoz kötött, és hiteles történelmi dokumentumként szerepel. Az egyensúly szempontjából a cikk a híd történetére fókuszál, és nem tér ki potenciálisan ellentmondásos véleményekre, ami egy történelmi áttekintés esetében elfogadható. Nem mutat be kiegyensúlyozatlan forrásválasztást, mivel a téma jellege nem igényli különböző érdekcsoportok álláspontjának ütköztetését.
- A téma társadalmi relevanciája: A Szabadság híd története szorosan összefonódik Budapest és Magyarország történelmével. Az építése a millenniumi ünnepségek, az Osztrák-Magyar Monarchia és a gyorsuló fejlődés időszakát idézi. A második világháború alatti pusztulása és az azt követő újjáépítése a nemzet pusztulás utáni talpra állásának, valamint a politikai rendszerváltásoknak (a királyi elnevezésről a „Szabadság” névre váltás) szimbóluma. A híd ma is kiemelkedő szerepet játszik a főváros közlekedésében és turizmusában, mint az UNESCO világörökség részét képező Duna-parti látkép egyik ikonikus eleme.
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
Magyar származású író diadalmaskodott: David Szalay nyerte a rangos Booker-díjat
OkosHír: David Szalay, magyar édesapától és kanadai édesanyától származó író nyerte el a 2025-ös Booker-díjat „Flesh” című regényéért. A döntést Londonban jelentette be a Roddy Doyle vezette zsűri, kiemelve a mű egyediségét és mélységét. Szalay korábban, 2016-ban is szerepelt már a rangos irodalmi elismerés rövidlistáján.
Az öttagú zsűri, melynek elnöke az 1993-as Booker-díjas Roddy Doyle volt, hétfő este Londonban hozta nyilvánosságra a döntést. A testület tagjai között szerepelt Kiley Reid, Chris Power, Ayobámi Adébáyo és Sarah Jessica Parker is. A szeptemberben közzétett rövidlistára 153 műből választottak ki hatot. David Szalay mellett jelölték az indiai származású Kiran Desait („The Loneliness of Sonia and Sunny”), aki 19 éve már elnyerte a Booker-díjat, a brit Andrew Millert („The Land in Winter”), valamint három amerikai írót: Susan Choi-t („Flashlight”), Katie Kitamura-t („Audition”) és Ben Markovits-ot („The Rest of Our Lives”).
A díjazott regény és szerzője
Az 1974-ben Kanadában született, Angliában felnőtt, majd Oxfordban végzett David Szalay Bécsben él. Édesapja magyar, édesanyja kanadai származású. „Flesh” című regénye Istvánról, egy fiatal magyar férfiról szól, aki Magyarországon nőtt fel, összeütközésbe került az igazságszolgáltatással, Irakban szolgált katonaként, majd biztonsági őrként dolgozott. Később egy gazdag londoni család sofőrjeként a londoni felső tízezer életvitelét is megismerhette. David Szalayt már 2016-ban is jelölték a Booker-díjra „Minden, ami férfi” (All That Man Is) című regényéért.
Roddy Doyle, a zsűri elnöke a döntés bejelentése után elmondta, hogy a döntnökök öt órán át mérlegelték a rövidlistára került alkotásokat. Kiemelte, hogy „a többi nagyszerű regény közül is kimagasló Flesh volt az, amelyikhez folyamatosan visszakanyarodtunk”. Doyle szerint „soha nem olvastak még ehhez hasonlót. Sok szempontból sötét tónusú alkotás, mégis öröm volt olvasni”. Hozzátette, hogy a regény végén sem derül ki teljesen, milyen is István, a főszereplő, de ez nem hiányérzetet kelt, hanem éppen a szavak hiánya, vagy István szűkszavúsága teszi lehetővé a karakter megismerését.
Gaby Wood, a Booker-díj alapítványának vezérigazgatója kijelentette, hogy a zsűri mindegyik tagja egyetértett abban, hogy David Szalay „úttörő munkát végzett” új könyvével. Hozzátette, hogy osztozik a döntnökök elismerésében, mivel olyan szerző művéről van szó, aki hosszú évek óta „lázas, elszánt elkötelezettséggel ír”.
Szalay a díj kihirdetése után a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „kissé bódultan” nyugtázta az elismerést, és „kell még egy kis idő ahhoz”, hogy feldolgozza a történteket. Hozzátette, hogy talán túl alaposan győzködte magát arról, hogy úgysem ő kapja a Booker-díjat, annak érdekében, „hogy túlzott stressz nélkül” túljusson ezen az estén, és most fejben egy kicsit utol kell érnie az eseményeket. A Booker-díjjal kitüntetett „Flesh” David Szalay hatodik műve.
A Booker-díj története és jelentősége
Az 1968-ban alapított, először 1969-ben odaítélt Booker-díjat azzal a céllal hozták létre, hogy az angolszász nyelvterület prózaírói is részesüljenek a francia Goncourt-díjhoz hasonló presztízsű elismerésben. Korábban a díjat Nagy-Britannia, Írország és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség országainak szerzői kaphatták. Ezt a földrajzi megkötöttséget azonban 2013-ban eltörölték; azóta már csak az a feltétel, hogy a díjazott művet angolul kell megírni, és a könyvnek a díj odaítélése előtti egy évben meg kell jelennie az Egyesült Királyságban vagy Írországban. Az elismerés 50 ezer font (körülbelül 22 millió forint) pénzjutalommal jár.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja David Szalay Booker-díj elnyerésének bejelentése és az esemény körüli főbb információk (zsűri, jelöltek, szerzői háttér, regény cselekménye, díj története) bemutatása. A cikk narratívája alapvetően tájékoztató jellegű, a magyar származású szerző kiemelésével. Nem azonosítható egyértelmű, rejtett háttérszándék, amely az olvasó manipulálására irányulna.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete jellemzően semleges és tényszerű, ami egy híranyag esetében elvárható. Az érzelmilebbnek tűnő kifejezések – mint például Roddy Doyle „kimagasló Flesh”, „öröm volt olvasni”, vagy Gaby Wood „úttörő munkát végzett”, „lázas, elszánt elkötelezettséggel ír” megjegyzései – idézetek formájában jelennek meg, egyértelműen forráshoz kötve. Ezek a zsűri és az alapítvány vezetőjének véleményét tükrözik, nem a cikk narrátorának szubjektív érzelmi állásfoglalását. David Szalay „kissé bódultan” megfogalmazása az ő személyes reakcióját közvetíti, ami hitelessé teszi a szerzői hangot. A „kissé bódultan” kifejezés nem manipulatív, hanem emberi reakciót ír le. A cikk nem használ szükségtelenül dramatizáló vagy érzelmileg túlfűtött szavakat a saját narrációjában.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése kiegyensúlyozott és releváns. Idézi a zsűri elnökét (Roddy Doyle), a Booker-díj alapítvány vezérigazgatóját (Gaby Wood), valamint magát a díjazott szerzőt (David Szalay). Ez a forrásválasztás teljes mértékben indokolt egy díjátadóról szóló tudósításban, hiszen az érintett felek (a díjat odaítélők és a díjazott) véleményét mutatja be. Nem várható el ellentétes vélemények bemutatása, mivel egy elismerésről szóló híranyag nem igényel „pro és kontra” megközelítést. A felsorolt jelöltek nevei és műveik címei további kontextust biztosítanak a díj jelentőségéhez.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A cikk kellő kontextust biztosít a Booker-díj történetéről, kritériumairól és a díjazott szerző hátteréről. Nem azonosíthatóak elhallgatott információk vagy bizonyíthatóan téves állítások, amelyek torzítanák a teljes kép megértését. A regény cselekményének rövid összefoglalása is elegendő egy híranyag keretein belül.
Kép: David Szalay/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Kultúra
Félmilliárd forintos állami támogatás indul a vallásos könnyűzenének: Részletek a pályázati programról
OkosHír: A Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára, Závogyán Magdolna bejelentette, hogy november 25-én elindul egy félmilliárd forintos keretösszegű állami támogatási program, amelyre vallásos könnyűzenészek pályázhatnak rendezvényszervezésre, kistelepüléseken tartandó koncertekre vagy hangszervásárlásra.
A pályázatokat egy hónapig lehet majd benyújtani, a bírálatokra január végéig kerül sor, a szerződéskötések pedig februárban várhatók. Soltész Miklós államtitkár tájékoztatása szerint az elmúlt hat évben összesen 3 milliárd forintot fordítottak a „dicsőítés missziójára” a területen.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy egyszerű híradás, amelynek célja a vallásos könnyűzenei támogatási program elindulásának bejelentése és a kapcsolódó alapvető információk közlése. Nem fedezhető fel benne rejtett narratíva vagy manipulatív szándék, kizárólag a tények közlésére fókuszál.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: Az eredeti cikk nyelvezete tényközlő és semleges. A „dicsőítés missziójára” kifejezés, amely érzelmileg töltöttnek tűnhet, Soltész Miklós államtitkár közvetlen idézeteként jelenik meg, és egyértelműen forráshoz van kötve. A cikk narrátora nem használ szükségtelenül érzelmi vagy manipulatív nyelvezetet.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk két államtitkár, Závogyán Magdolna és Soltész Miklós bejelentéseire és nyilatkozataira támaszkodik. Mivel egy kormányzati program indulásáról szóló hírről van szó, a kormányzati tisztségviselők idézése megfelelő forráskezelésnek minősül. A cikk célja az információ átadása, nem pedig a program kritikája vagy különböző vélemények ütköztetése, így az egyensúly hiánya ebben a kontextusban nem tekinthető manipulatívnak.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor: Olyan gyermek, akit családtámogatás nem ér el, Magyarországon nincs
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter: Orbán Viktor nem maradhat miniszterelnök a mélyszegénységről tett kijelentései után
-
Gazdaság3 napja
Nagy Márton újratervez: Jelentős költségvetési kiigazítások várhatók 2025-re és 2026-ban
-
Közélet-Politika3 napja
Dömötör Csaba: 70 ezer milliárd forintnyi háborús kiadás terheli az európai gazdaságot
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor Rónai Egonnal beszélget az ATV új műsorában
-
Külföld3 napja
Iskolából vittek el egy diákot Szlovákiában, aki „Fico áruló” feliratot festett a járdára
-
Belföld3 napja
Gigantikus bontási hullám a Liszt Ferenc Repülőtérnél: 169 épületet érint az új gyorsforgalmi út építése
-
Hírek3 napja
KSH Jelentés: 4,3 százalékon maradt az infláció októberben, folytatódott a gáz drágulása