Gazdaság
Nagy Márton: Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil
OkosHír: A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán közzétett gyorstájékoztatójában arról számolt be, hogy Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, ami lehetővé teszi a kormány számára a családokat, nyugdíjasokat és vállalkozásokat támogató intézkedések finanszírozását. A jelentés szerint az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi hiánya 3328,7 milliárd forintot tett ki, miközben az adó- és járulékbevételek növekedést mutattak.
Az NGM közleménye szerint a kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben négy fiskális szabályt tart be a fegyelem megőrzése érdekében. Ezek magukban foglalják a hiány évről évre történő csökkentését, az államadósság fenntartható pályán tartását, a túlzottdeficit-eljárás elkerülését, valamint az elsődleges egyenleg nullaközeli szinten tartását. A minisztérium kiemelte, hogy az adó- és járulékbevételek magasabban teljesültek az év kilencedik hónapjában, és a pénzforgalmi hiány is kedvezőbb volt az időarányosnál.
A szeptember végi hiány és bevételek
2025 szeptember végéig az államháztartás központi alrendszerének hiánya 3328,7 milliárd forintot ért el. Ezen belül a központi költségvetés 3267,4 milliárd forintos hiánnyal zárt, míg az elkülönített állami pénzalapok 101,3 milliárd forintos többletet mutattak. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya 162,6 milliárd forint volt.
Az NGM tájékoztatása szerint az éves várható pénzforgalmi hiány 4774,0 milliárd forint, amelynek 69,7 százalékát teszi ki az első kilenc hónap hiánya. Ez az arány kedvezőbbnek számít az időarányos 75 százaléknál.
Az adó- és járulékbevételek 8,1 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest a központi alrendszerben. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében a növekedés mértéke elérte a 9 százalékot.
Kiadások és eltérések
A költségvetés szeptember végéig 3101,4 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 489,8 milliárd forinttal több, mint az előző év azonos időszakában. Az NGM ezt az eltérést egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontjaival, valamint az államadósság eltérő szerkezetével magyarázta.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított kiadások összesen 1950,7 milliárd forintot tettek ki, ami 341,4 milliárd forinttal haladja meg az előző év hasonló időszakának értékét. Ezen belül jelentősen növekedtek az úthálózat felújítási és karbantartási munkákkal kapcsolatos kifizetések, a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatás, valamint a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadásai.
A nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított összegek is meghaladták a tavalyi szintet. Szeptember végéig, a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt, a nyugellátásokra 5510,2 milliárd forint, míg a gyógyító-megelőző ellátásokra 2201,0 milliárd forint kifizetés történt.
Csak szeptember hónapban a központi alrendszer 303,2 milliárd forintos hiánnyal zárt, szemben az előző évi 234,2 milliárd forintos többlettel. Az NGM szerint ez az eltérés főként a közüzemi szolgáltatások támogatása előirányzat magasabb kifizetéseiből ered, különös tekintettel a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatások tavalyitól eltérő ütemű kifizetésére.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés:
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményére alapozva, egy alapvetően pozitív képet kíván festeni Magyarország pénzügyi helyzetéről. Célja az olvasók megnyugtatása a költségvetés stabilitásáról és a kormány azon képességéről, hogy finanszírozza a társadalmi és gazdasági támogatási intézkedéseket. A narratíva a fiskális fegyelem hangsúlyozásával és a bevételek növekedésének kiemelésével erősíti meg ezt az üzenetet, különösen a pénteken kezdődő hitelminősítői értékelések sorozata előtt.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora az NGM állításait tényként kezeli, gyakran a „kiemelték”, „írta az NGM” fordulatokkal, amelyek formálisan forráshoz kötik az állításokat, de a szöveg egészében erősítik a minisztérium üzenetét. Például, az első mondat („Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés stabil, így képes a kormány családokat, nyugdíjasokat és vállalkozásokat támogató intézkedéseihez szükséges forrásokat biztosítani – írta az államháztartás […] gyorstájékoztatóban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).”) azonnal pozitív keretet ad a teljes cikknek. A „kedvezőbb” szó használata a hiány időarányos teljesítésére („az időarányosnál kedvezőbb”) egyértelműen pozitív értékítéletet közvetít, amely az NGM álláspontját tükrözi.
- Forráskezelés és Egyensúly: A cikk kizárólag az NGM gyorstájékoztatójára támaszkodik, mint egyetlen forrásra. Ez a forráskezelés hiányolja a kiegyensúlyozottságot, mivel nem von be független szakértői véleményeket, gazdasági elemzőket, vagy az ellenzéki pártok álláspontját, akik esetleg eltérően értelmezhetnék a bemutatott adatokat, vagy rávilágíthatnának hiányzó kontextusra. Az egyoldalú forrásválasztás az NGM narratíváját erősíti meg, és nem ad lehetőséget az olvasónak a kritikus mérlegelésre. A keresési eredmények alapján más orgánumok (pl. HVG, Portfolio) is beszámoltak az NGM közleményéről, de egyesek további kontextust vagy kritikusabb hangvételt is megengedtek maguknak (pl. „az elmúlt években szinte mindig az utolsó hónapokban nőtt a hiány, ahogy a kormány még költekezni kezdett”, vagy az IMF prognózisa a tartósan nagy hiányról).
- Hiányzó Kontextus és Tények: Bár a cikk számos számadatot közöl, hiányzik belőle a szélesebb gazdasági kontextus. Nem tér ki például az infláció hatására a bevételekre és kiadásokra, a GDP-arányos adósság vagy hiány alakulására, sem pedig arra, hogy a bemutatott adatok hogyan viszonyulnak a korábbi előrejelzésekhez vagy makrogazdasági célokhoz. Az olyan megállapítások, mint a kamatkifizetések növekedésének okai („egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete”) vagy a szeptemberi hiány eltérő ütemű kifizetései („a lakossági energia – rezsivédelmi szolgáltatásokat a tavalyi évtől eltérő ütemben fizették ki”) nem kapnak mélyebb magyarázatot, ami az olvasó számára nehezebbé teszi a teljes kép megértését. Ezenfelül, az NGM által említett „Európa legnagyobb adócsökkentési programja” állításának részletezése és a valósággal való összevetése is elmarad.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban
A kormányzati kommunikáció az árak alakulását szoros összefüggésbe hozza a nemzetközi piaci folyamatokkal és a geopolitikai helyzettel. A tárca közleménye hangsúlyozza, hogy a kabinet kiemelt figyelmet fordít a nemzetközi trendek monitorozására. Az állami stratégia célja a lakossági terhek mérséklése a globális gazdasági hatások közepette.
Piaci egyeztetések és beavatkozási lehetőségek
A Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői rendszeres konzultációkat folytatnak az üzemanyagpiac meghatározó szereplőivel. A tárgyalások elsődleges célja a piaci stabilitás és a fogyasztói érdekek összehangolása. A minisztérium jelezte, hogy a gazdaság védelme érdekében kész operatív lépéseket tenni, amennyiben a piaci folyamatok azt indokolják.
A tárca szerint a folyamatos ellenőrzés és a szektor szereplőivel való párbeszéd biztosítja a gyors reakcióképességet. Az üzemanyagárak alakulása továbbra is a gazdaságpolitikai figyelem középpontjában marad, tekintettel annak inflációs és fogyasztási hatásaira.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati cselekvőképesség és a „gondoskodó állam” képének fenntartása. A narratíva szerint a kormány pajzsként áll a magyar lakosság és a külső gazdasági csapások között, miközben az árszínvonalat sikerként könyveli el.
Az eredeti szöveg erősen érzelmi töltetű, politikai hívószavakat használ: „nem hagyja, hogy a háború és a brüsszeli szankciók terheit a magyar emberek fizessék meg”. Ez a megfogalmazás morális keretbe foglalja a gazdasági folyamatokat, ellenségképet alkotva a külső tényezőkből. A „családok és a gazdaság védelme” fordulat a biztonságérzetre apellál.
A cikk elhallgatja az abszolút árakat és a vásárlóerő-paritást (hogy a magyar fizetésekhez képest mennyire terhelő az ár). Nem említi a hazai üzemanyagárakat terhelő adótartalom (jövedéki adó, ÁFA) mértékét, sem azt, hogy a „szomszédos átlag” tartalmazza-e a nálunk jelentősen olcsóbb országokat is. Hiányzik a piaci szereplők válasza arra, hogy a „rendszeres egyeztetések” valójában nyomásgyakorlást vagy szakmai párbeszédet jelentenek-e.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Nagy Márton/Facebook
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma és új kkv-támogatások indultak
A hivatalos kormányzati adatok szerint a magyarországi foglalkoztatottak létszáma 2010-hez képest egymillió fővel emelkedett. A bérstatisztikák a vizsgált időszakban az átlagbér háromszoros, a minimálbér négyszeres növekedését mutatják. A jelentés kiemeli, hogy a reálbérek emelkedése két éve folyamatos, ami közvetlenül befolyásolja a háztartások elkölthető jövedelmét.
A bérszínvonal emelkedéséhez több kormányzati intézkedés is hozzájárult. Ezek közé tartozik a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a különböző ágazati bérfejlesztések. Az adórendszerben végrehajtott változások, például a két- és háromgyermekes anyák szja-mentessége, továbbá a családi adókedvezmény mértékének megduplázása szintén a nettó keresetek növelését célozzák. A kormány az inflációs környezetben adminisztratív eszközökkel, például az árréscsökkentési kötelezettségek kiterjesztésével avatkozott be a piaci folyamatokba.
Munkaerőpiaci programok és uniós források
A foglalkoztatás bővítését célzó programok jelentős részben Európai Uniós társfinanszírozással valósulnak meg. Az Ifjúsági Garancia Plusz program keretében eddig 33 milliárd forintot fordítottak 28 ezer fiatal munkába állásának támogatására. A 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését egy különálló, szintén közös finanszírozású projekt segíti. Ez utóbbi keretében 32 ezer fő munkaerőpiaci belépését 41 milliárd forinttal támogatták.
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára február 1-jén indult el a „KKV kapacitásbővítő támogatás 3.0” nevű pályázat. A program 4 milliárd forintos keretösszegéből a cégek minden új munkavállaló felvétele után közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kabinet elsődleges célja a teljes foglalkoztatottság elérése és fenntartása.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A szöveg elsődleges célja a kormányzati gazdaságpolitika sikertörténetként való bemutatása. A narratíva a kormányt aktív, gondoskodó szereplőként tünteti fel, aki közvetlenül felelős a jóléti mutatók javulásáért.
Az eredeti szöveg erős érzelmi töltetű metaforákat használ, például: „egyre több pénz marad a családok zsebében”. Emellett abszolút érvényű kijelentésekkel operál: „A kormány mindent megtesz…”, ami kizárja a kritikai megközelítést vagy a külső gazdasági tényezők hatását.
A cikk kizárólag kormányzati forrásra (államtitkári tájékoztatóra) támaszkodik. Nem szólaltat meg független gazdasági elemzőket, szakszervezeteket vagy munkáltatói érdekképviseleteket, így a közölt adatok értelmezése egyoldalú marad.
Bár a szöveg említi a reálbérek két éve tartó növekedését, elhallgatja az azt megelőző, évtizedes rekordot döntő inflációs időszakot, amely jelentősen rontotta a bérek vásárlóértékét. Szintén háttérbe szorul, hogy a foglalkoztatási és támogatási programok mekkora hányada származik közvetlenül az Európai Unió költségvetéséből a hazai forrásokhoz képest.
Fotó: Yury Kim: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/585418/
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter: A Tisza már a januári rezsistopot is megtámadja
-
Közélet-Politika3 napja
Óvodások kampányszerepeltetése miatt bírálja a Fideszt Hadházy Ákos
-
Belföld3 napja
Karácsony Gergely: Napi ezer kátyú javítását ütemezte be a Budapest Közút
-
Közélet-Politika3 napja
Orbán Viktor szerint a választási rendszer felnagyítja a kormánypárti többséget
-
Közélet-Politika22 órája
Őrizetbe vették a Tisza Párt aktivistáit fenyegető férfit Budapesten
-
Gazdaság2 napja
Nemzetgazdasági Minisztérium: Négy forinttal maradt a szomszédos országok átlaga alatt a hazai benzinár januárban
-
Közélet-Politika2 napja
Nem indít hivatalból vizsgálatot a NAIH a gyöngyösi fórumon elhangzott bűnügyi adatok ügyében
-
Közélet-Politika3 napja
Szijjártó Péter kiállt a kézfogást megtagadó ukrán teniszező által bírált Bondár Anna mellett