OkosHír: Negyven évvel ezelőtt, 1985. szeptember 26-án indult el Opatija kikötőjéből Fa Nándor és Gál József, hogy a Balaton 31 típusú Szent Jupát vitorlással első magyarként körbehajózzák a Földet. A hajót a Mathias Corvinus Collegium és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum restaurálta, és 2025 szeptember végén ismét vízre bocsátották. Jelenleg a révfülöpi Cholnoky Jenő Kikötőben tekinthető meg, ahol egy kültéri tablókiállítás is bemutatja történetét.

A Föld körüli út

Fa Nándor és Gál József 1985. szeptember 26-án kezdte meg földkörüli útját a Szent Jupáttal. A vitorlázó páros két év és körülbelül hetvenezer kilométer megtétele után, 1987. szeptember 12-én érkezett vissza Opatija kikötőjébe. Indulásukkor sokan kételkedtek a küldetés sikerében, ám hazatérésükkor jelentős tömeg és magyar zászlók fogadták őket, mint az első magyarokat, akik vitorlással körbekerülték a Földet.

A 9,5 méter hosszú és 3 méter széles hajót a két vitorlázó maga építette. Egy Balaton-31-es vitorlás héját 1981 nyarán vásárolták meg kölcsönökből, majd további három éven keresztül dolgoztak a hajó tökéletesítésén. A kenusok védőszentjéről elnevezett Szent Jupátot 1984-ben a Balatonon, majd egy évvel később az Adrián próbálták ki, mielőtt 1985-ben elindultak volna világ körüli útjukra. Az út során 717 nap alatt 12 országban kötöttek ki, és több jelentős viharral, valamint akár nyolc-tíz méteres hullámokkal is megküzdöttek.

Restaurálás és bemutatás

Hazatérésük után a hajót először a Balatonon tartották, majd 1996-ban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak adományozták megőrzésre, ahol Farkas Bertalan űrkabinja mellett állították ki. A múzeum költözése miatt a Szent Jupát raktárba került.

2024-ben, a földkerülés negyvenéves jubileumához közeledve, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum együttműködésének köszönhetően megkezdődött a vitorlás teljes körű restaurálása. A felújítási munkálatok során megújult a hajómotor, javították a víz alatti és feletti részeket, kicserélték az elöregedett fedélzeti plexiablakokat, és elvégezték a külső burkolatok polírozását. Az árbóc mozgókötélrendszere is megújult, és az eredeti vitorlák védelme érdekében két új vitorlát szereltek fel.

A felújítás befejeződött, és a Szent Jupát immár működőképes állapotban horgonyoz Révfülöpön. A szeptember végi vízre bocsátással egyidejűleg egy 700 napos programsorozat is elindult, amelynek célja a hajó és az út történetének, valamint a vállalkozás kulturális jelentőségének bemutatása.

Schneller Domonkos, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója a jubileumi esemény kapcsán kiemelte, hogy a Szent Jupát története a magyar leleményesség és a kitartás szimbóluma. Hozzátette, hogy a történet üzenete szerint az álmokat nem szabad feladni, még akkor sem, ha az akadályok jelentősnek tűnnek.

A „Szent Jupát 700 napja” rendezvénysorozat keretében további programok várják az érdeklődőket, amelyek a hajózás, a balatoni vitorlázás és az emberi teljesítmény kiemelkedő pillanatait mutatják be.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy ünnepi, inspiráló narratívát épít fel Fa Nándor és Gál József földkörüli vitorlázásáról és a Szent Jupát hajó restaurálásáról. Célja a magyar leleményesség, kitartás és bátorság bemutatása, valamint a történelmi esemény társadalmi jelentőségének hangsúlyozása a jelen és a jövő generációi számára. A cikk a büszkeség és az elismerés érzését kívánja kelteni az olvasóban.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk narrátora több helyen is használ érzelmileg telített, értékelő kifejezéseket, amelyek a történet hősiességét és rendkívüliségét emelik ki. Például, a „legendás vitorlásukat” kifejezés többször is megjelenik, előrevetítve a hajó különleges státuszát. Az „óriási viharral és akár nyolc-tízméteres hullámokkal is” való megküzdés leírása dramatizálja a kihívásokat. Különösen erős a „Szent Jupát története a magyar leleményesség és a lehetetlent nem ismerés szimbóluma” megfogalmazás, amelyet Schneller Domonkos főigazgató mond ki, de a cikk narratívájába is szervesen beépül. A „lyukas garast nem adtak volna küldetésük sikeréért” fordulat az induláskori kételyeket hangsúlyozza, hogy a későbbi siker annál nagyobb kontrasztot mutasson. Az „álom, amelyet napjainkban egyetlen valamirevaló, üzleti tanácsadással, kockázatelemzéssel foglalkozó cég sem méltatna figyelemre” megjegyzés a vállalkozás irracionális, de mégis sikeres jellegét emeli ki, ezzel is erősítve az inspiráló üzenetet.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk forráskezelése a céljának megfelelően egyoldalú, ami egy ünnepi, megemlékező írás esetében elfogadható. A főigazgatói idézet (Schneller Domonkos) tökéletesen illeszkedik a cikk általános pozitív, inspiráló hangvételéhez, és megerősíti a „lehetetlent nem ismerés” narratíváját. Nincsenek bemutatva alternatív nézőpontok vagy kritikus hangok, amelyek megkérdőjeleznék a vállalkozás jelentőségét vagy a restaurálás körülményeit, de egy ilyen témájú cikkben ez nem is feltétlenül elvárható. A forrásválasztás a hivatalos álláspontot és az ünnepi megemlékezést tükrözi.
  • Hiányzó Kontextus és Tények: Az eredeti cikk „első magyarként körbehajózzák a Földet” megfogalmazása pontatlan lehet a teljes történelmi kontextusban. Bár Fa Nándor és Gál József teljesítménye kiemelkedő, a keresési eredmények alapján a „Szent Jupát vállalkozása viszont az első olyan magyar földkerülés volt, amelyet magyar építésű hajóval hajtottak végre, magyar lobogó alatt”. Ez a pontosítás, miszerint nem az első abszolút magyar földkerülésről van szó (mivel voltak korábbi magyar résztvevők osztrák lobogó alatt vagy magyar legénységgel nem magyar építésű hajón), hiányzik az eredeti szövegből, ami félrevezető lehet az olvasó számára az „első magyarként” megfogalmazás miatt.
• A téma társadalmi relevanciája: A Szent Jupát története és restaurálása jelentős társadalmi relevanciával bír Magyarországon, mivel a nemzeti büszkeség, a kitartás és a leleményesség szimbólumává vált. Egy tengerparttal nem rendelkező ország számára egy ilyen földkörüli vitorlázás kiemelkedő sporttörténelmi és kulturális esemény, amely inspirációt nyújt a fiatal generációknak a célok kitűzésében és elérésében, még akkor is, ha a körülmények kedvezőtlenek. A restaurálás és a kapcsolódó programsorozat a magyar hajózás és technikatörténet megőrzését és népszerűsítését szolgálja, emellett erősíti a közösségi emlékezetet és a nemzeti identitást.

(Forrás: demokrata.hu)

kép:facebook/szentjupa