OkosHír: A Modern Art Orchestra (MAO), amely a kortárs klasszikus zene és a dzsessz közötti határokat feszegeti, idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. Ezen alkalomból „MAO XX” címmel három koncertet szerveznek, melyek mindegyikén ősbemutatók is szerepelnek. Az első eseményre szeptember 27-én kerül sor a Budapest Music Centerben, ahol Nagy László megzenésített költeményeiből összeállított műsort mutatnak be. Fekete-Kovács Kornél, a MAO alapító-művészeti vezetője egy interjúban beszélt a zenekar útkereséséről, kreatív műhelymunkájáról és a közösség szerepéről.

Fekete-Kovács Kornél elmondása szerint a zenekar ars poeticája az elmúlt húsz évben változáson ment keresztül. Kezdetben, az „útkeresés” időszakában, engedékenyebbek voltak a felkérések elfogadásában. Jelenleg azonban kizárólag azokra a feladatokra koncentrálnak, amelyeket küldetésüknek éreznek. Céljuk a dzsessz és a kortárs zene közelebb hozása a közönséghez, valamint a kortárs szerzők inspirálása új művek komponálására a zenekar számára. Hozzátette, hogy az idő múlásával az ember ideje értékesebbé válik, ezért igyekeznek csak a valóban fontos dolgokkal foglalkozni.

Fekete-Kovács Kornél három fő big band típust különböztet meg a dzsessz világában. Az elsőbe a „moonlighting orchestra” típusú zenekarok tartoznak, amelyek stilárisan a swing aranykorához kapcsolódnak és elsősorban szórakoztatni kívánnak. A második kategóriát a nagy európai rádióállomások által finanszírozott együttesek alkotják, mint például a WDR Big Band, melyek rendszeresen hívnak meg kiemelkedő dzsessz szólistákat és sokféle zenét játszanak. A harmadik típusba tartozik a MAO is, ahol a legfontosabb a saját hangzás és zenei világ megteremtése.

Az alapító véleménye szerint a nyolcvanas évek végén, amikor a dzsesszkonziba felvételizett, hiányzott a hazai dzsesszéletből ez a „saját hang” attitűd. Korábban a Magyar Rádió Big Bandje rendelkezett hasonlóan innovatív arculattal, tagjai által hangszerelt és saját kompozíciókat is játszottak. A Big Band leépítése után a Stúdió 11 inkább tánczenekarként működött. Megemlítette még Deák Tamás Deák Big Bandjét, amely saját kompozíciókat és hangszereléseket játszott, valamint a nyolcvanas évek második felében működő Budapest Big Bandet, amely a dzsessz- és big band irodalom nagyjainak szerzeményei mellett tagok által írt műveket is igyekezett megszólaltatni.

A kilencvenes évek közepén Fekete-Kovács Kornél több nemzetközi zenekarhoz is meghívást kapott. 1994-ben a European Broadcasting Union (EBU) szervezésében Amszterdamban egy nemzetközi big bandben játszott, ahol többek között Henk Meutgeert holland zeneszerző és Jerry van Rooyen dzsesszikon műveit adták elő. Ekkor döbbent rá a kortárs, élő zeneszerzők dzsessznagyzenekari formációra írt műveinek magas színvonalára, ami jelentősen befolyásolta zenei iránykeresését.

1997-ben a Cotton Club Singers felkérte, hogy szervezzen big bandet a Budai Parkszínpadon rendezett koncertjükhöz, és hangszerelje át a repertoárjukat. A koncert sikere után felmerült az együttműködés folytatása. Hungarian Cotton Club Orchestra néven alakultak meg, azzal a koncepcióval, hogy az énekegyüttes népszerűsége támogassa a kortárs hangzás és az avantgárd dzsessz felé nyitó nagyzenekart, míg a zenekar szakmaisága az énekeseket. Az együttműködés azonban a gyakorlatban eltérő elképzelések miatt megszűnt. Ennek folytatásaként alapította meg a Budapest Jazz Orchestrát, de itt is kiderült, hogy a tagok egy része univerzálisabban tekint a zenekari munkára, ezért ezt a formációt is elengedte. 2005-ben alapította meg a Modern Art Orchestrát azzal a céllal, hogy a dzsesszt és a kortárs klasszikus zenét képviseljék, és feszegessék a műfaji határokat. A MAO-ban Fekete-Kovács Kornél koncepciója érvényesül, és fontosnak tartotta egy alkotó közösség létrehozását, ahol mindenki egy irányba tekint és inspirálja egymást.

A zenekar húszéves fennállása alkalmából három koncerttel készülnek. Fekete-Kovács Kornél elmondta, hogy nem szeret a múltba révedni, inkább arra fókuszálnak, hogy bemutassák eddigi munkájukat, és ehhez vadonatúj ősbemutatókkal készülnek.

Jubileumi koncertsorozat

• Szeptember 27-i koncert (Budapest Music Center): „Verseim verse” címmel Nagy László költészetét állítja a középpontba, születésének századik évfordulója alkalmából. Ezzel a koncerttel a zenekar nyitottságát kívánják reprezentálni más művészeti kifejezési formák, például az irodalom felé. Korábban már Weöres Sándor-esttel és Petőfi-műsorral (Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák zenekarral közösen) is készültek. A megzenésített verseket a zenekar tagjai komponálták: Bacsó Kristóf, Ávéd János, Korb Attila, Subicz Gábor, Cseke Gábor és Fekete-Kovács Kornél. Az előadáson Keresztes Tamás színművész és Pocsai Kriszta dzsesszénekes is közreműködik. A szerzők a saját elképzeléseik szerint választottak Nagy László verseket és írtak hozzájuk zenét, egy szvitszerű előadást tervezve. Kötött formájú darabok, mint például Liszt Via crucisának átdolgozása esetén Fekete-Kovács Kornél fogja össze a munkát és pontosan kijelöli a feladatokat, míg a versek megzenésítésekor szabadabb volt az alkotási folyamat
• Október 31-i koncert: A magyar zenei tradícióval foglalkozik, egy évek óta tartó folyamat legújabb állomásaként. A zenekar korábban Bartók Béla Tizenöt magyar parasztdal című zongoraciklusát dolgozta fel egész estés darabbá (2018-as Bartók-lemez), majd Kodály Zoltán előtt tisztelgő albumot és Liszt Via crucisát mutatták be, valamint Ligeti György és Eötvös Péter munkásságát idéző koncertet is adtak. Jelenleg Kurtág Györggyel is dolgoznak, aki új darabokat ír nekik a zeneszerző századik születésnapjára készülve. Ezt a sort kívánják folytatni tradicionális magyar komponistákkal, választásuk Erkel Ferencre, a magyar nemzeti opera megteremtőjére esett. Két operaénekes szólista, Horti Lilla szoprán és Szappanos Tibor tenor működik közre. Fekete-Kovács Kornél szerint az operaénekesek kiválasztásánál nem a dzsesszhez való kapcsolódás, hanem az attitűd és a flexibilitás volt a fontos szempont, azaz a műfajok közötti átjáráshoz szükséges rugalmasság.
• Harmadik koncert: A fiatal tehetségeket állítja a középpontba. Két fiatal komponista és zongorista lesz a vendégük: ifj. Balázs Elemér, aki klasszikus zongoraművészként végzett a Zeneakadémián és improvizáló művész is, valamint Oláh Krisztián, aki nyitott személyiség és innovatív előadó. Mindkettejüket felkérték új művek írására: ifj. Balázs Elemér a „Five Scenes Based on Goethe’s Faust” című kompozíciójában klasszikus irodalmi témát értelmez újra, míg Oláh Krisztián „Movements and Intermezzos for Big Band” című alkotása a zenekarra szabott, gazdag textúrájú és ritmikailag izgalmas darab. Mindkét szerző zongoristaként is közreműködik majd a koncerten.

A koncertsorozaton kívül december 28-án egy meglepetéskoncertre is sor kerül a Várkert Bazárban, ahol a MAO emblematikus darabjait játsszák majd olyan vendégszólistákkal, mint Harcsa Veronika, Pocsai Kriszta, Lukács Miklós, Dés László, Gőz László, Fassang László, Törőcsik Franciska és az amerikai Andy Middleton. Ők azok, akik az elmúlt húsz évben személyiségükkel, játékukkal és gyakran kompozícióikkal is formálták a zenekar hangzásvilágát, ami jó alkalmat teremt a visszatekintésre.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Modern Art Orchestra (MAO) huszadik évfordulójának és a jubileumi koncertsorozatnak a bemutatása egy interjún keresztül, Fekete-Kovács Kornéllal, a zenekar alapító-művészeti vezetőjével. A narratíva a zenekar történetét, művészeti fejlődését és jövőbeli terveit vázolja fel az alapító szemszögéből, hangsúlyozva a MAO egyediségét a hazai és nemzetközi zenei életben. A cikk célja az olvasók tájékoztatása a zenekar munkásságáról, a közelgő eseményekről, és a MAO művészeti víziójának közvetítése.
• Főbb elemzési pontok:
  • Nyelvi és Retorikai Eszközök: A cikk maga interjú formátumú, így a narrátor nyelvezete nagyrészt semleges és tényszerű. Az érzelmilebb vagy szubjektívebb kifejezések Fekete-Kovács Kornél idézett szavaiból származnak, amelyek az ő személyes véleményét és attitűdjét tükrözik. Ilyenek például az „útkeresésből fakadóan megengedőbbek voltunk”, „eltűntek a sallangok”, „minél idősebb az ember, annál drágább az ideje”, „a MAO-ban tisztán az én koncepcióm érvényesül”, vagy az „elképesztő tehetség” és „elképesztő energiákkal” a fiatal tehetségek jellemzésénél. Ezek a kifejezések az interjúalany hangnemét és perspektíváját adják vissza, nem pedig a cikk narrátorának manipulatív szándékát. A cikk bevezetőjében az „innovatív big band” megjelölés a MAO-ra vonatkozó általánosan elfogadott, leíró jelzőnek tekinthető.
  • Forráskezelés és Egyensúly: A cikk egyetlen, de hiteles forrásra támaszkodik: a Modern Art Orchestra alapító-művészeti vezetőjére. Mivel a téma a MAO története, filozófiája és jubileumi eseményei, ez a forrásválasztás indokolt és releváns. Az interjú természetéből adódóan a cikk egyoldalú, hiszen a zenekar belső perspektíváját mutatja be. Ez azonban nem minősül manipulációnak, mivel a cikk nem állítja, hogy külső, független kritikai értékelést nyújtana, hanem egy „belső” történetet mesél el. A kiegyensúlyozottság hiánya ebben az esetben nem szerkesztői hiba, hanem a műfaj sajátossága.
• A téma társadalmi relevanciája: A Modern Art Orchestra huszadik évfordulója és munkássága jelentős társadalmi relevanciával bír a magyar zenei és kulturális életben. A zenekar hidat épít a dzsessz és a kortárs klasszikus zene között, ezzel szélesebb közönséget szólít meg és ösztönzi a műfajok közötti párbeszédet. A kortárs szerzők inspirálása és az ősbemutatók szervezése hozzájárul a magyar zenei alkotómunka fejlődéséhez és a kulturális örökség gazdagításához. A Nagy László, Erkel Ferenc, Bartók, Kodály, Liszt, Ligeti, Eötvös és Kurtág György munkásságát megidéző koncertek a nemzeti kulturális értékek ápolását és újrafelhasználását demonstrálják, összekapcsolva a múltat a jelennel. A fiatal tehetségek felkarolása és bemutatása pedig a zenei utánpótlás és a jövő generációjának támogatását jelenti, ami hosszú távon biztosítja a magyar zenei élet vitalitását. A MAO tevékenysége így nemcsak művészeti, hanem kulturális és oktatási szempontból is fontos szerepet tölt be.

(Forrás: demokrata.hu)

Kép:Modern Art Orchestra/Facebook