Trump az ENSZ-ben: „A zöldenergia a világ legnagyobb átverése”
OkosHír: Donald Trump amerikai elnök 2025. szeptember 23-án az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén tartott beszédében az energia- és klímapolitikával kapcsolatos álláspontját fejtette ki. A beszédében az Egyesült Államok energiaügyi virágzását hangsúlyozta, és kritikát fogalmazott meg a megújuló energiaforrásokkal, valamint a zöldenergia-programokkal szemben.
Energia és gazdaság
Az elnök szerint az Egyesült Államok példátlanul virágzik az energia területén, elfordulva a „hamisan megújulónak nevezett” energiaforrásoktól. Ezeket „viccszámba menőnek”, nem működőképesnek, túl drágának és az ország naggyá tételéhez szükséges erőművek beindításához elégtelennek nevezte. Különösen a szélenergiát bírálta, amelyet „szánalmasnak és rossznak”, drága üzemeltetésűnek, állandó újjáépítést igénylőnek és rozsdásodásra hajlamosnak minősített. Kifejtette, hogy ez a valaha elképzelt legdrágább energia, amely állami támogatások nélkül nem működne, és valójában pénzveszteséget okoz.
Trump megjegyezte, hogy a legtöbb ilyen létesítmény Kínában épül, és kérdésesnek tartotta, hogy Kína miért exportálja ezeket, miközben maga inkább szenet és gázt használ. Kína érdemeit elismerte ezen a téren.
Európai zöldenergia-programok és bevándorlás
Az elnök állítása szerint Európa számos országát a pusztulás szélére sodorta a zöldenergia-program. Dicsérte Németországot, amely szerinte „nagyon beteges útra” tévedt a bevándorlás és az energia terén egyaránt, „zölddé vált, és csődbe ment”. Üdvözölte az új német vezetést, amely szerinte visszatért a fosszilis tüzelőanyagokhoz és az atomenergiához, számos energiatermelő üzemet nyitva, és jól teljesít. Trump kijelentette, hogy a „teljes zölddé válás csődöt jelent”, és bár tudja, hogy kritikát fog kapni, az igazat mondja.
A beszéd egy pontján kitér Washington D.C. bűnözési helyzetére is, kijelentve, hogy 12 nap alatt „teljesen biztonságos várossá” vált, köszönhetően a Nemzeti Gárda bevetésének, amely 1700 „hivatásos bűnözőt” távolított el vagy zárt börtönbe. Meghívta a közgyűlés résztvevőit, hogy gyalog menjenek vacsorázni vele a Fehér Házból.
Trump elnök sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy számos ország, például az Egyesült Királyság, feladta hatalmas olaj- és gázipari előnyeit, említve az Északi-tengeri olajat. Állítása szerint a magas adók miatt lényegében leállították a kitermelést, holott hatalmas, még fel nem fedezett olajkészletek rejlenek ott. Ezt „hatalmas kincsnek” nevezte az Egyesült Királyság számára, és megjegyezte, hogy három napon keresztül is beszélt erről a miniszterelnökkel.
Kritizálta a szélmalmokat és a hatalmas napelem-parkokat, amelyek szerinte „tönkreteszik” a skót és angol vidéket, termőföldeket elvéve. Kijelentette, hogy ezt Amerikában nem engedhetik meg.
Klímajóslatok és a „zöld átverés”
Az elnök megkérdőjelezte a korábbi klímajóslatokat, felidézve egy 1982-es ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) vezetőjének jóslatát egy 2000-re bekövetkező globális katasztrófáról, valamint egy 1989-es ENSZ-tisztviselő állítását, miszerint egy évtizeden belül nemzetek tűnhetnek el a globális felmelegedés miatt. Megjegyezte, hogy ezek a jóslatok nem váltak valóra, és felidézte a múltbeli „globális lehűlésről” szóló aggodalmakat is. Állítása szerint a „klímaváltozás” kifejezést azért használják, mert így „nem hibázzák el”, mivel az magában foglalja az emelkedő és csökkenő hőmérsékleteket is.
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc, és kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaTrump elnök a „zöld átverést” a világ valaha elkövetett legnagyobb átverésének nevezte, és figyelmeztetett, hogy ha egy ország nem szabadul meg ettől, tönkre fog menni. Saját jóslatképességére hivatkozva ismételten hangsúlyozta, hogy a zöldenergia-átveréstől való megszabadulás elengedhetetlen a nemzetek fennmaradásához, ahogy az ellenőrizetlen bevándorlás megállítása is.
Aggodalmát fejezte ki Európa iránt, amelyet szerinte az energia és a bevándorlás „szipolyoz”, és ezt a „kétfarkú szörnyeteget” mindent elpusztítónak nevezte. Úgy vélte, hogy Európa a „kedvesség” és a „politikailag korrekt” viselkedés miatt rombolja saját örökségét, és azonnali, határozott fellépésre szólított fel a bevándorlási katasztrófa és az „álenergia” okozta katasztrófa ellen.
Szénlábnyom és globális egyenlőtlenségek
A „szénlábnyomot” „átverésnek” nevezte, amelyet „gonosz szándékú emberek” találtak ki, és amely szerinte a „teljes pusztítás útján halad”. Példaként említette Barack Obama volt elnököt, aki szerinte a szénlábnyomról beszélt, miközben egy hatalmas, régi Air Force One-nal repült golfozni Hawaiira.
Elismerte, hogy Európa „rendkívüli költségek és kiadások” árán 37 százalékkal csökkentette saját szénlábnyomát, ami sok munkahely elvesztésével és gyárak bezárásával járt. Azonban azt állította, hogy ez az áldozat semmivé lett a globális szén-dioxid-kibocsátás 54 százalékos növekedése miatt, amelynek nagy része Kínából és a környező országokból származik. Ezek az országok szerinte ma már több CO2-t termelnek, mint a világ összes többi fejlett országa együttvéve. A „szénlábnyom” koncepcióját „ostobaságnak” minősítette.
Az elnök említést tett a „radikalizálódott környezetvédőkről” az Egyesült Államokban, akik szerinte gyárak leállítását és tehenek kiirtását akarják. Kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak „nagyon tiszta levegője” van, de a szél más, szennyezettebb levegőjű országokból, például Kínából hozza át a szennyezést, amit a környezetvédők szerinte nem hajlandók elismerni. Hasonlóképpen kritizálta, hogy Ázsiában sok szemetet dobnak az óceánba, ami eljut az amerikai partokhoz, miközben az USA-ban apró szabálysértésekért is büntetnek.
Trump véleménye szerint a „brutális zöldenergia-politikák” elsődleges hatása nem a környezet védelme, hanem a gyártás és az ipari tevékenység áthelyezése a „megszállott szabályokat követő fejlett országokból” olyan „szennyező országokba, amelyek megszegik a szabályokat, és vagyonra tesznek szert”.
Energiaárak és a Párizsi Klímaegyezmény
Az elnök szerint az európai áramszámlák négyszer-ötször magasabbak, mint Kínában, és kétszer-háromszor magasabbak, mint az Egyesült Államokban, ahol az árak csökkennek a fúrási tevékenységek miatt. Előrejelzése szerint egy éven belül még alacsonyabbak lesznek az árak az USA-ban. Ezt az európai magas áramköltséget összefüggésbe hozta azzal, hogy Európában ritkán használnak légkondicionálót, ami szerinte évente több mint 175 000 hőség miatti halálesethez vezet, szemben az Egyesült Államok mintegy 1300 halálesetével. Ezt az állapotot „nem Európának” nevezte.
Felszólított a „globalista koncepció” teljes és végleges elutasítására, amely szerinte arra kéri a sikeres, iparosodott nemzeteket, hogy „okoztassanak maguknak fájdalmat és radikálisan zavarják meg egész társadalmukat” a „globális felmelegedésről szóló átverés” megállításáért.
Ezzel indokolta Amerika kilépését a „hamis Párizsi Klímaegyezményből”, amelyben állítása szerint az Egyesült Államok sokkal többet fizetett, mint bármely más ország, míg Kína csak 2030-ban köteles fizetni, Oroszország pedig egy könnyen teljesíthető, 1990-es évekből származó szabványt kapott. Az Egyesült Államoknak szerinte „egybillió dollárt” kellett volna fizetnie, amit „újabb átverésnek” nevezett.
Az Egyesült Államok energiafüggetlensége és kereskedelme
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államokat sok éven át kihasználták, de ez már nem így van. Elmondása szerint hatalmas energiatermelést indított el, és „történelmi jelentőségű elnöki rendeleteket” írt alá az olajvadászatról, bár szerinte nem kell sokat vadászni, mivel az USA rendelkezik a legtöbb olajjal, gázzal és szénnel a világon. A szenet „tiszta, gyönyörű szénnek” nevezte, és elmondta, hogy a Fehér Házban állandó utasítást adott ki, hogy csak ezt a kifejezést használják. Készen állnak arra, hogy bőséges, megfizethető energiaellátást biztosítsanak bármely országnak.
Az Egyesült Államok erős, tisztességes és kölcsönös kereskedelmet akar minden nemzettel. Kijelentette, hogy a kereskedelmi kihívás hasonló a klímával kapcsolatoshoz, ahol a szabályokat betartó országokat „kifosztották” azok, amelyek megszegték azokat. Ezzel indokolta az Egyesült Államok által más országokra kivetett vámokat, amelyeket „védekező mechanizmusnak” nevezett, és amelyek szerinte több százmilliárd dollárt hoztak az országba, hozzájárulva az alacsony inflációhoz. Hozzátette, hogy a vámokat a szuverenitás és biztonság védelmére is használják, többek között olyan nemzetekkel szemben, amelyek évtizedekig kihasználták az előző amerikai kormányokat, beleértve a „legkorruptabb, legképtelenebb” „álmos Joe Biden-kormányzatot”.
Nemzeti értékek és jövőkép
Az elnök reményét fejezte ki, hogy minden ország, amely inspirációt talál az amerikai példában, csatlakozik az elkötelezettség, az értékek és a szólásszabadság, a vallásszabadság (különösen a kereszténység védelme), valamint a szuverenitás megújításában. Ismételten hangsúlyozta, hogy a bevándorlás és a „zöld megújuló energia magas költsége” tönkreteszi a szabad világot, és erős határokra, valamint hagyományos energiaforrásokra van szükség ahhoz, hogy a nemzetek „újra naggyá váljanak”.
A beszédét azzal zárta, hogy a jelenlévő vezetők mindannyian gazdag kultúrát, nemes történelmet és büszke örökséget képviselnek, és felidézte az ősök hősi tetteit, akik hegyeket másztak, óceánokat hódítottak meg, városokat és birodalmakat építettek. Felszólította a vezetőket, hogy védjék meg népüket, határaikat, biztonságukat, kultúrájukat, kincseiket és hagyományaikat, és harcoljanak álmaikért és szabadságukért. Végezetül egy békés, gazdagabb, jobb és szebb bolygó építésére szólított fel, amely „meg fog történni, és reméli, hogy most azonnal elkezdődhet”.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti szöveg Donald Trump amerikai elnök ENSZ-közgyűlésen elhangzott beszédének kivonata. A narratíva egyértelműen egy nacionalista, anti-globalista és populista álláspontot képvisel, különösen a klíma-, energia- és bevándorláspolitika területén. Célja, hogy megerősítse a hallgatóságát abban a hitben, hogy a hagyományos energiaforrások és az erős határok jelentik a jólét és a biztonság kulcsát, miközben a zöldpolitikákat és az ellenőrizetlen bevándorlást „átverésnek” és „katasztrófának” állítja be. A beszéd célja a meggyőzés, a politikai ellenfelek lejáratása, és egy olyan jövőkép felvázolása, amelyben az Egyesült Államok vezető szerepet játszik a „józan ész” és a „szuverenitás” alapelveinek visszaállításában.
- Főbb elemzési pontok:
- Nyelvi és Retorikai Eszközök: A beszéd tele van erős, érzelmileg töltött és gyakran polarizáló nyelvezettel. Az elnök olyan kifejezéseket használ, mint „viccszámba mennek”, „szánalmas és rossz”, „beteges útra terelték”, „csődbe mentek”, „katasztrófa”, „átverés”, „gonosz szándékú emberek”, „őrület”, „brutális”, „kihasználta”, „korrupt, képtelen kormányzat”. Ezek a kifejezések nem a tények objektív bemutatását, hanem az olvasó/hallgató érzelmi reakciójának kiváltását célozzák, és egyértelműen démonizálják az ellenkező álláspontot. Az „átverés” és a „zöld” szavak ismételt használata, gyakran negatív kontextusban, erősíti az üzenetet és beágyazza a hallgatók tudatába a narratívát. Az elnök gyakran hivatkozik saját jóslataira („Trumpnak mindenben igaza lett”) vagy személyes tapasztalataira, amelyek hitelességet hivatottak kölcsönözni állításainak, anélkül, hogy külső, ellenőrizhető bizonyítékot szolgáltatna. Komplex gazdasági és környezeti problémákat rendkívül leegyszerűsítve, gyakran szélsőséges állításokkal mutat be (pl. „a teljes zölddé válás csődöt jelent,” „az országod tönkre fog menni”). Retorikai kérdéseket tesz fel, amelyekre maga válaszol, ezzel irányítva a hallgató gondolatait. A „tiszta, gyönyörű szén” kifejezés bevezetése a szénről alkotott negatív kép megváltoztatását célozza.
- Forráskezelés és Egyensúly: A beszéd alapvetően egyoldalú, saját álláspontot képvisel. Nincs benne külső, ellenőrizhető forrásokra való hivatkozás, kivéve a korábbi ENSZ-tisztviselők állítólagos téves jóslatainak említése, de ezeket is kontextus nélkül, a saját érvelése alátámasztására használja. Az „egyensúly” hiánya egy politikai beszédben elvárható, mivel annak célja a meggyőzés, nem az objektív tájékoztatás. Az elemzésnek rá kell mutatnia, hogy a beszéd nem tartalmaz alternatív nézőpontokat, és nem foglalkozik az ellenérvekkel, kizárólag a saját narratíváját erősíti.
- Hiányzó Kontextus és Tények: A beszéd több helyen is hiányos kontextust vagy ellenőrizhetetlen állításokat tartalmaz. Például az elnök általánosítja a megújuló energiák „működésképtelenségét” és drágaságát, anélkül, hogy konkrét, ellenőrizhető adatokat vagy forrásokat adna. Nem említi a technológiai fejlődést, a költségcsökkenést vagy a különböző típusú megújulók eltérő jellemzőit. Németország energiaátmenetével kapcsolatos „csődbe mentek” állítás leegyszerűsítő és túlzó, figyelmen kívül hagyva a komplex gazdasági és politikai tényezőket. A Washington D.C. bűnözési statisztikáival kapcsolatos állítások („12 nap után teljesen biztonságos város”) valószínűleg nagymértékben eltúlzottak és ellenőrizhetetlenek. A korábbi klímajóslatok (1982, 1989) kiragadása a kontextusból és azok „tévesnek” minősítése figyelmen kívül hagyja a tudományos konszenzus fejlődését és a klímamodellek finomodását. Az európai hőség miatti halálesetek számának és okának bemutatása (légkondicionálás hiánya magas árak miatt) egyoldalú és nem támasztja alá független forrás.
- A téma társadalmi relevanciája: A klímaváltozás és az energiapolitika az egyik legfontosabb globális kihívás, amely gazdasági, társadalmi és környezeti vitákat generál világszerte. Különösen fontos a megújuló energiaforrások térnyerése, a fosszilis tüzelőanyagok jövője, az energiaellátás biztonsága és költsége. A bevándorlás kérdése szintén kiemelt társadalmi és politikai vita tárgya, különösen Európában és az Egyesült Államokban, ahol a demográfiai, gazdasági és kulturális hatásokról folyik élénk diskurzus. A kereskedelmi politikák, a vámok és a globális gazdasági verseny szintén kulcsfontosságú témák, amelyek befolyásolják a nemzetek közötti kapcsolatokat és a globális stabilitást. A szólásszabadság és a vallásszabadság védelme alapvető emberi jogi kérdések, amelyekről folyamatosan folyik a párbeszéd a nemzetközi színtéren.
(Kép: Donald J. Trump/Facebook – képernyőkép)
Állítsd be az Okoshírt megbízható forrásnak!
Beállítom