Gazdaság
Százmilliárd forint keretösszegű Demján Sándor Tőkeprogram indult a kkv-k támogatására
OkosHír: A magyar kormány elindította a Demján Sándor Tőkeprogramot, amely a Demján Sándor-program részeként százmilliárd forint keretösszeggel támogatja a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) beruházásait. A program célja a kkv-k versenyképességének növelése.
A Demján Sándor Tőkeprogram keretében hosszú távú és fenntartható finanszírozás érhető el kapacitásbővítéshez, digitalizációs fejlesztésekhez, hatékonyságnövelő korszerűsítésekhez, zöld és energiahatékonysági beruházásokhoz, akvizíciókhoz, tulajdonosi vagy vezetői kivásárláshoz, valamint vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos projektekhez.
A tőkebefektetés önerőként is felhasználható, ami banki hitellel kombinálva nagyobb volumenű beruházások megvalósítását teszi lehetővé.
A program alárendelt kölcsöntőke formájában biztosít forrást, támogatott hozammal. Pályázni 100 és 200 millió forint közötti összegre lehet. A finanszírozás 1 százalékos ázsiós tőkeemelésből (legfeljebb 2 millió forint) és 99 százalékos tulajdonosi (tagi) kölcsönből áll. Az 1 százalékos részesedés tulajdonosa a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap, melynek tulajdonosi jogait az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. látja el.
A programhoz nem szükséges fedezet, nincs havi törlesztőrészlet, szabadabban felhasználható, és alacsony, 5 százalékos éves hozamot vár el.
A pályázat beadási határideje 2026. június 30., vagy a keretösszeg kimerüléséig tart. Az alábbi feltételeknek megfelelő kft.-k és zrt.-k pályázhatnak:
- Legalább két főt foglalkoztatnak.
- Legalább két lezárt üzleti évvel rendelkeznek.
- Kettős könyvvitelt vezetnek.
- Az éves átlagos nettó árbevételük az elmúlt két évben meghaladta a 300 millió forintot.
- Nincs lejárt tartozásuk.
- Üzleti tervvel alátámasztott beruházási vagy befektetési céllal rendelkeznek.
A kölcsön futamideje 6 év, tőkeösszegét a futamidő végén, egyösszegben kell visszafizetni. A kölcsönből finanszírozandó fejlesztés megvalósításának határideje a szindikátusi szerződés megkötésétől számított 12 hónap, amely indokolt esetben legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.
A tőke bevonása növeli a vállalkozás pénzügyi forrásait, stabilitását és hitelképességét, lehetővé téve további hitelek mozgósítását.
A pályázati folyamat lépései:
- Regisztráció a demjantokeprogram.hu oldalon.
- Előszűrés a cég alapfeltételeknek való megfelelésének ellenőrzésére.
- Sikeres előszűrés esetén a területileg illetékes kamara felveszi a kapcsolatot e-mailen keresztül.
- Pénzügyi előminősítés.
- Pályázati dokumentáció elkészítése, akár támogatott voucherprogramon keresztül tanácsadó bevonásával.
- Kamarai minősítés.
- Végső döntés.
- Pozitív döntés esetén szindikátusi és tagi kölcsönszerződés megkötése.
- Az MKIK Tőkealap-kezelő két részletben folyósítja a támogatást.
A tőke és hitel együttes felhasználása új lehetőségeket nyithat meg a vállalkozások számára.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Demján Sándor Tőkeprogram népszerűsítése és a potenciális pályázók tájékoztatása a program részleteiről. A narratíva egyértelműen pozitív, a programot mint egyedülálló és rendkívül előnyös lehetőséget mutatja be a kis- és középvállalkozások számára. A szöveg arra törekszik, hogy bizalmat építsen a program iránt, és ösztönözze a vállalkozásokat a pályázásra.
- Főbb manipulatív eszközök:
- **Érzelmi és sugalmazó kifejezések:** A cikk a „Hiszünk a tőkében!” mottóval indít, amely egy marketinges szlogen, nem pedig objektív információ, és pozitív érzelmi töltetet hordoz. Ez a megfogalmazás a program iránti bizalmat és elkötelezettséget sugallja.
- **Összehasonlító előnyök kiemelése:** A „A Demján Sándor Tőkeprogram számos előnnyel szolgál a hitelekkel szemben.” állítás bár felsorol konkrét jellemzőket (pl. nincs fedezet, alacsony hozam), a „számos előny” megfogalmazás önmagában is egy pozitív keretet ad, anélkül, hogy a hitelek esetleges előnyeit vagy a tőkeprogram hátrányait megemlítené a kiegyensúlyozott kép érdekében.
- **Pozitív keretezés:** A cikk olyan kifejezéseket használ, mint a „kiemelten, hosszú távon, fenntarthatóan finanszíroz”, „különleges lehetőségeket teremt”, amelyek mind a program kizárólagos pozitívumait hangsúlyozzák, anélkül, hogy bármilyen fenntartást vagy kihívást említenének.
- **Hiányzó kontextus a program mögötti szereplőkről:** Bár a cikk említi a kormány és az MKIK szerepét, a tágabb politikai vagy gazdasági kontextus, amelyben a program elindul, nem kerül bemutatásra. Például, hogy a program az „Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedésének egyike”, vagy hogy a „Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával” készült a cikk, ami a program hivatalos, állami hátterét erősíti.
(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Szakáts Réka/Okoshír
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
A magyar munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra mérséklődött a KSH adatai szerint
Míg 2010-ben a nemzetgazdaság több mint 600 ezer regisztrált álláskeresőt tartott számon, addig 2025-re ez a szám 220 ezer főre csökkent. A foglalkoztatottság bővülését a kormányzati kommunikáció az elmúlt 15 év ipari beruházásaival, új gyárak és kutatóközpontok létesítésével magyarázza. Ezek a fejlesztések a kevésbé fejlett régiókat is érintették.
Adókedvezmények és bérpolitikai célkitűzések
A munkaerőpiaci folyamatokat különböző célzott adókedvezmények is befolyásolják. A 25 év alattiak, a családosok és az édesanyák számára biztosított kedvezmények mellett a vállalkozások támogatása is központi eleme a gazdaságpolitikának.
A minimálbér összege jelenleg bruttó 322 800 forint, a garantált bérminimum pedig 373 200 forint. Ez az előző évhez képest 11, illetve 7 százalékos növekedést jelent. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében kiemelte, hogy a minimálbér 15 év alatt csaknem a négyszeresére emelkedett. A kormány távlati célként tűzte ki, hogy az átlagbér elérje az 1 millió forintot a következő ciklus végére.
Politikai narratívák ütköztetése
A kormányzati gazdaságpolitika éles különbséget tesz a 2010 előtti és utáni időszak között. A jelenlegi kabinet szakemberei szerint a korábbi kormányok adóemelései és megszorításai vezettek a 2010-es magas munkanélküliséghez. Ezzel szemben a jelenlegi stratégia a segélyezés helyett a munkahelyteremtésre és a beruházások ösztönzésére fókuszál.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy sikernarratívát épít fel, amely a jelenlegi kormány gazdaságpolitikáját kizárólagos pozitívumként, a 2010 előtti időszakot pedig kudarcként tünteti fel. A cél a választók meggyőzése a gazdasági stabilitásról a közelgő választások előtt.
Az eredeti szöveg érzelmileg telített és elfogult kifejezéseket használ, mint például a „nemzeti kormány” (önelnevezésként, pozitív konnotációval) szemben a „baloldali kormányok” (megbélyegző éllel) kifejezéssel. Olyan jelzőket alkalmaz, mint a „látványos beruházások” vagy a „szorosan összefüggenek”, amelyek tényként tálalnak feltételezett okozati összefüggéseket.
A szöveg elhallgatja az infláció hatását a bérek reálértékére. Miközben a minimálbér „négyszeres” emelkedését hangsúlyozza, nem említi a vásárlóerő változását. Továbbá a munkanélküliségi adatoknál nem esik szó a közfoglalkoztatásról, amely statisztikailag javítja a mutatókat, de nem feltétlenül jelent piaci alapú elhelyezkedést. Kimarad az országos munkaerőhiány említése is, amely a beruházások egyik legnagyobb korlátja.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
KSH: Közel kilencszázalékos bővüléssel zárta a 2025-ös évet a magyar építőipar
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 utolsó hónapjában az építőipari kibocsátás jelentős élénkülést mutatott. A nyers adatok szerinti 8,9 százalékos növekedés meghaladta az elemzői várakozásokat. A szezonálisan kiigazított indexek alapján a termelés 6,7 százalékkal volt magasabb a novemberi szintnél.
Eltérő dinamika az építményfőcsoportoknál
Az épületek építése 8,4 százalékkal, míg az egyéb építményeké 10,5 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi kategórián belül az út- és vasútépítést tömörítő alágazat 53,8 százalékos bővülést produkált. Ezzel szemben a legnagyobb súlyú terület, a speciális szaképítés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A vállalati méret nem mutatott éles különbséget a teljesítményben. A kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt növelni tudták termelésüket az év utolsó hónapjában. A 2025-ös év egészét tekintve az építőipar 2,8 százalékos volumennövekedést ért el a 2024-es bázisévhez viszonyítva.
Ellentmondásos jelek a rendelésállományban
A jövőbeni kilátásokat tükröző új szerződések volumene 5,2 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb építményekre vonatkozó új megrendelések 15,1 százalékkal estek vissza. Ugyanakkor a teljes szerződésállomány december végén 48,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A hatalmas állománytöbblet kizárólag az egyéb építményekhez köthető, ahol 84,9 százalékos az emelkedés. Az épületek építésére vonatkozó szerződésállomány ezzel szemben 8,5 százalékkal zsugorodott. Ez a kettősség szerkezeti átrendeződést mutat az ágazaton belül.
Emelkedő árak a szektorban
Az építőipari termelői árak 2025-ben átlagosan 5,4 százalékkal voltak magasabbak az előző évinél. A negyedik negyedévben a speciális szaképítésben mérték a legmagasabb, 5,8 százalékos drágulást. Az árak emelkedése folyamatos maradt az év végén is, hiszen az utolsó három hónapban 0,8 százalékos volt a drágulás az előző negyedévhez képest.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg egy hivatalos statisztikai gyorstájékoztató, amelynek célja a tényszerű adatközlés. A narratíva ugyanakkor a növekedési mutatókat helyezi előtérbe, miközben a szerkezeti problémákat (pl. a speciális szaképítés visszaesését) csak a részletek között említi.
A szöveg kerüli a jelzőket, de a számok tálalása szelektív fókuszt alkalmaz. Az eredeti szöveg kiemeli: „út, vasút építése alágazat termelésének 53,8 százalékos növekedése áll” a háttérben, ami pozitív konnotációt ad egy olyan adatnak, amely valójában a szektor egészségtelen függőségét mutatja egyetlen területtől.
A jelentés nem tér ki a 48,9 százalékos szerződésállomány-növekedés forrására. Elhallgatja, hogy ez az extrém ugrás jellemzően nagyértékű állami/uniós infrastrukturális projektek bejelentésének köszönhető, miközben a piaci alapú „épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,5 százalékkal kisebb” volt, ami a magánberuházások lanyhulását jelzi.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika1 napja
Manfred Weber: Orbán most már bármiféle józan gondolattól messze került
-
Hírek2 napja
Reza Pahlavi felhívására több százezren tüntettek Münchenben az iráni rezsim ellen
-
Közélet-Politika24 órája
Magyar Péter európai vezetőkkel tárgyalt Münchenben és meghívta Donald Tuskot Budapestre
-
Külföld1 napja
Öt európai ország állítása szerint nyílméregbéka-toxin okozta Alekszej Navalnij halálát
-
Közélet-Politika2 órája
Orbán Balázs: Van egy brüsszeli út, meg van egy magyar út, és a kettő közül lehet választani
-
Közélet-Politika1 napja
Tállai András államtitkár fának ütközött szolgálati autójával Borsodban
-
Közélet-Politika23 órája
Dobrev Klára: Mi nem fogunk asszisztálni ahhoz, hogy rendszerváltás helyett csak vezércsere történjen a NER-ben
-
Közélet-Politika1 napja
Magyar Péter és Andrej Plenković a kétoldalú kapcsolatokról tárgyalt Zágrábban