A fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal emelkedtek 2025 augusztusában

OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatása szerint 2025 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Júliushoz képest az árak átlagosan változatlanok maradtak.

Az adatok szerint éves szinten a következő áremelkedések történtek:

• Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (vendéglátási szolgáltatások nélkül 4,7 százalékkal). Ezen belül:
  • Tojás: 19,9%
  • Kávé: 18,5%
  • Csokoládé, kakaó: 18,3%
  • Idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs): 17,1% (ezen belül a friss hazai és déligyümölcsök: 28,9%)
  • Édesipari lisztesáru: 13,6%
  • Gyümölcslé, zöldséglé: 13,6%
  • Büféáruk: 9,3%
  • Étolaj: 8,8%
  • Alkoholmentes üdítőitalok: 8,6%
• A háztartási energia átlagosan 11,0 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 23,2, a palackos gáz 2,6 százalékkal.
• A szeszes italok és dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, a dohányáruké 8,5 százalékkal.
• A szolgáltatások 5,4 százalékkal drágultak. Ezen belül kiemelkedően nőtt a lakbér (10,2%), a sport- és múzeumi belépők (10,0%), a lakásjavítás és -karbantartás (9,9%), a járműjavítás és -karbantartás (9,8%), a testápolási szolgáltatások (9,6%) és az egészségügyi szolgáltatások (8,5%).
• A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül az ékszerek (22,2%), a konyha- és egyéb bútorok (6,3%), a szobabútorok (5,2%) és az új személygépkocsik (2,0%) ára nőtt.
• A gyógyszerek és gyógyáruk 4,5 százalékkal drágultak.

Ugyanakkor egyes termékek ára csökkent egy év alatt:

• Élelmiszerek közül: margarin (29,5%), liszt (11,6%), cukor (10,0%), párizsi, kolbász (6,6%), tejtermékek (6,2%), sertéshús (4,9%).
• Járműüzemanyagok: 4,3%.

Júliushoz képest a KSH a következő változásokat regisztrálta:

• A fogyasztói árak átlagosan nem változtak.
• Az élelmiszerek ára sem változott jelentősen (vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,1 százalékkal csökkent).
  • Emelkedés történt többek között a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,2%), margarin (1,1%), vaj, vajkrém (1,0%), kávé (0,8%), baromfihús és sajt (0,7-0,7%), tej (0,5%), valamint az alkoholmentes üdítőitalok (0,4%) árában.
  • Csökkenést mutattak az idényáras élelmiszerek (2,1%), étolaj (1,3%), liszt (0,9%), sertéshús és tojás (0,4-0,4%), száraztészta (0,3%) és kenyér (0,2%) árai.
• A szeszes italok és dohányáruk 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül a dohányáruk 0,7 százalékkal.
• A szolgáltatások ára átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett, kiemelten az üdülési szolgáltatások (2,5%), lakbér (1,6%), sport- és múzeumi belépők (0,5%).
• A háztartási energia ára nem változott. Az elektromos energia 0,2 százalékkal drágult, míg a palackos gáz 1,4 százalékkal olcsóbb lett.
• A járműüzemanyagok ára 0,8, a gyógyszerek és gyógyáruké 0,3 százalékkal mérséklődött.

A KSH adatai szerint a maginfláció 3,9 százalékra csökkent augusztusban, a júliusi 4,0 százalékról. A nyugdíjas fogyasztói árkosár inflációs mutatója 4,5 százalék volt augusztusban.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett 2025. augusztusi inflációs adatok bemutatása. Bár a szöveg nagy része tényközlő, a befejező bekezdésben megjelenő szubjektív megfogalmazások egyértelműen az olvasói érzelmekre kívánnak hatni, és egy adott értelmezési keretet kínálnak a bemutatott adatokhoz.
• Főbb manipulatív eszközök: A cikk a záró bekezdésben használ érzelmileg töltött kifejezéseket, amelyek eltérnek a korábbi, semleges hangvételtől.
  • A „Jó hír, hogy a különféle külső tényezőktől megtisztított úgynevezett maginflációs mutató 3,9 százalékra mérséklődött (júliusban még kereken 4 százalék volt)” mondat a „Jó hír” kifejezéssel egy pozitív értékelést társít az adathoz, anélkül, hogy ez objektív újságírói feladat lenne.
  • Hasonlóképpen, a „Kellemetlen meglepetés viszont, hogy az időseket sújtó nyugdíjas fogyasztói árkosár inflációs mutatója továbbra is magas, 4,5 százalék” megfogalmazás a „Kellemetlen meglepetés” és „az időseket sújtó” kifejezésekkel negatív érzelmi töltetet ad az információnak, és az olvasóban együttérzést vagy felháborodást kelthet, miközben az adatok puszta bemutatása is elegendő lenne a tájékoztatáshoz. Ez a fajta szóhasználat manipulatív módon terelheti az olvasó figyelmét és befolyásolhatja az adatok értelmezését.
• A téma társadalmi relevanciája: Az inflációs adatok kiemelten fontosak a társadalom számára, mivel közvetlenül befolyásolják a lakosság vásárlóerejét, megélhetését és gazdasági stabilitását. A nyugdíjas fogyasztói árkosár inflációjának említése különösen releváns, mivel rávilágít az idősebb korosztályt érintő specifikus gazdasági kihívásokra és a megélhetési költségek növekedésére, amely széles körű társadalmi vitákat generálhat.

 A kép illusztráció. Forrás: Gemini

(Forrás: AlfaHir.hu)