OkosHír: A publicisztika szerint a TikTok vált a fiatalok körében a vezető közösségi média platformmá, felváltva a Facebookot, és más logikával működik. Az írás felveti, hogy Magyar Péternek jól működik a jelenléte ezen a felületen, és megvizsgálja, hogyan szólíthatná meg a „nemzeti oldal” a fiatalokat a TikTokon keresztül.

Magyarországon növekszik a közösségi médiát hírfogyasztásra használók aránya. 2019 és 2024 között a teljes lakosság körében 64%-ról 72%-ra, az internetezők körében pedig 75%-ról 85%-ra emelkedett ez az arány. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2024-es kutatása szerint a Facebook továbbra is domináns maradt a hazai digitális térben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tavalyi kutatása azonban rámutatott, hogy a legfiatalabb felhasználók már a TikTokon tájékozódnak.

Az NMHH egy tavalyi felmérése szerint a TikTokot főként a fiatalabb korosztályok, az alacsonyabb végzettségűek és a megyeszékhelyeken élők használják intenzíven. A TikTok a napi használat tekintetében felzárkózott a Facebook mögé: a 18–49 évesek 77%-a naponta használja a Facebookot, míg a TikTokot 35%-a. A TikTok napi átlagos használati ideje 56 perc, szemben a Facebook 76 percével. A kutatás kiemelte, hogy a 10–17 évesek körében a TikTok a vezető közösségi oldal. Fókuszcsoportos interjúk alapján a legfiatalabbak a Facebookot elavultnak, „szülők oldalának” tekintik. A kutatás szerint a digitális generáció világlátása a TikTok tartalmain keresztül formálódik, ami új stratégiai szemléletet tesz szükségessé a politikai kommunikációban a fiatalabb generációk megszólításához. Az Y és Z generáció, valamint a digitális nemzedék tagjai elsősorban a gyors, vizuális impulzusokra épülő platformokat preferálják, ahol élményt, azonnali reakciót és vizuális stimulációt keresnek. Az írás szerint a generációváltás megváltoztatja a közösségimédia-használatot és a politikai megszólítás módját is.

Egy digitális marketing ügynökség vezetője, aki neve elhallgatását kérte, kifejtette, hogy a TikTok népszerűségének oka a rövid, könnyen fogyasztható videókban rejlik. N. Dávid, a szakértő, elmondása szerint a TikTokon a hírfogyasztás közvetett módon, influenszerek és rövid videók által történik, szemben a klasszikus hírmegosztással. Állítása szerint a Facebook a gondolatok kibontására és információk megosztására szolgál, míg a TikTok a gyors figyelemfelkeltésre és érzelmek azonnali kiváltására épül, olvasás vagy elmélyült gondolkodás nélkül. N. Dávid kifejti, hogy a platform gyors, vizuálisan stimuláló tartalmai azonnali figyelmet igényelnek, dopaminlöketet adva az agynak, ami újabb videók megtekintésére ösztönöz. A szakértő szerint a fiatal generáció azonnali élményeket keres, és a TikTok ebben a legerősebb, minél gyorsabb és látványosabb a videó, annál jobban fenntartja a figyelmet. N. Dávid hozzátette, hogy a közösségi platformok algoritmusai hasonló elven működnek: a tartalmat először egy kisebb csoportnak mutatják meg, majd az interakciók alapján terjesztik tovább. Pozitív visszajelzések esetén a videó szélesebb közönséghez jut el. A szakértő kiemelte, hogy az algoritmusok folyamatosan változnak, és nem lehet előre megjósolni egy bejegyzés elérését, ezért a tartalmakat általában több platformra is feltöltik.

Az NMHH kutatása szerint a felhasználók 87%-a eltérőnek ítéli a TikTokot más közösségi média platformoktól, ezért a Facebookra optimalizált videók nem feltétlenül hatékonyak a TikTokon. N. Dávid szerint a politikai szereplők számára a TikTokon a siker a tartalom hitelességében rejlik. Az ő nézőpontja szerint a politikusoknak nem vakon kell követniük a trendeket, hanem tudatosan kell kiválasztaniuk azokat a formátumokat és stílusokat, amelyek illeszkednek személyiségükhöz, politikai karakterükhöz és a fiatalabb korosztály elvárásaihoz. A szakértő rámutat, hogy a 2026-ban választókorú generáció nem a hagyományos politikai retorikára, hanem a saját életükhöz, érdeklődési körükhöz és nyelvezetükhöz kapcsolódó tartalmakra reagál. N. Dávid kifejti, hogy a hosszú, formális beszédek helyett sokkal nagyobb hatást gyakorolhat egy videó, amelyben egy politikus például egy népszerű zenésszel vagy sportolóval beszélget, vagy egy TikTok-trenden keresztül reflektál egy aktuális társadalmi kérdésre.

A cikk egy marketingszakembert kért fel Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke TikTok-jelenlétének kommunikációs és vizuális szempontú értékelésére. N. Dávid szerint Magyar Péter, aki 314 ezer követővel rendelkezik, tudatosan építi TikTok-jelenlétét, tartalmai trendérzékenyek, humorosak, személyes történetekre épülnek és vizuálisan figyelemfelkeltők. Kommunikációja interaktív, reagál a kommentekre és közösséget épít. Influenszerekre emlékeztető stílusa vonzó a fiatalabb korosztály számára. Ezzel szemben a publicisztika szerint Orbán Viktor és a Fidesz kommunikációja elsősorban a Facebookra koncentrál, tartalmaik hagyományos PR-stílusúak, kevésbé illeszkednek a TikTok kommunikációjához és ritkán követik a trendeket. A hangvétel intézményi, hivatalos. N. Dávid rámutat, hogy a TikTok algoritmusai az érzelmi reakciókat kiváltó, vitát generáló és magas interakciót produkáló tartalmakat részesítik előnyben. Magyar Péter videói, amelyek gyakran megosztóak, jól illeszkednek ehhez a mechanizmushoz, nagyobb elérést és aktivitást generálva. A miniszterelnök videói visszafogottabbak, kevésbé építenek az érzelmi dinamizmusra, ami korlátozhatja terjedésüket. N. Dávid szerint Magyar Péter rendszerkritikus hangvétele és kívülállóként való pozicionálása jobban illeszkedik a TikTok közegéhez. Orbán Viktor kommunikációja az államférfi szerepére épül, stabilitást és intézményi tekintélyt hangsúlyozva, ami inkább az idősebb, Facebook-orientált közönséget célozza meg. A miniszterelnök TikTok-profiljának (Viktor a Tiktokon) 267 ezer követője van.

A szakértő elmondása szerint a TikTok-trendek, mint például Magyar Péter kajakon táncolós videója, nagy figyelmet kelthetnek, de csak akkor hatékonyak, ha a politikus személyisége és kommunikációs stílusa harmonizál a tartalommal. N. Dávid figyelmeztet, hogy a túlzott lazaság vagy a nem megfelelően alkalmazott humor visszaüthet, ha nem illik a politikus imázsához. Példaként említette azt az AI-generált videót, amelyben Orbán Viktor irodájában megjelent a „Tung Tung Tung Tung Tung Sahur” karakter, amit sok fiatal kínosnak talált, mert nem rezonált a miniszterelnök megszokott karakterével. A rövid, pörgős videók, a humor és a lazaság hatékony eszközök lehetnek a fiatalabb generációk elérésében, de csak akkor célszerűek, ha szervesen illeszkednek a politikus kommunikációs stratégiájába.

N. Dávid szerint Magyar Péter gyakrabban posztol, és aktívabban részt vesz a kommentmezőkben, ami algoritmikus szempontból előnyös, mivel növeli az organikus elérést. A szakértő különbséget lát abban, hogy Orbán Viktor hivatalos politikusi oldalt használ, míg Magyar Péter magánprofilon keresztül kommunikál, ami személyesebb hatást kelthet és gyakran nagyobb elérést generálhat. A szakértő álláspontja szerint a TikTok-generáció inkább személyiségekre, mint pártokra kíváncsi. N. Dávid kifejtette, hogy a TikTok dinamikája érzékenyen reagál a kommunikációs stílusra és a személyes karakterjegyekre. Állítása szerint Orbán Viktor tekintélyt sugalló kommunikációja ritkábban tartalmaz trendeket vagy humort, ezért a miniszterelnök TikTok-oldalán trendérzékenyebb tartalmakra lenne szükség. A szakértő szerint a trendek, mint például táncmozdulatok, kifejezések vagy mémek, hirtelen népszerűvé válnak és terjednek. Az algoritmusok előnyben részesítik ezeket, mert nagy számú megtekintést és kedvelést generálnak, növelve az esélyt, hogy olyan felhasználók hírfolyamába is bekerüljenek, akik korábban nem követték az adott politikust. Azonban ezek a tartalmak akkor működnek hatékonyan, ha illeszkednek a politikus karakteréhez.

A miniszterelnök TikTok-oldalának legnézettebb videója azt mutatja be, ahogy mosolygó fiatalok veszik körül, közös fotót kérve tőle. Az írás szerint ez a spontán közvetlenség illeszkedik a Fidesz kampányeszköztárába és a marketinges által említett TikTok-hitelességi szabályoknak is megfelel. A publicisztika megállapítása szerint a TikTokban rejlő lehetőségek felismerése és tudatos alkalmazása egyelőre csak részlegesen tükröződik a kormánypárt gyakorlatában, holott ez kulcsfontosságú lenne, mivel azok a szereplők, akik hitelesen tudnak megszólalni ezen a platformon, hosszú távon is elnyerhetik a fiatalok politikai támogatását.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti publicisztika fő célja, hogy rávilágítson a fiatalok hírfogyasztási szokásainak változására, különös tekintettel a TikTok térnyerésére a Facebook rovására. A cikk emellett egy implicit narratívát épít arról, hogy a hagyományos politikai kommunikáció, amelyet a „nemzeti oldal” (vagyis a kormánypárt) képvisel, elavulttá vált, míg egy új politikai szereplő (Magyar Péter) sikeresen alkalmazkodik a TikTok dinamikájához. A publicisztika feltehetően a kormánypártot kívánja ösztönözni a TikTok-stratégiájának megújítására, vagy kritizálni a jelenlegi megközelítését, miközben Magyar Péter digitális kommunikációs képességeit emeli ki.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Keretezés és narratívaépítés:** A cikk már a bevezetőben egy politikai keretezést alkalmaz a „Hogyan tudná a nemzeti oldal megszólítani a fiatalokat a TikTokon keresztül?” kérdéssel, ami egy meghatározott politikai szemszögből közelíti meg a témát, és sugallja, hogy a „nemzeti oldalnak” szüksége van a TikTok-ra való adaptációra. Ez már az elején egy előre megadott politikai álláspontot tükröz.
  • **Szelektív hangsúlyozás és ellentétezés:** Annak ellenére, hogy a cikk „nem politikai, hanem pusztán kommunikációs és vizuális szempontból” elemzi a két politikus TikTok-jelenlétét, erőteljesen Magyar Péter javára billen a mérleg. Az ő kommunikációját „tudatosnak”, „trendérzékenynek”, „humorosnak”, „interaktívnak” írja le, míg Orbán Viktorét „hagyományos PR-stílusúnak”, „intézményinek” és „hivatalosnak”, amely „ritkán követi a TikTok trendjeit”. Ez az éles kontraszt egyértelműen pozitív és negatív képet fest a két szereplőről, függetlenül a „nem politikai” állítástól.
  • **Sugalló kifejezések:** Az „úgy tűnik, Magyar Péternek áll a zászló” kifejezés a cikk elején egy informális, véleményt tükröző megállapítás, amely máris pozitív hangulatot teremt az egyik politikus kapcsán.
  • **Objektív megállapításként bemutatott vélemények:** A cikk záró bekezdése, miszerint „a TikTokban rejlő lehetőségek felismerése és tudatos alkalmazása csak részlegesen tükröződik a kormánypárt gyakorlatában, pedig ez kulcsfontosságú lenne, hiszen azok a szereplők, akik ezen a platformon hitelesen tudnak megszólalni, hosszú távon is képesek lehetnek elnyerni a fiatalok politikai támogatását”, erős, normatív kijelentés, amelyet tényként prezentál, holott ez egy stratégiai ajánlás vagy elemzői következtetés.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • **A „nemzeti oldal” definíciójának hiánya:** A cikk elején említett „nemzeti oldal” kifejezés nincs pontosan definiálva, ami lehetővé teszi a szerző számára, hogy tetszőlegesen értelmezze, és a későbbiekben a kormánypártra vonatkoztassa.
  • **Az „influenszer” szakértő bemutatása:** Bár a szakértőt N. Dávidként azonosítják, kezdetben „neve elhallgatását kérő szakemberként” hivatkoznak rá. Ez a kezdeti anonimitás, majd a részleges azonosítás némi átláthatatlanságot eredményezhet a hitelesség szempontjából, különösen egy „oknyomozó újságírói” megközelítésben.
  • **A politikai üzenetek tartalmának elemzésének hiánya:** A cikk kizárólag a kommunikációs stílusra és az algoritmusokkal való kompatibilitásra fókuszál, miközben elhanyagolja a politikusok által közvetített üzenetek tartalmát. Egy médiaelemzés szempontjából ez hiányosság, hiszen a tartalom legalább annyira befolyásolja a közönséget, mint a forma.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikkben tárgyalt téma rendkívül fontos a mai társadalomban, mivel a közösségi média, különösen a TikTok, kulcsszerepet játszik a fiatalok tájékozódásában és véleményformálásában. A generációs szakadék a hírfogyasztásban komoly kihívások elé állítja a politikai szereplőket, akiknek új stratégiákat kell kidolgozniuk a jövő választóinak megszólítására. A téma releváns a politikai kommunikáció jövője, a választási kampányok hatékonysága és a fiatalok politikai részvételének alakulása szempontjából.

(Forrás: demokrata.hu)