OkosHír: Több vizsgálat is indult, miután a kecskeméti repülőtéren tárolt, leselejtezett MiG-29-es vadászgépekből lokátorokat vagy azok alkatrészeit tulajdonították el. A Blikk értesülései szerint a betörés körülbelül két héttel ezelőtt történhetett, azonban a Honvédség és a Rendőrség hivatalosan nem közölt részleteket az ügyről.

A reptér működésére rálátó források szerint a lopás pontos időpontja bizonytalan, akár két hete, akár két hónapja történhetett. Források szerint az akcióhoz helyismeret és szakismeret is szükséges volt, mivel az alkatrészek eltávolítása nem egyszerű, speciális eszközöket igényel. A lokátor a repülőgép orrkúpja mögött, 1,6-1,7 méter magasan helyezkedik el. Javításához a repülőtéren külön speciális emelőkocsit használnak, amellyel a teljes szerkezetet a kerettel együtt kihúzzák a gép orrából, majd a lokátoros műhelybe tolják. Egyelőre nem tisztázott, hogy a teljes, több mint 300 kilogramm súlyú szerkezetet tulajdonították el, vagy csak annak bizonyos alkatrészeit.

Magyarország 1993-ban, az orosz államadósság fejében kapott 28 darab MiG–29-es vadászgépet, amelyeket 2010-ben vontak ki a szolgálatból, és helyüket Gripenek vették át. 2019-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nyílt pályázaton próbálta meg eladni a még meglévő 19 MiG–29-est, de egyetlen licit sem érkezett. A gépek már nem repülőképesek, konzervált állapotban őrzik őket.

A leselejtezett gépek a kecskeméti repülőtéren a kerítéshez közel állnak, a drótkerítés nem, csak a repteret övező fák rejtik el őket. A Blikk jelentése szerint a feltételezett elkövetők a drótkerítés átvágásával jutottak be a területre. A Telex fotósa könnyen megközelíthető helyről tudott felvételeket készíteni a gépekről.

A Telex értesülései szerint korábban nem történt hasonló eset a repülőtéren, amikor még rendszeres őrszolgálat működött. Források szerint a jelenlegi anyagi és létszámhiány miatt a repülőtéren csak a kiemelt fontosságú területek őrzésére fordítanak fokozott figyelmet. A MiG-29-esek nem tartoznak ezek közé a helyszínek közé, ráadásul mindössze 10–12 méterre állnak a kerítéstől. Szakértői vélemények szerint az eltulajdonított alkatrészeket civilek valószínűleg nem tudnák felhasználni mindennapi célokra, ami eltérő motivációra utalhat.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Telex megkeresésére megerősítette, hogy eljárást indítottak az ügyben, de a nyomozás érdekeire tekintettel bővebb információt nem adtak. A Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a megkeresésekre, amelyek az akcióhoz szükséges helyismeretről és szakismeretről, az alkatrészek civil felhasználhatóságáról, a lopás mögötti esetleges egyéb indítékokról, a pénz- és létszámhiány miatti őrszolgálati változásokról, valamint a lopás idején a helyszínen tartózkodó őrökről szóltak.

Információk szerint a minisztérium azt is vizsgálja, ki szivárogtathatta ki a betörésről szóló hírt, melynek részeként a repülőtéren dolgozók üzeneteit is áttekinthetik. Erre vonatkozó kérdésekre sem érkezett válasz a minisztériumtól.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy lopásról szóló hírt tálal, amely egy katonai repülőtéren történt, leselejtezett vadászgépekből eltulajdonított alkatrészekkel kapcsolatban. A narratíva célja a biztonsági hiányosságok, a hatóságok esetleges átláthatatlanságának és a lehetséges „egyéb indítékok” felvetése révén a közvélemény aggodalmának felkeltése. A cikk sugallja, hogy a lopás mögött komolyabb okok állhatnak, mint egyszerű anyagi haszonszerzés, és kritikusan viszonyul a repülőtér őrzéséhez, valamint a minisztérium kommunikációjához.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • **Névtelen forrásokra való túlzott támaszkodás:** A cikk számos kritikus állítást (pl. hely- és szakismeret szükségessége, pénz- és létszámhiány miatti őrzési problémák, alkatrészek civil felhasználhatatlansága, egyéb indítékok) nem nevesített forrásokra hivatkozva közöl. Ez megnehezíti az állítások ellenőrizhetőségét és hitelességét, miközben a források álláspontját tényként mutatja be. Például: „Forrásaink szerint manapság a pénzhiány és a létszámhiány miatt csak a fontosabb helyszínek őrzésére tudnak jobban odafigyelni.” vagy „A szakértők szerint ezeket az alkatrészeket civil emberek a civil életben valószínűleg nem tudnák felhasználni, így más indíték állhatott a lopás mögött.”
  • **Hivatalos válaszok hiányának negatív keretezése:** A cikk többször is hangsúlyozza, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt a kérdéseikre. Ez a megfogalmazás, anélkül, hogy a minisztérium hallgatásának okait (pl. folyamatban lévő nyomozás) bemutatná, azt a benyomást keltheti, hogy az információkat szándékosan visszatartják, vagy valami rejtegetnivalójuk van. Például: „de választ nem kaptunk. Mint ahogy arra a kérdésre sem…”
  • **Sugalló kifejezések:** A „vagy legalábbis azok alkatrészeit” kitétel a bevezetőben enyhe bizonytalanságot vagy a tények fokozatos feltárását sugallja. Az „Úgy értesültünk, hogy a minisztérium azt is vizsgálja, ki szivárogtathatta ki a betörésről szóló hírt, ezért a reptéren dolgozók üzeneteit is átnézik” mondat pedig a minisztérium belső ellenőrzési, információvisszatartási szándékát sejtetheti, elterelve a figyelmet a lopásról magáról.
• A téma társadalmi relevanciája: A katonai eszközök eltulajdonítása nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, még akkor is, ha leselejtezett gépekről van szó. Az eset rávilágít a katonai létesítmények biztonsági protokolljainak lehetséges hiányosságaira. Emellett a cikkben felvetett pénz- és létszámhiány kérdése, bár nevesítetlen forrásokra hivatkozva, fontos társadalmi vita tárgyát képezheti a honvédelem finanszírozásával és felkészültségével kapcsolatban. A lopás mögötti esetleges „egyéb indítékok” feltételezése pedig a közvéleményt is spekulációra ösztönözheti, növelve az ügy iránti érdeklődést.

(Forrás: telex.hu)