Európai egyházak LMBTQ+-álláspontja és a tagság alakulása

OkosHír: Az elmúlt időszakban több európai egyház is aktívan részt vett a Pride rendezvényeken és támogatta az LMBTQ+ közösséget, különösen Németországban és Ausztriában. Ezzel párhuzamosan a németországi egyházak jelentős tagvesztést tapasztaltak 2022-ben és 2023-ban.

Az Északnémet Evangélikus Egyház (Nordkirche) honlapján népszerűsíti a sokszínűséget, kiemelve, hogy az egyház a diszkrimináció ellen fellépve ünnepli az életet, a szeretetet és a sokszínűséget. Június az LMBTQ+ Büszkeség Hónapja, amelyet a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és minden queer ember jogainak és méltóságának szentelnek. Az egyház július 13-án Pride felvonulást tartott Kielben, amelyet istentisztelet követett a Szent Ansgar-templomban. Tash Hilterscheid, az Északi Egyház queerérzékeny oktatásért felelős munkatársa szerint az egyház erőt adó rituálékat kínál, különösen azoknak, akik fenyegetve érzik magukat, és biztonságos helyet kell nyújtania minden ember számára. A lelkész a radikális jobboldalról érkező fenyegetést említi, és a Pride felvonuláson való részvételre szólít fel a szolidaritás és egyenlőség példájaként.

Augusztus 2-án Hamburgban rendezték meg az északi régió legnagyobb Pride parádéját, amelyen több százezer ember és több mint 150 teherautó vonult fel a városközpontban. Az Északi Egyház nyitott és liberális egyházként mutatkozott be a rendezvényen.

Az LMBT Keresztény Csoportok Európai Fóruma (European Forum of LGBT Christian Groups) 2021 óta foglalkozik az európai egyházak LMBTQ-barátságának felmérésével. A szervezet 40 éves konferenciáján bemutatták az „Európai egyházak szivárványindexe” című jelentést. Az amszterdami Protestáns Teológiai Egyetem kutatócsoportja Rein Brouwer és Heleen Zorgdrager vezetésével 46 európai nemzeti egyházat értékelt 47 mutató alapján, beleértve az egyházak homoszexuális párokhoz és transznemű személyekhez való hozzáállását.

A kutatás szerint a német egyházak az élmezőnyben, a tíz „legjobb” között vannak Európában a szexuális és nemi kisebbségek elfogadása terén. A németországi katolikusok az összes pápai egyház rangsorában az első helyen állnak. Az összesített lista első helyén a protestáns Metropolitan Community Church (MCC) finnországi tagegyháza áll, amelyet az 1960-as években alapított Troy Perry meleg amerikai lelkész. A második helyen a svéd evangélikus egyház, majd a Svájci Evangélikus Református Egyház következik. A németországi evangélikusok a hatodik helyen állnak. A Német Katolikus Egyház is bekerült az első tízbe, ezzel Európa 19 nemzeti katolikus egyháza közül a leginkább LMBTQ-párti.

A katolikus egyházon belül jelentős eltérések mutatkoznak az LMBTQ-elfogadás terén. Málta a 13., Ausztria a 14., Franciaország a 15., Olaszország a 17. helyen áll a katolikus egyházak „rangsorában”. Fehéroroszország (45. hely) és Lengyelország (46. hely) katolikus egyházai foglalják el az utolsó két helyet. A leginkább LMBTQ-ellenes protestáns egyházak Lengyelországban (22.), Magyarországon (35.) és Lettországban (42.) találhatók. Az oroszországi ortodox egyház a rangsor végén, a 44. helyen áll.

Winfried Abel katolikus pap a Pride felvonulást „perverziók színes demonstrációjának” nevezte, és bírálta egyházmegyéjét, amiért nem ítéli el a Pride-ot. A pap a homoszexuálisokat az alkoholistákhoz hasonlította, és elítélendőnek tartja a Pride-felvonulásokat, szerinte azok egy „erkölcsileg romlott társadalom tünetei”. A homoszexuálisok megáldásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ha egy homoszexuális pár áldást kér, azzal életmódjuk megerősítését kérik, amit az egyháznak el kell utasítania. Szerinte az egyház tekintélyvesztéshez vezet, ha a kor szellemének hízeleg, és emiatt egyre többen fordulnak el az egyháztól.

Ausztriában a „Szivárvány Lelkigondozás” az osztrák katolikus egyház hivatalosan jóváhagyott lelkipásztori szolgálata, amely kifejezetten az LMBTQ+-embereket célozza meg. Tevékenységeik között szerepelnek queer szellemű istentiszteletek Pride felvonulásokon, díjak átadása LMBTQ+ iránt elkötelezett plébániáknak, valamint LMBTQ-val és az egyházzal kapcsolatos alapképzések. A Katolikus Ifjúság is támogatja ezt a kezdeményezést, és gyakorlati kézikönyvet adott ki a „nemek közötti egyenlőség szempontjából méltányos” nyelvhasználatról. Ezen tevékenységeket nagyrészt egyházi adókból finanszírozzák.

A CitizenGO nevű szervezet petíciót indított, amely a szivárványos lelkészi szolgálat feloszlatását és a Pride felvonulásokon való részvétel betiltását követeli. A CitizenGO Ausztria július 3-án közzétett felhívásában azt állítja, hogy az osztrák katolikus egyház egyre inkább enged a queerideológiának, és minden egyházmegyében van egy queer kapcsolattartó személy. A szervezet szerint az Osztrák Katolikus Ifjúság vezetői is a Szivárvány Lelkipásztori Gondozás képviselőinek tekintik magukat. A petíció szerint az egész queerideológia azon az állításon alapul, hogy az emberek rossz testbe születhetnek, illetve nem csak férfiak vagy nők lehetnek, ami ellentmond a biológiának, a józan észnek és a Bibliának. A CitizenGO szerint az LMBT-ideológia követelései, mint a hormonkezelés és nemi átalakító műtét gyermekeknek és fiataloknak, gyökeresen ellentétesek a katolikus hittel, amelyet Ferenc és XIV. Leó pápa is többször hangsúlyozott.

Németország két legnagyobb egyházában drámai mértékű a tagság csökkenése. A Német Püspöki Konferencia statisztikái szerint 2023-ban 402 694 katolikus hagyta el az egyházat, míg 2022-ben több mint félmillióan távoztak (522 821 fő). A Németországi Evangélikus Egyház (EKD) adatai szerint 2023-ban körülbelül 380 ezer kilépést regisztráltak. A tagság általános csökkenésének okai között a kilépések mellett az elöregedés is szerepel, mivel több katolikus és protestáns keresztény hal meg, mint amennyit megkeresztelnek.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egyértelműen egy konzervatív, kritikus narratívát épít a nyugati keresztény egyházak LMBTQ+ elfogadása köré. Célja a riadalomkeltés és a felháborodás kiváltása az olvasóban, bemutatva ezt a folyamatot mint az egyházak „megszállását” egy „ideológia” által, ami végső soron az egyházak hanyatlásához vezet. A szöveg összekapcsolja a tagság csökkenését az LMBTQ+ elfogadással, ezzel sugallva egy ok-okozati összefüggést.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmileg túlfűtött és sugalmazó nyelvezet: A cikk olyan kifejezéseket használ, mint „Szivárványos zászlók lobognak a templomtornyokon”, „színes teherautók vonulnak” (amelyek önmagukban semlegesek, de a kontextusban pejoratív értelmet nyernek), „a sokszínűség ideológiáját terjesztik”, „genderideológia megszállta a nyugati keresztény egyházakat”. Ezek a megfogalmazások nem tényeket közölnek, hanem negatív asszociációkat keltenek, és a „genderideológia” kifejezés pejoratív kontextusban történő ismételt használata manipulációs célt szolgál.
  • Személyes vélemények tényként való bemutatása, vagy azok kiemelése: Winfried Abel pap kijelentései, miszerint a Pride „perverziók színes demonstrációja” és az alkoholistákhoz hasonlítja a homoszexuálisokat, rendkívül erősen elfogultak és sértőek. A cikk ezeket a véleményeket hangsúlyozottan, részletes idézetekkel mutatja be, anélkül, hogy ellensúlyozná azokat más nézőpontokkal vagy kontextussal, ezzel megerősítve a cikk által képviselt negatív álláspontot.
  • Hamis dilemma és általánosítások: Az állítás, miszerint az egyház „Isten helyett az ördöggel, élet helyett a halállal jár táncot”, egy hamis dilemma, amely a befogadást mint erkölcsi romlást festi le. Az „Az LMBT-ideológia követelései gyökeresen ellentétesek a katolikus hittel” kijelentés is általánosítás, amely figyelmen kívül hagyja a katolikus egyházon belüli sokszínű véleményeket és teológiai megközelítéseket.
  • Kontextusból kiragadott idézetek: A „Mária, le a köpenyeddel!” szlogen bemutatása anélkül, hogy bármilyen magyarázatot adna a lehetséges eredetére vagy jelentésére, azt a benyomást keltheti, hogy az LMBTQ+ aktivisták szándékosan gúnyolják a vallási szimbólumokat, holott az akár egy hagyományosabb, elavultnak tartott egyházi kép megkérdőjelezésére is utalhat.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség:
  • A tagságcsökkenés okai: A cikk a német egyházak tagvesztését közvetlenül az LMBTQ+ befogadó politikájukkal hozza összefüggésbe. Azonban a google keresési eredmények alapján a németországi egyházak tagvesztésének fő okai között szerepelnek a gyermekbántalmazási botrányok és azok eltussolása, valamint az egyházi adó, amelyekről a cikk nem tesz említést, vagy csak minimális hangsúlyt fektet rájuk. Ez a szelektív információmegosztás eltorzítja a valós okokat, és az LMBTQ+ befogadásra tereli a hangsúlyt mint egyetlen vagy fő okra.
  • Az „LMBT-aktivisták követelései”: A cikk azt állítja, hogy az LMBT-aktivisták „hormonokat és nemi átalakító műtétet gyermekeknek és fiataloknak, szükség esetén a szülők akarata ellenére is” követelnek. Ez egy rendkívül súlyos és alátámasztatlan állítás, amely félelmet kelthet. A valóságban a nemátalakító kezelésekkel kapcsolatos orvosi protokollok, különösen kiskorúak esetében, szigorúak, hosszú pszichológiai felmérést igényelnek, és általában megkövetelik a szülői beleegyezést.
• A téma társadalmi relevanciája: Az LMBTQ+ jogok és a vallási intézmények viszonya az egyik legvitatottabb társadalmi kérdés Európában és világszerte. Ez a vita alapvető teológiai értelmezésekről, az emberi jogokról, a diszkriminációról, valamint a hagyomány és a modernitás közötti feszültségről szól. Az egyházak szerepe a társadalmi változásokban és az identitáspolitikában kiemelt figyelmet kap, és a cikk a vita egy meghatározott, konzervatív oldalát képviseli.

(Forrás: demokrata.hu)

Kiemelt kép: pixabay