OkosHír: Volodimir Zelenszkij ukrán elnökbe vetett közbizalom féléves mélypontra csökkent, miután az elnök kísérletet tett a korrupcióellenes szervek hatáskörének módosítására, ami tiltakozásokat váltott ki. Ezt a kijevi székhelyű Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által készített felmérés adatai mutatják.

A KIIS által végzett kutatás az első jelentős ukrán közvélemény-kutatás, amely felmérte a lakosság hangulatát azóta, hogy Zelenszkij elnök a korrupcióellenes hatóságokat egy általa kijelölt főügyész alá rendelte volna. Ezen intézkedések ellen tiltakozva több ezer ukrán vonult az utcára Kijevben és más városokban az elmúlt hónap végén. A felháborodás hatására Zelenszkij és a kormánypárt visszavonta a vitatott intézkedéseket.

A felmérés, amelyet a KIIS július 22-én, a vitatott szavazást követő napon kezdett, azt mutatja, hogy a lakosság 58 százaléka bízik Zelenszkijben. Ez a mutató visszaesést jelent a májusi 74 százalékos, 18 hónapos csúcshoz, valamint a február-márciusi 67 százalékhoz képest.

A korrupcióellenes hatóságok elleni lépések különösen nagy elégedetlenséget váltottak ki, mivel a kritikusok szerint az intézkedéseket gyorsan és nem átláthatóan fogadták el. A korrupció elleni küzdelem és a kormányzás javítása kulcsfontosságú feltétele Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseinek és a nemzetközi hitelek megszerzésének. Ezen lépéseket sokan létfontosságúnak tartják a jövőbeni orosz nyomásgyakorlás kivédéséhez.

Bár a mostani tüntetések mérete kisebb volt, mint a 2014-es Majdan-forradalomé, egyes vélemények szerint összehasonlíthatóak azokkal az eseményekkel, amikor a korrupcióval és önkényeskedéssel vádolt vezetőt eltávolították a nyugatbarát irány reményében.

A KIIS felmérése szerint azok, akik nem bíznak Zelenszkijben, leggyakrabban a korrupciót (21 százalék) és a háború kezelését (20 százalék) nevezték meg a bizalmatlanság fő okaként. Az intézet szerint a közvélemény bizalma már a tiltakozások előtt is csökkenő tendenciát mutatott, de a demonstrációk „kétségtelenül hatással voltak” a további csökkenésre. A KIIS adatai szerint Zelenszkij legalacsonyabb háborús bizalmi mutatója 52 százalék volt 2024 decemberében.

A legutóbbi felmérés több mint 1000 válaszadó bevonásával készült Ukrajna kormányzati ellenőrzés alatt álló területein. Anton Hrushetskyi, az intézet ügyvezető igazgatója egy megjegyzésben kifejtette, hogy Zelenszkij továbbra is „meglehetősen magas bizalmi szintet élvez”, de a fokozatos csökkenés intő jelként szolgálhat. Hrushetskyi szerint „a tartósan csökkenő tendencia aggasztó jelzés, amely figyelmet és átgondolt döntéseket igényel a hatóságok részéről”.

Miután Zelenszkij engedett a nyomásnak, és a múlt hónapban új törvényjavaslatot nyújtott be a vitatott intézkedések visszavonására, kijelentette, hogy „tiszteletben tartja minden ukrán álláspontját”. Néhány tüntető szerint az ügy legalább részben megváltoztatta Zelenszkijről alkotott képüket, különösen mivel az elnöki hivatala ellen az a vád merült fel, hogy a háborús helyzetet a hatalma koncentrálására használja fel. Mások viszont úgy vélték, hogy a közfelháborodás bebizonyította: Ukrajna hagyományosan élénk civil társadalma még háború idején is képes mozgósítani.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő narratívája Volodimir Zelenszkij ukrán elnök népszerűségének csökkenése, amelyet a korrupcióellenes szervekkel kapcsolatos intézkedései váltottak ki. A cikk célja az olvasó tájékoztatása erről a belső politikai fejleményről, kiemelve a közvélemény ellenállását és a korrupcióellenes harc fontosságát Ukrajna európai integrációja szempontjából. A szöveg arra is rávilágít, hogy a háborús helyzet ellenére is aktív a civil társadalom, amely képes nyomást gyakorolni a vezetésre.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Az „unseen protests since the war began” (háború kitörése óta nem látott tiltakozások) kifejezés, bár potenciálisan tény, a drámai hatás kedvéért erősíti a felháborodás mértékét.
  • A „caused outrage” (felháborodást váltott ki) szóhasználat érzelmi töltetű, és az olvasóban hasonló érzést kelthet. Az „általa kiválasztott főügyész alá rendelte” megfogalmazás hangsúlyozhatja a személyes befolyást, ami negatív konnotációt hordozhat.
  • A „some compared them to the 2014 Maidan Revolution” (egyesek összehasonlították őket a 2014-es Majdan-forradalommal) állítás, bár mások véleményeként van bemutatva, a jelenlegi események súlyát növelheti azáltal, hogy egy történelmi jelentőségű, radikális változást hozó eseményhez hasonlítja őket, anélkül, hogy kontextusba helyezné a különbségeket a méret vagy a cél tekintetében.
  • Az „az elnöki hivatala ellen felmerült a vád, hogy a háborús helyzetet a hatalma koncentrálására használja fel” (the presidential office was accused of using the war situation to concentrate its power) mondat egy súlyos, de forrásolatlan állítást tartalmaz. Nincs megnevezve, ki tette ezt a vádat, ami egyoldalúvá teheti az információt, és az olvasóban a vád igazságtartalmára vonatkozó feltételezést erősítheti meg.
• A téma társadalmi relevanciája: Az ukrán kormány korrupcióellenes intézkedései és a közvélemény erre adott reakciója kiemelten fontos a háború sújtotta ország számára. A korrupció elleni hatékony fellépés nemcsak a belső stabilitás és a társadalmi bizalom szempontjából elengedhetetlen, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozás és a nemzetközi pénzügyi támogatások elnyerésének is alapvető feltétele. A tüntetések és a népszerűség csökkenése azt jelzi, hogy a civil társadalom még háborús körülmények között is aktívan figyelemmel kíséri a kormányzati döntéseket, és képes nyomást gyakorolni a hatalomra a demokratikus elszámoltathatóság jegyében.

(Forrás: 444.hu)