OkosHír: A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétette a bruttó hazai termék (GDP) második negyedéves első becslését. Eszerint a magyar gazdaság a második negyedévben 0,4 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a növekedés a nyers adatok alapján 0,1 százalékos, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,2 százalékos volt. Az első félév egészét tekintve azonban a gazdaság 0,1 százalékkal visszaesett a tavalyi első félévhez képest.

A KSH első becslése szerint a GDP növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben, különösen az információ és kommunikáció ág teljesítménye. Ezzel szemben az ipar és a mezőgazdaság fékezte a gazdaság teljesítményét. A statisztikai hivatal a részletesebb, úgynevezett második becslést szeptember 2-án teszi közzé.

Az elemzés rámutat, hogy az első negyedév (amelyben éves alapon 0,4 százalékkal, negyedéves bázison pedig 0,2 százalékkal csökkent a GDP) után a gazdasági teljesítmény nem mutatott kiugró javulást. Az írás szerint a friss adatok alapján fennáll annak a lehetősége, hogy a magyar gazdaság növekedése stagnálásnak felel meg. Ezt a megállapítást az elemzők is osztják, és a Nemzetgazdasági Minisztérium is hasonló következtetésekre jutott.

A Nemzetgazdasági Minisztérium eredetileg 3,4 százalékos gazdasági növekedésben reménykedett 2025-re, azonban ezt a prognózist mindössze három hónap leforgása alatt jelentősen csökkentették. Március végén 2,5 százalékra módosították az előrejelzést, majd a KSH adatainak megjelenése előtt, kedden, már 1 százalékra faragták le a várakozásaikat. A cikkíró megjegyzi, hogy a 2025-ös költségvetést az amerikai elnökválasztásra hivatkozva nem tavaly nyáron, hanem ősszel fogadták el, és a minisztérium prognózisa novemberben sem közelítette meg a valós folyamatokat. A publicisztika szerint a minisztérium mostani, 1 százalékos előrejelzése közelebb áll az elemzői konszenzushoz, amely jelenleg 0,7 százalékos éves növekedéssel számol 2025-ben, valamint a jegybanki előrejelzéshez is, ami 0,8 százalékos GDP-bővülést vár.

A legfontosabb eredmény, hogy sikerült elkerülni az újabb technikai recessziót, mivel a GDP nem csökkent két egymást követő negyedévben. Ehelyett a magyar gazdaságban Virovácz Péter, az ING vezető elemzőjének korábbi megfogalmazása szerint a „fűrészfogazás” folytatódott, ami a jobb és rosszabb negyedévek tartós és érdemi növekedés nélküli egymásutániságát jelenti. A Portfolió cikke szerint az elemzők 0,2 százalékos negyedéves növekedést és 0 százalékos, azaz stagnáló éves növekedést vártak. Az éves alapú prognózisok -0,4 százalékos csökkenés és 0,2 százalékos növekedés között szóródtak, míg a negyedévesek 0-0,5 százalékos növekedés között.

A KSH a második negyedéves GDP-adatokat úgy közölte, hogy egyes ágazatok és szektorok esetében még nem állnak rendelkezésre mindhárom hónap adatai. Az előzetes becslések szerint az ipar és a mezőgazdaság húzta vissza a teljesítményt, amit az építőipar és a szolgáltatások lassú, de trendszerű javulása nem tudott kellő mértékben kompenzálni.

Ágazati adatok

• Ipar: A második negyedévből április és május adatai ismertek. Áprilisban a nyers adatok szerint 5, a munkanaphatással korrigált adatok szerint 2,3 százalékos volt az éves visszaesés a 2024. áprilisi adatokhoz képest. Májusban további 2,6 százalékos éves visszaesés következett, így az ipari termelés a 2021. havi átlag 93,3 százalékánál volt. Havi alapon áprilisban 1,5 százalékos növekedés volt márciushoz képest, amit a májusi 1,3 százalékos visszaesés lényegében lenullázott.
• Építőipar: Szintén április és május adatai ismertek. Áprilisban éves alapon még 0,5 százalékkal csökkent az ágazat termelése, májusban azonban már 3,6 százalékos növekedés volt tapasztalható, ami egy év után (2024 májusa óta) ismét pozitívvá tette ezt a mutatót. Havi alapon mindkét hónapban növekedés volt, áprilisban több mint 5, májusban 2,5 százalékos.
• Kereskedelem, turizmus: A KSH jelentése kiemeli, hogy a szolgáltató szektorok javították a gazdaság teljesítményét. A turizmusból mindhárom hónap adata ismert, a kiskereskedelemből a júniusi még nem. A turisztikai mutatók mindhárom hónapban pozitívak voltak, bár a növekedés üteme lassult a negyedéven belül. Áprilisban a húsvét miatt a belföldi vendégek száma 4,1, a külföldieké 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg júniusban 3,2 és 12,8 százalékos többlet volt mérhető. A kereskedelemben áprilisban jelentős bővülés volt (havi alapon 2, éves alapon 5 százalékos), májusra azonban a lendület alábbhagyott: áprilishoz képest 1,3 százalékkal csökkent a boltok forgalma, és az előző évhez képest is csak 2,1 százalékkal nőtt.
• Beruházások: Beruházási statisztikát negyedévente, a GDP-adatok megjelenése után tesz közzé a KSH. Az elemzés szerint a beruházási ráta továbbra sem alakult kedvezően, évek óta negatív tartományban van, és 2024 második negyedéve óta minden negyedévben meghaladja a 10 százalékot a visszaesése.
• Mezőgazdaság: Éven belüli adatok nem érkeznek az agráriumból, de feltételezhető, hogy a nyári aszály rontotta az ágazat teljesítményét. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának volumenindexeiről májusig vannak adatok, amelyekben a kedvezőbb április után rosszabb május következett. Így a január-májusi mutató csaknem 5 százalékos mínuszban van az előző évihez képest. Néhány termék esetében: a felvásárolt tehéntej mennyisége áprilisban elmaradt a tavalyitól, májusban stagnált, júniusban kissé nőtt, a negyedév egészében szintén stagnált, míg a kezelt tej mennyisége mindhárom hónapban csökkent. A felvásárolt búza mennyisége nagyot csökkent, a kukoricáé áprilisban kiugróan nőtt, májusban viszont jelentősen esett. Sertésből és marhából egyaránt kevesebbet értékesítettek, mint egy évvel korábban.

Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Az elemzés rámutat, hogy a foglalkoztatottsági adatok is árulkodóak a magyar gazdaság helyzetéről. Már a májusban közzétett adatok is elbocsátásokat jeleztek, míg június végére kiderült, hogy a március-májusi háromhavi átlagban kétéves mélyponton volt a foglalkoztatottak száma. Az írás aggasztónak tartja, hogy ebben az időszakban nem növekedett a dolgozók száma (például a szezonális építőipari és mezőgazdasági munkák miatt), amire legutóbb a koronavírus-járvány berobbanásakor, 2020 tavaszán volt példa.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk a gazdasági adatok bemutatásán keresztül egy pesszimista narratívát épít, melynek célja a kormányzati gazdaságpolitika és különösen a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve Nagy Márton hitelességének megkérdőjelezése. A cikk a „repülőrajtnak sovány” címével és a „buktuk” kifejezéssel már az elején negatív keretet ad a gazdasági teljesítménynek, függetlenül a pozitív negyedéves növekedéstől. A hangsúly a várakozások alatti teljesítményen, a minisztériumi prognózisok ismételt csökkentésén és a korábbi optimista kijelentésekkel való ellentéten van. A cél egyértelműen a felháborodás keltése és a gazdasági vezetés inkompetenciájának sugallása.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és szuggesztív nyelvezet: A cikk tele van érzelmileg telített kifejezésekkel, mint például „Repülőrajtnak sovány”, „borzasztó első negyedév”, „nem sikerült kiugróan nagyot javulnia”, „repülőrajtot buktuk”, „elkeserítőek” (ipari adatokra), „aggasztóbb” (foglalkoztatottságra). Ezek a szavak nem objektíven írják le a gazdasági helyzetet, hanem negatív érzelmeket keltenek az olvasóban.
  • Sarkazmus és irónia: A „saját jóstehetségünket jelzi” és a kapcsolódó cikkekben található „Ezt tegyük el egy humorosba! – Nagy Márton megint jósolt egy szépet” kifejezések nyíltan gúnyolják a miniszter előrejelzéseit, aláásva ezzel a hitelességét.
  • Keretezés és szelektív hangsúlyozás: Bár a cikk megemlíti a 0,2%-os negyedéves növekedést és a technikai recesszió elkerülését, a cím és a bevezető a „sovány” növekedésre és az első féléves visszaesésre fókuszál. A pozitívumokat (pl. szolgáltatások hozzájárulása, építőipar javulása) gyakran „ám” vagy „persze” kezdetű mondatokkal vezetik be, amelyek tompítják a pozitív hatást.
  • Feltételezés tényként való bemutatása: A „nyilván azt már ismerve” fordulat a Nemzetgazdasági Minisztérium prognózisának módosításával kapcsolatban egy feltételezést mutat be tényként, anélkül, hogy erre bizonyítékot szolgáltatna.
• A téma társadalmi relevanciája: A gazdasági teljesítmény, különösen a GDP növekedése, közvetlenül befolyásolja a lakosság életszínvonalát, a munkahelyek számát és a befektetési környezetet. A kormányzati előrejelzések és azok pontossága alapvető fontosságú a gazdasági stabilitás és a bizalom szempontjából. Az eredeti cikk által bemutatott „fűrészfogazás” vagy stagnálás a magyar gazdaságban rávilágít a kiszámíthatatlanságra és a tartós növekedés hiányára, ami széles körű társadalmi és politikai vitákat generálhat a gazdaságpolitika hatékonyságáról és a jövőbeli kilátásokról. A foglalkoztatottság csökkenése és az elbocsátások jelensége különösen érzékeny téma, amely közvetlenül érinti a családokat és a munkaerőpiac stabilitását.

(Forrás: 444.hu)

Kép: Szakáts Réka/Okoshír