Az ÉVOSZ elnöke szerint a lakáshitelprogram élénkítheti az építőipart

OkosHír: Az építőipar májusban növekedést mutatott, azonban az ágazat továbbra is kihívásokkal néz szembe. Az iparág a kormány új lakáshitelprogramjától várja a fellendülést, amelyhez hasonló konstrukciót évek óta javasolt. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Koji László szerint az ágazat három nehéz évet tudhat maga mögött.

Koji László megerősítette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján májusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanap-kiigazítással 5,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Az ÉVOSZ elnöke rávilágított, hogy a számok ellentmondásosak, mivel a termelést főként az egyéb építmények növekedése mozgatta, miközben az épületek építése csökkent. Koji László véleménye szerint 2025 is kihívásokkal teli év lesz az építőipar számára. Az ÉVOSZ nem változtatja meg előrejelzését, amely szerint az ágazat legjobb esetben megismételheti a tavalyi teljesítményét, de az is lehetséges, hogy néhány százalékkal alulmúlja azt. A lakásépítést és a lakásfelújítást az elnök fontos kitörési pontnak tekinti.

Az ÉVOSZ elnöke megerősítette, hogy a szakma régóta várt egy ilyen intézkedésre. Az elnök kifejtette, hogy az elmúlt években a lakások négyzetméterenkénti ára jelentősebben emelkedett, mint a lakosság reáljövedelme, ami miatt a megtakarítások nem elegendőek a nagyobb értékű lakásvásárlásokhoz vagy felújításokhoz. Emiatt a finanszírozás vált a lakásügy egyik fő problémájává. Koji László szerint a kormány által bejelentett program megoldja ezt a központi problémát. Az ÉVOSZ részt vesz a részletszabályok kidolgozásában, és megkezdte egy új otthonfelújítási program szakmai kérdéseinek kidolgozását, amelyet várhatóan szeptemberben mutatnak be.

Az ÉVOSZ álláspontja szerint a lakásépítést és a lakásfelújítást egyenértékűnek kell tekinteni, és a felújításnak is azonos kormányzati programot kell kapnia, mint az új vagy használt lakás vásárlásának. Koji László indoklása szerint egy átlagos lakás felújítása ma már körülbelül 15 millió forintba kerül, ami magában foglalja a nyílászárócserét, homlokzati és födémszigetelést, épületgépészeti berendezések cseréjét, valamint a fürdőszoba felújítását. Az ÉVOSZ javaslata szerint a felújításokhoz legalább tízmillió forint, 3 százalékos kamatozású hitelhez kellene hozzáférést biztosítani a lehető legszélesebb körben, életkortól, gyerekvállalástól és településtől függetlenül. Az elnök hangsúlyozta, hogy a felújítási programot kombinálni kell a már meglévő támogatási konstrukciókkal.

Az ÉVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy jelenleg elegendő építőanyag és kivitelezői kapacitás áll rendelkezésre a feladatok elvégzéséhez, beleértve a lakásépítési programokat is. Kifejtette, hogy az építőipar, az építőanyag-gyártók és -kereskedők is a múlt évi árakon dolgoznak, így a 2019 óta tapasztalt jelentős áremelkedés nem észlelhető. Koji László szerint a korábbi jelentős áremelkedést három tényező okozta:

• Az importfüggőség (48 százalék), mivel a forint árfolyamának alakulása befolyásolja az importköltségeket. Példaként említette, hogy 2015-ben egy euró 309 forint volt, míg 2025 elején 405 forint, ami 30 százalékos forintgyengülést és importdrágulást eredményezett.
• Az energiaigényes építőanyagok (cement, cserép, égetett kerámia) előállítási költségeinek növekedése az energiaárak emelkedése miatt.
• A pandémia alatt és után a szakmunkások és mérnökök megtartása érdekében átlagosan 12 százalékos béremelésre volt szükség.

Koji László megjegyezte, hogy az építőiparban az elmúlt években kétszer akkora infláció volt, mint amit a KSH a fogyasztói kosárban mért. Az ÉVOSZ prognózisa szerint erre az évre az építésgazdasági értéklánc egészére 5-6 százalékos áremelkedés várható.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a kormány által bejelentett új építési intézkedés révén már a jövő évben meghaladhatja a húszezret az új építésű lakások száma, amelyek kivitelezése megkezdődik. Koji László becslése szerint átlagosan két-két és fél év szükséges ahhoz, hogy ezek a lakások elkészüljenek és használatba vehetők legyenek. Az elnök üdvözli a változást, mivel idén várhatóan nem adnak át 12 ezernél több új lakást, ami a lakásépítés mélypontját jelenti. Koji László azt is megjegyezte, hogy megfelelő részletszabályok esetén három éven belül akár 30 ezer új építésű lakás is megvalósulhat.

A megrendelések tekintetében Koji László megfigyelése szerint leginkább az unión kívüli befektetők építési beruházásai mutatnak látványos növekedést. Ezek közé tartoznak gyárépítések, logisztikai létesítmények, valamint vidéki nagyvárosok közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése és felújítása.

Az ÉVOSZ elnöke szerint azok a vállalatok tudják kezelni a kihívásokat, amelyek tartalékkal rendelkeznek, és képesek hatékonyságjavulást elérni a gazdaságosság, szervezetfejlesztés, együttműködési képesség és képzési hatékonyság terén. Koji László megjegyezte, hogy ez a harmadik nehéz év az építőiparban, és az elmúlt több mint két év során a tartósan foglalkoztatottak száma mintegy 30-35 ezerrel csökkent, elsősorban a segédmunkások körében. A szakmunkásokat és mérnököket igyekeznek megtartani az ágazatban.

Koji László előrejelzése szerint 2026-tól élénkülés várható, azonban ennek mértéke nagymértékben függ a gazdaság általános helyzetétől és attól, hogy képes-e olyan mértékben bővülni, ami további építési beruházásokat igényel.

Az ÉVOSZ elnöke szerint a vasútépítés területén mindenképpen előrelépésre van szükség, mivel a magyar vasúthálózat jelenleg műszaki, irányítástechnikai és biztonságtechnikai szempontból is mélyponton van. Koji László információi szerint a kormány elkötelezett egy erőteljes, brüsszeli banki forrásokat is felhasználó modernizációs program elindítására. Az ÉVOSZ várja az erre irányuló közbeszerzési pályázatokat az év második felében.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk egy interjú Koji Lászlóval, az ÉVOSZ elnökével. Fő célja az építőipar jelenlegi állapotának és jövőbeli kilátásainak bemutatása, különös hangsúlyt fektetve a kormányzati lakáshitelprogramok és otthonfelújítási támogatások potenciális élénkítő hatására. A narratíva alapvetően pozitív és reményteljes képet fest az iparág jövőjéről, kiemelve a kormányzati intézkedésekben rejlő lehetőségeket. Ez a megközelítés hozzájárulhat az iparági szereplők és a közvélemény bizalmának erősítéséhez, valamint a kormányzati programok pozitív megítélésének elősegítéséhez.
• Hiányzó kontextus és tényszerűség: Bár az interjú Koji László szakértői véleményeit és előrejelzéseit tartalmazza, a cikk nem mutat be alternatív szakértői álláspontokat vagy kritikai hangokat az építőipar helyzetéről, illetve a kormányzati programok várható hatásairól. Az „ellentmondásos számok” megállapítás csak felületesen kerül említésre, mélyebb elemzés nélkül. A vasúthálózat állapotával kapcsolatos kijelentés („mélyponton van”) egy erős vélemény, amelynek alátámasztására nem szerepel további adat vagy forrás. A szöveg így egyoldalú képet nyújthat, mivel kizárólag az ÉVOSZ elnökének nézőpontjára fókuszál.
• A téma társadalmi relevanciája: Az építőipar állapota és a lakásügy kiemelten fontos társadalmi és gazdasági kérdés Magyarországon. A lakásárak emelkedése, a finanszírozási nehézségek és az építőipari teljesítmény közvetlenül befolyásolják a lakosság életkörülményeit és pénzügyi helyzetét. A kormány által bejelentett lakáshitel- és otthonfelújítási programok jelentős közérdeklődésre tarthatnak számot, mivel potenciálisan enyhíthetik a lakhatási problémákat és ösztönözhetik a gazdaságot. Emellett a vasúthálózat fejlesztésének szükségessége is releváns téma a közlekedési infrastruktúra és a gazdasági fejlődés szempontjából.

(Forrás: demokrata.hu)
Kép: Pexels