Gazdaság
A Rába Medical Invest Kft. veszteséget termelt a győri Széchenyi István Egyetem tulajdonában
OkosHír: A győri Széchenyi István Egyetem tulajdonában lévő Rába Medical Invest Kft. 180 millió forintos adózott veszteséggel zárta a tavalyi évet. Az egyetem 2023-ban vásárolta meg a céget Dzsudzsák Balázstól és partnereitől 370 millió forintért. Az egyetem 2023-ban szerezte meg a Rába Medical Center Kft.-t és annak tulajdonosát, a Rába Medical Invest Kft.-t. A tranzakció kezdetekor Szijjártó Péter, aki ismert Dzsudzsák Balázzsal való baráti viszonyáról, még tagja volt a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának, amelynek jóvá kellett hagynia a 25 millió forintot meghaladó vásárlásokat.
A Rába Medical Invest Kft. 2024-es beszámolója szerint a vállalat adózott eredménye 180 millió forintos mínuszt mutatott, míg az üzemi veszteség 242 millió forint volt. Az egyetem a veszteséget egy technikai jellegű, egyszeri könyvviteli tételnek tulajdonította, amely egy 1,2 milliárd forintos tőkeemeléshez és egy korábbi beruházás leírásához kapcsolódott.
A Rába Medical Invest Kft. 2020 óta mindössze egyszer, 2023-ban ért el nyereséget, korábbi veszteségei 14 és 28 millió forint között mozogtak. A Rába Medical Center Kft. árbevétele növekedett: 2022-ben 168 millió forint, 2023-ban 196 millió forint, 2024-ben pedig 186 millió forint volt. Az adózott nyeresége azonban alacsony maradt, 58 ezer, illetve 574 ezer forint.
A cégek megvásárlását követően az egyetem összesen 1,2 milliárd forint tőkét juttatott a Rába Medical Invest Kft.-be. Ennek eredményeként a vállalat eszközállománya 2023-ban 1,45 milliárd forintra, saját tőkéje pedig 1,26 milliárd forintra nőtt. A tavalyi év végére a saját tőke 1,078 milliárd forintra, az eszközállomány pedig 1,3 milliárd forint alá csökkent. Az egyetem az akvizíciót azzal indokolta, hogy részt kíván venni a győri térség egészségügyi szolgáltatásainak biztosításában és azokat korszerű technológiákkal kívánja erősíteni. A Rába Medical Invest Kft.-t a tervek szerint beolvasztják az egyetem által alapított Uni-Medicampus Kft.-be.
Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése
- Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk fő narratívája egy rosszul sikerült üzleti tranzakció bemutatása, amely a győri egyetem számára jelentős veszteséget okozott. Célja a befektetés pénzügyi megalapozottságának megkérdőjelezése és egy lehetséges politikai-gazdasági összefonódás sugallása, különös tekintettel Dzsudzsák Balázs és Szijjártó Péter közötti kapcsolatra. A cím („180 milliós veszteséget okozott a győri egyetemnek a Dzsudzsák Balázstól átvett cég”) már az első pillanattól kezdve negatív keretbe helyezi az eseményt, és a befektetés sikertelenségét hangsúlyozza.
- Főbb manipulatív eszközök:
- **Érzelmi töltetű kifejezések és negatív keretezés:** A cikk olyan kifejezéseket használ, mint a „veszteséget okozott”, „üzletileg nem volt túl gyümölcsöző” és „története legsúlyosabb veszteségét hozta össze”, amelyek mind a negatív pénzügyi eredményt emelik ki, és drámai hatást keltenek.
- **Szuggesztív összekapcsolás és asszociáció:** A cikk közvetlenül a cégvásárlási adatok után említi Szijjártó Péter kuratóriumi tagságát és Dzsudzsák Balázzsal való barátságát, kiegészítve egy róluk készült fotóval. Bár konkrét jogsértést nem állít, ez az elrendezés és a vizuális megerősítés összefüggést sugall a tranzakció és a politikai befolyás között, ami a „guilt by association” retorikai eszközt alkalmazza.
- Hiányzó kontextus és tényszerűség:
- **A veszteség okának részletezése:** Az eredeti cikk a 180 milliós veszteséget egy „technikai jellegű, egyszeri könyvviteli tétel” számlájára írja, de nem fejti ki részletesen, hogy ez pontosan mit jelent. A keresési eredményekből kiderül, hogy a veszteség egy 1,2 milliárd forintos tőkeemeléshez és egy korábbi jelentős beruházás (UniMedical Center) értékének leírásához kapcsolódó számviteli tételekből adódott. Ennek a részletes magyarázatnak a hiánya az eredeti cikkben teret enged a spekulációnak és a negatív értelmezésnek.
- **Szijjártó Péter kuratóriumi tagságának időzítése:** Az eredeti cikk „A vásárlás idején az egyetem kuratóriumának még tagja volt… Szijjártó Péter” megfogalmazása pontatlan lehet. Bár Szijjártó Péter valóban tagja volt a kuratóriumnak, amikor a vételi ajánlatot elfogadták (2022 november), ő 2023 februárjában lemondott, míg az üzlet tényleges tulajdonosváltása és bejegyzése 2023 márciusában történt meg. Ez az időbeli eltolódás árnyalja azt az állítást, hogy a vásárlás *idején* még tag volt.
- **A cégek korábbi eredményei:** Az eredeti cikk azt állítja, hogy „A vállalkozás 2020 óta csak egyszer, 2023-ban termelt nyereséget”. A keresési eredmények szerint (pl.) a Rába Medical Invest Kft. folyamatosan veszteséges volt, míg a Rába Medical Center Kft. volt nyereséges a korábbi években. Ez a pontatlanság félrevezetheti az olvasót a cégcsoport korábbi pénzügyi stabilitásáról.
- A téma társadalmi relevanciája: A cikk a magyarországi felsőoktatásban zajló modellváltás és az egyetemek alapítványi fenntartásba kerülésének kontextusában nyer relevanciát. Az ilyen tranzakciók, különösen, ha közpénzek felhasználásával történnek és politikai szereplőkkel hozhatók összefüggésbe, alapvető kérdéseket vetnek fel a közintézmények pénzügyi átláthatóságával, a felelős gazdálkodással és a politikai befolyás esetleges szerepével kapcsolatban. A téma a közbeszédben is gyakran megjelenik, generálva vitákat a közvagyon kezeléséről és az egyetemi autonómiáról.
(Forrás: 444.hu)
Kép: Szijjártó Péter/Facebook
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Emelkedik az üzemanyagok ára a világpiaci folyamatok és a forint gyengülése miatt
Piaci adatok és aktuális átlagárak
A keddi napon a töltőállomásokon még a korábbi árakon lehetett tankolni. A 95-ös benzin átlagosan 565 forintba, a gázolaj pedig 594 forintba került literenként. A gázolaj ára már kedden is emelkedett, miután a nagykereskedelmi ár 5 forinttal nőtt, ami 4 forintos fogyasztói árnövekedést eredményezett.
Míg a gázolaj ára folyamatos elmozdulást mutat, a benzin fogyasztói ára a hét elején még stabil maradt. A szerdai emelés azonban mindkét üzemanyagtípust érinti, így a kutak többségénél várhatóan megjelenik a drágulás.
A devizapiaci folyamatok közvetlen hatással vannak a hazai üzemanyagárakra. A dollár erősödése drágítja az importot, ami beépül a végfelhasználói árakba. A világpiaci olajár és a devizaárfolyam együttes mozgása határozza meg a rövid távú trendeket.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti szöveg célja a gyors tájékoztatás volt, azonban a hírt enyhe riasztó éllel tálalta. A cél a fogyasztói figyelem felkeltése a „drágulás” hangsúlyozásával, amit sürgető mellékmondatokkal nyomatékosított.
A forrásszöveg hatásvadász elemeket használt a figyelem fenntartására. Például:
1. „Intenzíven elindul az előrejelzett üzemanyagár emelés” – Az „intenzíven” szó használata szubjektív, hiszen a 5-9 forintos emelés bár jelentős, de nem rendkívüli piaci mozgás.
2. „Sőt, cikkünk írásakor már meg is haladta azt.” – Ez a zárójeles szerkesztői megjegyzés drámai hatást kelt, azt sugallva, hogy a helyzet percről percre romlik.
A cikk nem említi a környező országok árait, így a magyar fogyasztó nem tudja megítélni, hogy a 330-as dollárárfolyam vagy a 80 dolláros olajár regionálisan milyen pozícióba helyezi a hazai árakat. Elmarad annak kifejtése is, hogy a nagykereskedelmi árváltozás milyen késleltetéssel és milyen arányban jelenik meg kötelezően a kiskereskedelmi árakban.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Gazdaság
Emelkedett az olajár az amerikai-izraeli katonai akciók és a Hormuzi-szoros blokádja miatt
A Brent típusú kőolaj jegyzése 14 hónapja nem látott csúcsot ért el, miután a piaci szereplők az ellátási láncok megszakadásától tartanak. A 13 százalékos árnövekedés közvetlen válasz a közel-keleti katonai eszkalációra. A befektetők figyelme a Hormuzi-szorosra irányul, ahol a globális tengeri olajkereskedelem mintegy 20 százaléka halad át.
Donald Trump elnök nyilatkozata szerint a konfliktus akár hetekig is elhúzódhat. Az amerikai és izraeli erők szombaton hajtottak végre csapásokat iráni célpontok ellen. Teherán válaszul állítólag figyelmeztette a térségben tartózkodó tartályhajókat a tranzit tilalmára. Bár hivatalos iráni megerősítés még nem érkezett a blokádról, a hajózási adatok a forgalom megtorpanását mutatják.
Támadások a kereskedelmi útvonalakon
A brit tengeri biztonsági ügynökség (UKMTO) jelentése szerint két kereskedelmi hajót ért támadás a szoros közelében. Az incidensek Omán és az Egyesült Arab Emírségek partjainál történtek. A tengeri nyomkövető rendszerek adatai alapján a tartályhajók a szoros mindkét oldalán várakoznak. A biztosítási költségek megugrása vagy a fedezet hiánya szintén akadályozza a szabad hajózást.
Arsenio Dominguez, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet főtitkára a hajózási útvonalak elkerülésére szólította fel a társaságokat. A dán Maersk multinacionális vállalat már vasárnap felfüggesztette az áthaladást a Hormuzi-szoroson és a Szuezi-csatornán. A szervezet jelentése szerint több tengerész megsérült a hétvégi támadások során.
Piaci kilátások és kitermelés
Elemzői előrejelzések szerint az olajár tartós blokád esetén meghaladhatja a hordónkénti 100 dollárt. Az OPEC+ csoport vasárnapi döntése értelmében áprilistól napi 206 ezer hordóval növelik a kitermelést. Ez a mennyiség azonban nem elegendő a kieső iráni export és a szállítási nehézségek kompenzálására. Irán a globális olajellátás 4,5 százalékát biztosítja, így kiesése jelentős piaci hiányt okoz.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
A forrásszöveg elsődleges célja a piaci pánik és a geopolitikai feszültség érzékeltetése. A narratíva az elkerülhetetlen gazdasági válság képét festi le, összekapcsolva a katonai eseményeket a mindennapi megélhetést érintő energiaárakkal.
Az eredeti szöveg hatásvadász metaforákat használ, például a globális kereskedelem „legfontosabb artériájának” nevezi a vízi utakat. Az olyan kifejezések, mint a „minden szem a Hormuzi-szorosra szegeződött” vagy a „félelmet keltettek”, érzelmi alapú reakciót váltanak ki a tényszerű tájékoztatás helyett.
A szöveg nem részletezi az amerikai-izraeli támadások közvetlen kiváltó okát, csupán a következményekre fókuszál. Hiányzik az iráni diplomáciai álláspont kifejtése is; a cikk befejezetlen információkra („állítólag figyelmeztette”) építve von le messzemenő következtetéseket a blokádról.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Belföld3 napja
Győr-Szol-ügy: A városüzemeltetés szerint csak technikai könyvelési kérdés hol van az 1,7 milliárd
-
Közélet-Politika3 napja
Rekordszámú külképviseleti regisztráció várható az áprilisi választáson
-
Közélet-Politika2 napja
Zelenszkij: Hogyan láthatná Orbán, hogy a föld alatt mi történik a csővel?
-
Közélet-Politika3 napja
Kocsis Máté: Minimum pofátlanság azt elvitatni, hogy Magyarország szomszédságában háború dúl
-
Közélet-Politika2 napja
Magyar Péter bejelentette a Tisza Párt országos listájának vezetőit
-
Belföld2 napja
Biztonsági protokollmulasztás gyanúja miatt töröltek kormányzati fotókat Paksról
-
Belföld21 órája
Több mint 471 ezer határon túli magyar regisztrált az áprilisi választásokra
-
Közélet-Politika2 napja
Adatvédelmi vizsgálatot kezdeményez a Medián a kiszivárgott adatok ügyében