OkosHír: Egy előzetes vizsgálati eredmény szerint, amelyet a közelmúltban hoztak nyilvánosságra, a decemberi Jeju Air repülőgép-baleset során madárrajok károsíthatták mindkét hajtóművet, és a pilóták feltehetően hibás döntést hoztak az egyik hajtómű lekapcsolásakor. A dél-koreai Muan repülőtérre tartó járat leszállás előtt műszaki problémával szembesült, majd a kifutópályán túlszaladva egy betonfalnak ütközött. A gépen tartózkodó 181 személyből ketten élték túl a becsapódást.

Az áldozatok családtagjai megkérdőjelezik a vizsgálat alaposságát, és más pilótákhoz hasonlóan úgy vélik, a hatóságok a pilótákra hárítják a felelősséget. Emellett a hozzátartozók online zaklatással is szembesülnek dél-koreai internetezők részéről.

A baleset körülményei és az előzetes megállapítások

A Jeju Air Dél-Korea egyik népszerű fapados légitársasága, amelyet az ország egyik szigetéről neveztek el. A balesetet szenvedett gép a Jeju 7C2216-os járata volt, egy Boeing 737–800-as típusú repülő, amely a thaiföldi Bangkokból érkezett a dél-koreai Kvangdzsu közelében található Muan nemzetközi repülőtérre. Az utasok többsége a karácsonyi ünnepek után utazott volna családjához.

A gép egyetlen futóművel ért földet, és a pilóták a fékszárnyakat sem nyitották ki a lassításhoz. A baleset után 1500 mentőegység, 490 tűzoltó és 455 rendőr érkezett a helyszínre. A gépen 175 utas és hatfős személyzet tartózkodott, két légiutas-kísérőt sikerült élve kimenteni a roncsok közül.

Közvetlenül a baleset után több teória is felmerült az okokkal kapcsolatban, de azt is tudni lehetett, hogy a vizsgálatok eredményeire hónapokat kell várni. Az egyik korai jel a madárraj miatti vészjelzés volt. A repülőgép mindkét hajtóművét szétszedték és átvizsgálták, és madártollakat, valamint vérfoltokat találtak az alkatrészek között. Az előzetes vizsgálati jelentésből kiderült, hogy ezek cifra récétől származnak, amely nagy rajokban él.

A vizsgálat részletei és a pilóták szerepe

Iparági szakértők korábban figyelmeztettek, hogy önmagában a madarak valószínűtlenül okozták volna a katasztrófát, és a korábbi ellenőrzések során egyik hajtóműben sem találtak hibát. Június végére derült ki, hogy a jelek szerint maguk a pilóták állították le a gép egyik hajtóművét.

Amikor egy hajtóművel probléma adódik, a fedélzeti számítógép elemzi a helyzet súlyosságát, és javaslatot tesz a pilótáknak a leállításra, ha szükséges. Hibás hajtóművel repülni nagyobb kockázatot jelenthet, mint egy működő hajtóműre támaszkodni. Bizonyos esetekben a protokoll szerint a pilóták leállítják az egyik oldalt, például a hajtómű kigyulladásának megakadályozása érdekében. Bár ez jelentősen csökkenti a tolóerőt, ez elsősorban a felszállásnál okozhat gondot, a levegőben maradáshoz és a leszálláshoz elegendő lehet egyetlen működő hajtómű is.

Úgy tűnik azonban, hogy a Jeju Air repülője esetében az egyik pilóta a bal oldali, kevésbé sérült hajtóművet kapcsolta le a jobb oldali helyett, amelyet viszont súlyosan megrongált az ütközés a madarakkal. A jobb oldali hajtóműben komolyabban megsérült a kompresszor, és ez gyulladt ki, amikor a gép a falnak csapódott. A Reuters szerint a pilótafülke hangrögzítője, a számítógépes adatok és a kapcsológomb állása is bizonyította, hogy a kettő közül ez a hajtómű működött a leszállás közben.

A New York Times szerint a repüléstörténet során kétszer is előfordult, hogy a pilóták összekeverték a két hajtóművet, és rosszat állítottak le, mindkét esetben halálos baleset lett a vége. Ezek közé tartozott a Kegworth Air repülőjének 1989-es és a TransAsia Airways gépének 2015-ös katasztrófája.

John Goglia amerikai repülésbiztonsági szakértő a New York Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy a pilóták normál körülmények között képesek azonosítani a meghibásodott hajtóműveket. Ha azonban a kijelzőik nem a megfelelő értékeket mutatják, vagy semmit sem mutatnak, akkor nehéz döntést hozni. A pilóták a repülésszimulációk során megtanulják a vészforgatókönyveket, de ezek általában már megtörtént eseteken alapulnak. Lehetséges, hogy olyan helyzet állt elő a fülkében, amelyre a pilótáknak nem volt megoldásuk.

„Ha a pilóták kijelzői a madárral való ütközés után leálltak, akkor valószínűleg nem volt egyértelmű jelzésük arról, hogy melyik hajtómű sérült meg” – mondta Joe Jacobsen repülésbiztonsági szakértő, aki a Boeingnél és az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatalnál is dolgozott. Több szakértőhöz hasonlóan ő is hangsúlyozta, hogy egyelőre nem lehet semmit sem kijelenteni az összes adat ismerete nélkül. Az ügyet vizsgáló nyomozók egyelőre nem hoztak nyilvánosságra információkat a pilótafülke kijelzőinek állapotáról, a teljes vizsgálat pedig 2026 júniusára zárulhat le.

Az, hogy a jobb állapotban lévő hajtóművet kapcsolták le a rossz helyett, a baleset más, eddig érthetetlen körülményeit is megmagyarázhatja. Ha egy hajtóművet lekapcsolnak, a gép veszít a tolóerejéből és az áramtermelése is csökken. Úgy tűnik, hogy a Jeju Air gépénél is áramkimaradás történt, ugyanis a repülő fedélzeti adatrögzítői öt másodperccel a bal hajtómű lekapcsolása után leálltak. Ezért egy rövid időszakon át nem lehet tudni, hogy pontosan mi történt a gép fedélzetén. Ekkor fordíthatták meg a pilóták a gépet, és kezdték meg a leszállást.

A másik, a hajtómű leállításához kapcsolódó kérdés, hogy a pilóták miért nem engedték ki a futóművet. Egy bennfentes szerint az áramkimaradás miatt nem lehetett automatikusan leereszteni a futóművet, ezért is landolt hason csúszva a repülő. Manuálisan lehetséges lett volna a futóművek kiengedése, de előfordulhat, hogy erre idejük sem volt a pilótáknak.

A katasztrófa másik fontos körülménye a kifutópálya végén épített betonobjektum, amely a reptér lokátorának része volt. Ennek ütközött neki a Jeju Air gépe. Szakértők bírálták, hogy a leszállást segítő lokátort a futópálya végétől 250 méterre lévő betonszerkezetbe rejtették. A balesetet követően a dél-koreai közlekedési minisztérium januárban bejelentette, hogy hét repülőtéren eltávolítja a betonakadályokat.

Az áldozatok hozzátartozóinak reakciói és a társadalmi visszhang

Az elmúlt fél évben az áldozatok hozzátartozói nem voltak elégedettek a vizsgálatok eredményeivel. Májusban 72 gyászoló rokon foglalkozás körében elkövetett gondatlanság miatt büntetőfeljelentést tett 15 ember, köztük a dél-koreai közlekedési miniszter és a légitársaság vezérigazgatója ellen. A családok beadványukban alaposabb kivizsgálást követeltek. Szerintük a katasztrófa nem egyszerű baleset volt, hanem olyan gondatlanság eredménye, amelyet meg lehetett volna előzni.

A panaszban megnevezett emberek között volt kormánytisztviselő, légitársasági vezető és a repülőtéri személyzet azon tagjai is, akik az építésért, a felügyeletért, a létesítményüzemeltetésért és a madárirtásért feleltek. A gyászolók azt is el akarják érni a beadvánnyal, hogy vizsgálják ki, szabályos volt-e a betonépítmény. A rendőrség már korábban is büntetőeljárás keretei közt vizsgálta az ügyet, és megtiltották a Jeju Air vezérigazgatójának, hogy elhagyja az országot. Vádat viszont még senki ellen sem emeltek.

A családtagokat a mostani előzetes vizsgálati eredmények sem nyugtatták meg. Nem értettek egyet azzal, hogy csak a pilóták hajtóművel kapcsolatos döntése okozta volna a katasztrófát. Néhány rokon meg is zavarta a sajtótájékoztatót, amelyen erről tájékoztatták volna a nyilvánosságot. A gyászoló családokat képviselő testület egy nyilatkozatban azt írta, hogy a tervezett sajtóközleményben voltak olyan kifejezések a baleset okával kapcsolatban, amelyek úgy értelmezhetők, mintha végleges következtetésre jutottak volna, miközben az incidenssel kapcsolatos összes tényt tisztázni kell. Ezért is tiltakoztak az ellen, hogy a jelentést a mostani formájában nyilvánosságra hozzák.

A Jeju Air pilótáinak szakszervezete vasárnapi közleményében hasonlóképpen bírálta a jelentés eddigi megállapításait. Szerintük nem valószínű, hogy a bal hajtómű tökéletesen működött volna, hiszen abban is találtak madármaradványokat. A szakszervezet szerint a Dél-koreai Légiközlekedési és Vasúti Baleseteket Vizsgáló Bizottság (ARAIB) félre akarja vezetni a nyilvánosságot, amikor azt sugallja, hogy ha a rosszabbul működő hajtóművet kapcsolták volna le a pilóták, akkor megelőzhető lett volna a tragédia.

Egy, a vizsgálatot ismerő forrás viszont azt mondta a Reutersnek, hogy a nyomozók nem fogják megváltoztatni a megállapításaikat, mivel „egyértelmű bizonyítékokkal és az azokat alátámasztó adatokkal” rendelkeznek.

Közben az áldozatok hozzátartozóival szemben online gyűlöletkampány indult az elmúlt hónapokban. Az internetezők azzal vádolták a gyászoló családokat, hogy örültek a kártérítéseknek, illetve, hogy ők valójában csak „kamu áldozatok”. Idén márciusig nyolc embert tartóztattak le ilyen becsmérlő és rágalmazó online bejegyzések közzétételéért.

Dél-Koreában az internetes zaklatás gyakori jelenség, ahol előfordul, hogy hírességek az utálkozó kommentáradat és a társadalmi kirekesztettség miatt vetnek véget életüknek. Az sem példa nélküli, hogy gyászolókat zaklatnak online: 2022-ben a szöuli bulinegyedben történt tömegszerencsétlenség áldozatainak rokonait is hasonlóan zaklatták online.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja az volt, hogy bemutassa a Jeju Air repülőgép-balesetének előzetes vizsgálati eredményeit, miközben hangsúlyozza a körülötte kialakult vitákat. A cikk egyértelműen kiemeli az áldozatok családtagjainak és a pilóták szakszervezetének ellenvetéseit, valamint az online zaklatás problémáját. A narratíva arra törekszik, hogy empátiát keltsen a gyászolók iránt, és megkérdőjelezze a hivatalos vizsgálat megállapításait, sugallva a felelősség egyoldalú áthárítását.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és dramatizálás: Az eredeti szöveg olyan kifejezéseket használ, mint a „végzetes hibát követhettek el”, „tragikus balesetet szenvedett”, „brutális módon zaklatják őket online”, vagy „durva online gyűlöletcunami indult”. Ezek a kifejezések az olvasó érzelmi reakcióját hivatottak kiváltani és felerősíteni a cikk hatását.
  • Keretezés és hangsúlyozás: A cikk azonnal bevezeti a „pilóták végzetes hibája” mint „fő megállapítás” gondolatát, majd ezt követően azonnal bemutatja a családok és más pilóták ellenvetéseit, ezzel konfliktusos narratívát teremtve. Ez már a kezdetektől kétséget ébreszt a hivatalos megállapításokkal kapcsolatban.
  • Visszatérő, nem teljesen alátámasztott állítások: Például a „nagyon úgy tűnik, hogy a Jeju Air repülője esetében az egyik pilóta a bal oldali, kevésbé sérült hajtóművet kapcsolta le…” megfogalmazás erős valószínűséget sugall tényként való bemutatás nélkül.
  • Visszatérő empátia keltés: A cikk folyamatosan az „áldozatok családtagjai a maguk igazáért küzdenek” és a „gyászolók ráadásul nemcsak a hatóságokkal küzdenek, hanem azokkal a dél-koreai netezőkkel is, akik brutális módon zaklatják őket online” megfogalmazásokkal erősíti az olvasóban a „Dávid és Góliát” típusú harc képét, ahol a gyászolók az áldozatok.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikk több társadalmilag releváns problémát is érint. Központi témája a légi közlekedés biztonsága és a balesetek kivizsgálásának összetettsége. Emellett rávilágít az áldozatok jogainak érvényesítésére és a hatóságok iránti bizalom kérdésére, amelyet a családok elégedetlensége és a vizsgálat alaposságával kapcsolatos aggodalmaik is tükröznek. Végül, a cikk kiemeli az online zaklatás Dél-Koreában tapasztalható súlyos problémáját, párhuzamot vonva más tragikus eseményekkel, ahol a gyászolókat hasonlóan érte online bántalmazás.

(Forrás: telex.hu)