OkosHír: A Kecskeméthez közeli Szentkirályon akár kétszáz tanyatulajdonos is jogosult lehet az Agrárminisztérium által nemrég meghirdetett tanyafejlesztési támogatásra. A pályázati forrás célja a külterületi lakosok környezetének modernizálása és élhetőbbé tétele személyre szabott energetikai megoldásokkal, valamint a megfelelő minőségű ivóvízhez való hozzáférés biztosítása.

Az elmúlt évek tanyafejlesztési programjai során Szentkirályon a helyiek elsősorban napelemes rendszerek, egyedi ivóvíztisztító berendezések és személyre szabott szennyvízkezelő szisztémák iránt érdeklődtek, mivel a települési hálózatokra való gazdaságos rácsatlakozás nem megoldott számukra.

Az aktuálisan elnyerhető, legfeljebb 25 millió forintos támogatás szakértők szerint alkalmas arra, hogy egy tanya összkomfortossá váljon. Ez a fejlesztés a személyes kényelem növelése mellett a későbbi hitelképesség szempontjából is jelentőséggel bír.

Szentkirály Horidűlőn Göblyösné László Éva, egy gyakorló gyógypedagógus éppen a fóliasátorban végzett munkát, paprikapalántákat kötözött. Elmondása szerint családjával öt évvel ezelőtt a Covid-járvány hatására költöztek faluról tanyára, egy nyugodtabb élet reményében. Az elmúlt időszakban nagyrészt önellátóvá váltak: állatokat tartanak, takarmány- és konyhakerti növényeket, kukoricát, burgonyát, paprikát, paradicsomot, uborkát termesztenek, valamint gyümölcsöt főznek be, lekvárt és zöldségkrémet készítenek.

Göblyösné László Éva kijelentette, hogy bár egy tanyán mindig van tennivaló, nem bánták meg a kiköltözést, mivel a maguk urai lehetnek, és középiskolás korú gyermekeik is szeretik az ottani életet. Az épületben bemutatta a víztisztító rendszert, amelyet egy korábbi vidéki infrastruktúra-fejlesztési pályázat keretében építettek ki. A 95 százalékban pályázati pénzből, körülbelül 8,4 millió forintból megvalósult beruházás során a víztisztító berendezés mellett napelemes és egyedi szennyvízkezelő rendszert is létesítettek a birtokon. A napelemes rendszer az áramellátásról gondoskodik, a szennyvízkezelő rendszer pedig lehetővé teszi a baktériumok által lebontott szennyvíz környezetbarát módon, tisztított formában történő visszajuttatását a talajba. Ennek a módszernek köszönhetően szippantókocsit is elegendő kétévente hívni.

A család nagyon várta a tanyafejlesztési pályázatot, mivel korábban ásványvizet vásároltak. A kútvíz magas vas- és mangántartalma miatt sajátos ízű volt, és kisebb mennyiségű arzént is kimutattak benne. Mosogatásra és mosásra sem tudták használni, mert mindent sárgára színezett. Kizárólag fürdésre, állatok itatására és locsolásra használták. A tavaly telepített berendezés azonban iható minőségűvé tisztítja a kútvizet, ami jelentősen megkönnyíti a háztartási munkákat. A pályázatnak köszönhetően a tanya élhetővé vált számukra.

Az ivóvíz minőségével kapcsolatos problémák meglepőnek tűnhetnek a Szentkirályi ásványvíz „őshazájában”. Ádám Richárd, az önkormányzat szakértője elmondta, hogy a 206 méter mélyről származó természetes ásványvíz már vastalanítva jut el a fogyasztókhoz, így összetétele és íze eltér attól a víztől, amely a tanyán élők sekélyebb kútjaiból kerül a felszínre. A falu belterületén a közművekből nyerhető víz szintén magas, de határérték alatti vastartalmú, és bár a Szentkirályi ásványvíz lelőhelyéhez hasonló mélységből nyerik, emelkedett vastartalma miatt nem éri el annak minőségét.

Szabó Gellért polgármester és Ádám Richárd vidékfejlesztési agrármérnök elmondta, hogy a mai Szentkirály község Kecskemét város egykori pusztájaként szerveződött településsé. A lakosság mintegy 36 százaléka ma is tanyán él, amivel az országos élbolyba tartoznak, bár a Homokhátság egyes falvaiban akár 50 százalék fölötti is lehet a külterületi lakosok aránya.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szerint a tősgyökeres szentkirályiak, illetve elődeik valamennyien tanyasiak voltak. A község körzetében több mint 400 tanya található, közülük 220 tulajdonosuk állandó lakhelyéül szolgál, a többit például gazdasági telephelyként vagy hagyományőrzési céllal tartja meg a gazdája. Külterületi ingatlanokat hollandok, németek és olaszok is vásárolnak, akik tisztelik a helyi hagyományokat. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a tanyasi élet a saját lábon állás és az önellátás tudománya, ami nem a civilizáció és a fejlődés elutasítását jelenti, hanem ragaszkodást egy sajátos életformához. Véleménye szerint az önellátás révén az emberek nem kihasználják a környezetet, hanem eggyé válnak vele, és nap mint nap átérezhetik, hogy részei a teremtett világnak. Hozzátette, hogy a génjeikben hordozott szellemi és morális erők nyomán tisztelik a természetet, a homokos pusztát, erősen kötődnek a megélhetésüket adó földhöz, és támaszkodnak egymásra. Kiemelte, hogy a történelem nem velük kezdődött és nem is velük fog véget érni, ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy ősi hagyományaik rajtuk keresztül öröklődnek tovább.

A polgármester és az önkormányzat szakértője hangsúlyozta, hogy az idei tanyafejlesztési pályázat bonyolultabb a korábbiaknál. Bár megértik, hogy a szigorúbb uniós szabályozásra többek között az esetleges visszaélések kiszűrése miatt van szükség, azt is látják, hogy emiatt a többség, vagyis éppen azok a becsületes érintettek kerülhetnek hátrányba, akik segítség nélkül nem tudják kitölteni a komplikáltnak tartott online dokumentumokat. Hozzátették, hogy megbízható helyi vállalkozók is kimaradhatnak a lehetőségből, akik digitálisan kevésbé jártasak, így a tanyán élők feltehetően nem fogják tudni megbízni őket a munkával. Ádám Richárd tájékoztatása szerint az önkormányzatnak sajnos nem áll módjában a lakossági pályázati anyagok térítésmentes elkészítése, de szakértőként piaci alapon szívesen állnak a jelentkezők rendelkezésére.

Anikó és Péter, egy másik tanya tulajdonosai, elmondásuk szerint félnomád körülmények között élnek. Péter indoklása szerint Budapesten, egy VIII. kerületi bérházban laktak, de egyre inkább élhetetlennek érezték a fővárost. Fiatalabb korában nem gondolta volna, hogy egyszer jurtában fog lakni. Az építőiparban dolgozott, de a munkáltatói körbetartozások miatti fizetéselmaradások okán nem volt esélyük saját lakás vásárlására, miközben a megélhetési költségek emelkedtek. Először a Mátrába költöztek, majd hét évvel ezelőtt a szentkirályi tanyavilágban találtak otthonra, ahol az emberek barátságosabbak és segítőkészebbek. Jelenleg 19,5 millió forintért árulják a tanyát, és egy másikat néztek ki helyette, amely távolabb esik az újonnan épült autópályától.

A birtokon a falusi dohányboltban dolgozó háziasszony vezetett körbe. A tölgyfák között igényesen kivitelezett jurta áll, de Anikóék már abban a takaros kis házban laknak, amelyet Péter épített. A mindennapi élethez szükséges áramellátást korlátozott kapacitású napelem és aggregátor biztosítja. Vizet a tíz méter mély kútból nyernek, de a többi tanyán élő emberhez hasonlóan közvetlenül ők sem fogyasztják. Fejlesztés ezen a téren is szükséges lenne, de hogy elindulnak-e a pályázaton, még nem tudják. A polgármester elköszönt Anikótól és Pétertől, jókívánságait fejezte ki, és reményét fejezte ki, hogy hosszú távon is a település állandó lakosai maradnak.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk célja a tanyasi életmód pozitív aspektusainak bemutatása, különös tekintettel az önellátásra és a természethez való közelségre. Emellett hangsúlyozza az Agrárminisztérium tanyafejlesztési programjának jelentőségét és a vidéki infrastruktúra fejlesztésére gyakorolt hatását. A cikk célja, hogy az olvasóban egy idilli, de egyben szorgalmas és független életmódról alakítson ki képet, amely a kormányzati támogatások révén modernizálható és élhetőbbé tehető.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi töltetű kifejezések és dramatizálás: Az eredeti szöveg helyenként érzelmileg túlfűtött leírásokat alkalmaz, például: „a tölgyfák alatt sziesztázó baromfiudvar lakóinak lármájára veri fel a csendet Szentkirály Horidűlőn” vagy „rekkenő hőségben éppen a fóliasátorban szorgoskodik”. Ezek a képek romantizálják a tanyasi életet és erősítik az olvasó érzelmi bevonódását.
  • Szubjektív vélemények kiemelése és megerősítése: Szabó Gellért polgármester hosszas, már-már filozófiai fejtegetése a tanyasi identitásról („a saját lábon állás és az önellátás tudománya… a génjeinkben hordozott szellemi és morális erők nyomán tiszteljük a természetet… ősi hagyományaink rajtunk keresztül öröklődnek tovább”) az eredeti cikkben „szívhez szólóan” jelzővel van ellátva, ami a szöveg szubjektív értékelését tükrözi, és egyben megerősíti a polgármester álláspontjának hitelességét, befolyásolva az olvasó befogadását.
  • Kontrasztok kiemelése: Péter történetében a „Budapesten, egy VIII. kerületi bérházban laktunk, de egyre inkább élhetetlennek éreztük a fővárost” kijelentés éles kontrasztot teremt a városi és a tanyasi élet között, a városi lét negatív fényben való bemutatásával erősítve a tanyasi életforma vonzerejét.
• A téma társadalmi relevanciája: A cikk a vidékfejlesztés és a tanyasi életforma fenntartásának aktuális társadalmi jelentőségét mutatja be. Rámutat a kormányzati támogatások szerepére a vidéki infrastruktúra modernizálásában, különös tekintettel az ivóvíz-ellátásra és az energetikai függetlenségre. A cikk érinti a tanyavilág demográfiai jellemzőit, a külterületeken élők arányát, valamint a tanya mint lakóhely és gazdasági egység változó megítélését. Emellett felhívja a figyelmet a pályázati rendszerek bonyolultságára és az ebből adódó adminisztratív kihívásokra, amelyek a vidéki lakosságot érintik.

(Forrás: demokrata.hu)