OkosHír: Észak-Korea váratlanul megtiltotta a külföldi turisták belépését a nemrég megnyílt Vonszan-Kalma tengerparti üdülőközpontba. Kim Dzsongun észak-koreai vezető korábban az év egyik legnagyobb sikerének nevezte a beruházást.

Az üdülőközpont és a tiltás háttere

Az elmúlt hetekben nyílt meg a Vonszan-Kalma komplexum, és a tervek szerint orosz, majd kínai turisták érkeztek volna ide. Az üdülő július 1-jén nyílt meg belföldi turisták előtt, majd egy kis létszámú orosz csoport is megérkezett.  A rezsim pénteken azonban váratlanul kitiltotta a külföldi turistákat. Az észak-koreai turisztikai ügynökség közleménye szerint a komplexum ideiglenesen nem fogad külföldi látogatókat, de a döntés okát és időtartamát nem részletezték.

Elemzők szerint a korlátozás várhatóan nem marad fenn sokáig, mivel az üdülőkomplexum megépítése jelentős költségekkel járt, és működését kizárólag külföldi valutából lehetne fenntarthatóvá tenni. Csoma Mózes Korea-kutató, volt szöuli nagykövet szerint a rezsim alapvetően konvertibilis valutát szeretne látni az országba látogató turistacsoportokból, ezért a döntést fel fogják függeszteni, akár jövő tavasszal.

Az építkezés és a körülmények

A Vonszan-Kalma komplexum építését 2018-ban kezdték meg. Egy évvel korábban egy észak-koreai delegáció Spanyolországba utazott, hogy tanulmányozzák a turizmust Benidorm városában. Műholdfelvételekre hivatkozva arról számoltak be, hogy 2018-ra intenzív erőfeszítésekkel húzták fel az épületeket, és a tervek 80 százalékát megvalósították.

Jelentések szerint az építkezéseken a munkások rendkívül nehéz körülmények között dolgozhattak, úgynevezett „sokk-brigádokat” is bevetettek, amelyek tagjaitól elvárták, hogy az életük árán is időben fejezzék be a munkát. Egyesek önként jelentkeztek ezekbe a csoportokba, remélve, hogy ezzel előreléphetnek a társadalmi ranglétrán. Az építkezés egy éven belül leállt, majd a Covid-járvány alatt, 2024-ig szüneteltek a munkálatok. Az utóbbi egy évben ismét felgyorsult a munka, 24 órás műszakokban dolgoztak. Az átadás végül hat év késéssel történt meg.

A 46 hotelből álló tengerparti üdülőövezet szállodák, aquapark, mesterséges tó, vendégházak és kempingek mellett színházat, mozit, fitnesztermet és szabadidős központot is magában foglal.

Az átadó ünnepség és a dinasztia

A június 24-én tartott átadón részt vett Kim Dzsongun, felesége, Ri Szoldzsu, és lányuk, Kim Dzsue. Ri első nyilvános szereplése volt ez egy 2024-es újévi esemény óta. A dél-koreai titkosszolgálat korábban utalt arra, hogy Kim Dzsongun lánya lehet a potenciális örököse, miután 2022 végén nyilvánosan feltűnt apja mellett az észak-koreai propaganda képein és videóin.

Az átadón szalagátvágás, tűzijáték és éljenző tömeg volt látható. Kim és családja mosolyogva nézték, ahogy kiválasztott személyek lecsúsznak az új csúszdákon. Észak-Koreában a kétrészes fürdőruha használata nem engedélyezett, de nem kizárt, hogy a külföldiek számára kivételt tesznek ebben.

Turisztikai tervek és orosz kapcsolatok

Az átadó eseményen Alekszandr Matsegora orosz nagykövet és az orosz képviselet munkatársai is jelen voltak. Utazásszervezők szerint az üdülőközpont az észak-koreai elit és kiváltságosok mellett várhatóan elsősorban orosz turistákat céloz majd meg.  A 2024-ben stratégiai partnerséget kötött két ország június végén újraindította a határokon átnyúló vasúti közlekedést Moszkva és Phenjan között. Egy orosz légitársaság pedig kérvényezte a közvetlen légi útvonal megnyitását Moszkva és Phenjan között.

Csoma Mózes szerint az érdeklődés az észak-koreai projektek iránt a szegénység megítélése és az ország elzártsága miatt magas.

A vonszani térség történelmi szerepe

A Vonszan-Kalma üdülőközpont Észak-Korea keleti partvidékén, Phenjantól több mint 200 km-re található, a Gyémánt-hegység közelében. Ez a terület a 20. század első felében, a japán gyarmati uralom alatt és a hidegháborús években is nyaralóövezet volt. Vonszan kikötővárosa korábban is a turizmus egyik központja volt, az 1980-as években még magyar csoportos utazásokat is szerveztek ide.

A jelenlegi üdülőkomplexum előtt is léteztek szállodák és szolgáltatások a térségben, sőt nemzetközi úttörőtábor is működött. Ezeket részben modernizálták, így a beruházás valamelyest olcsóbb lehetett, mint a Ryugyong Hotel építése. Kim Dzsongun korábban kifejezte szándékát a régió fejlesztésére, ami összefüggésbe hozható azzal, hogy fiatalon sok időt töltött a térségben.

A vonszani üdülőtérség azért is különleges, mert korábban dél-koreaiak is nyaraltak itt, mivel közel esik a demilitarizált övezethez. A Szovjetunió felbomlása után Phenjan valutát próbált szerezni a turizmus népszerűsítésével. Az 1990-es években egy hermetikusan lezárt üdülőövezetet hoztak létre, amelyet tökéletesen kontrollálni tudtak. Az északi-déli kapcsolatok jobb állapotában Észak-Korea megnyitotta a területet a déli turisták előtt, ami 1998-tól fellendült. Eleinte hajóval, majd a 2000-es években közúti átkelőn keresztül érkeztek a déliek. A turisták szigorúan ellenőrzött körülmények között mozoghattak, és egyszerű észak-koreai közemberek aligha juthattak be.

A turisztikai együttműködés 2008-ban szakadt meg, miután egy dél-koreai nőt lelőtt egy észak-koreai katona, miután elkóborolt a területről. Ez, valamint a romló északi-déli kapcsolatok miatt a déli irányból érkező turizmus mára teljesen megszűnt. Észak-Korea valutaéhsége azonban nem csillapodott, különösen az atom- és ballisztikusrakéta-programja miatt bevezetett ENSZ-szankciók közepette.

Az olyan esetek, mint Otto Warmbier amerikai egyetemista őrizetbe vétele és halála, szintén elriasztották a turistákat. Warmbiert 2015-ben tartóztatták le, miután propagandaplakátot lopott egy hotelből. 2017-ben, kómában szállították haza az Egyesült Államokba, ahol pár nappal később elhunyt. Az USA ezt követően felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Észak-Koreába.

Az észak-koreai turizmus ezután főleg kínai turistákra épülhetett, akik vízumkérelem nélkül léphettek be az országba. Kim Dzsongun rezsime 2020, a koronavírus-járvány kezdete óta teljesen bezárkózott. A beutazási korlátozásokat egészen a közelmúltig nem oldották fel, a nyugati utazási irodák csak pár hónapja kaptak engedélyt az első csoportos utazásokra.

Oroszország és Észak-Korea szövetsége

Az orosz–ukrán háború kitörése után Oroszország segítségre szorult Észak-Korea részéről, ami előnyös volt Kim Dzsongunnak. Phenjannak kulcsfontosságú a valutaszerzés.  Észak-Koreának egyetlen lényeges partnere maradt az utóbbi években: Kína. Korea történelmileg a kínai érdekszférába tartozott, majd a szovjet összeomlás után ismét Kína alá került, Peking lett az első számú külkereskedelmi partner, és a turizmus is a kínai turistákból élt.

Csoma Mózes szerint ez a szövetség korlátozó Észak-Korea számára, ezért az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal szorosabbra fűzött kapcsolatok nagy lehetőséget jelentenek.

A két ország 2024-ben kötött stratégiai partnersége kölcsönös katonai segítségnyújtást foglal magában támadás esetén. Az orosz külügyminisztérium korábban kijelentette, hogy a két fél eltökélt abban, hogy közösen harcoljanak a térségen kívüli szereplők hegemón törekvései ellen.

Csoma szerint a szövetség két fő irányba hat: Észak-Korea haditechnikai támogatást, tüzérségi lőszereket és rakétákat szállít Oroszországnak. Emellett 2024 őszétől észak-koreai harcoló alakulatokat küldtek az oroszországi Kurszk régióba, és ígéretet tettek munkásbrigádok küldésére is a megrongálódott területek helyreállítására.

További mellékszál, hogy Észak-Korea vállalta sérült orosz katonák fogadását rehabilitációra. Csoma Mózes szerint ez inkább szimbolikus felajánlás, mivel az észak-koreai kórházak szolgáltatásai korlátozottak, és az orosz katonák számára inkább rekreációs lehetőséget jelent. Cserébe Phenjan modernebb katonai technológiákat remél Moszkvától.

Az együttműködés része az Észak-Korea által szorgalmazott orosz turisztikai forgalom serkentése is. Ennek eredményeképp 2024 februárjában közel 100 orosz turista érkezett Észak-Koreába egy négynapos síelésre a Masikryong síközpontba, ami az első alkalom volt a járvány óta, hogy megnyitották az ország határát.

Csoma Mózes szerint az orosz turisták nem rohannak Észak-Koreába, mivel a vonszani partszakasz nem sokban különbözik a vlagyivosztoki partszakasztól, és az oroszok inkább melegebb országokat látogatnak. Valószínű, hogy az észak-koreai utazások inkább azoknak érdekesek, akik a Szovjetunió idején megszokott retro életérzést keresik. Az ottani üdülőközpontok „csúcskategóriás” szállodái a hetvenes évek szállodáinak szintjét ütik meg.

Csoma szerint a turizmus csak akkor léphetne szintet, ha például vízummentességi megállapodást kötnének orosz állampolgároknak, de erre egyelőre nem sok esélyt látni.

Kína reakciója és a tilalom okai

Észak-Korea és Oroszország szoros kapcsolata nem tetszik Pekingnek, különösen amióta észak-koreai katonák támogatják Moszkvát Ukrajnában. Peking jelezte álláspontját, és tavaly év vége óta büntetőintézkedéseket vezetett be Észak-Koreával szemben, például korlátozta az észak-koreai állami cégek által Kínában foglalkoztatott munkavállalók vízumait, és behatárolta a Kínában jelen lévő észak-koreai cégek tevékenységét. Ezek a lépések egyelőre nem túl látványosak, és a nyomásgyakorlás nem érinti a turizmust, így a jövőben továbbra is utazhatnak kínai csoportok Észak-Koreába.

Csoma Mózes hozzátette, hogy a Vonszan-Kalma üdülőközpont és a Masik-hágó síközpont alapvetően azzal a céllal épült, hogy távlatilag dél-koreai turistacsoportok utazzanak majd oda tömegesen. Ez jelenleg nem reális, így kisebb számban orosz és esetleg kínai turistacsoportokra lehet számítani.

A tervek szerint évente több millió látogató érkezhetne a Vonszan-Kalma központba. A hely befogadóképessége sajtóhírek szerint nagyjából 20 ezer fős, de elképzelhetetlen, hogy az egészet feltöltsék orosz turistákkal. Valószínűleg a hazai nyaralók sem fogják teljesen ellepni a komplexumot, mivel országszerte vannak már üdülőközpontok, például a Pektu-hegyen is. Csoma szerint az valószínű, hogy a területen körülbelül 5 ezer élmunkás vagy pártkáder és családjaik nyaralnak, és melléjük érkezik időszakosan 200-300 orosz turista. Szerinte kizárt, hogy egyszerre 300-nál több orosz turista utazzon be a régióba, mert ez az a mennyiség, amit a hatóságok még kontrollálni tudnak. Ez a viszonylag alacsony szám is jelentős valutabevételt jelenthet Észak-Korea számára, mivel egy egyhetes utazás személyenként nagyjából 1000-2000 dollárba (kb. 343-686 ezer forintba) kerülhet.

Csoma Mózes tapasztalatai szerint a külföldi látogatókat nem engedik vegyülni a helyi nyaralókkal. Amikor például az Illatos-hegységben járt egy csoporttal, az ott üdülő pártkádereket elküldték a kilátóból, mielőtt a külföldi delegáció megjelent volna.

Kínai utazási irodák egyelőre nem hirdetnek utakat Vonszanba. Három orosz utazási iroda azonban már éppen hirdette a lehetőséget, amikor pénteken jött a hír, hogy Észak-Korea kitiltja a külföldi turistákat a vonszani üdülőből.

Szakértők szerint egy orosz lap cikke vezethetett a döntéshez. Nemrég Észak-Koreába látogatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, akit egy orosz újságíró is elkísért. A cikkében megemlítette a Vonszan-Kalma átadó ünnepségén jelen lévő oroszokat, és azt írta róluk, hogy úgy néztek ki, mintha ki lettek volna rendelve az átadóra, és nem valódi turisták lennének. Valóban, amikor turistáknak kinéző emberek bukkantak fel az állami média felvételein, nem tűntek különösebben lelkesnek.

Elemzők szerint az észak-koreai vezetés úgy ítélhette meg, hogy több negatív következménye lenne a létesítmény külföldiek előtti megnyitásának, mint a tiltásnak. Más elemzők szerint a tilalom az orosz turisták toborzásának nehézségeivel függhet össze. Lehet, hogy a turisták Észak-Koreába csalogatása már azelőtt kudarcba fulladt, hogy elkezdődött volna.

Csoma Mózes szerint is lehetséges, hogy a tiltás összefüggésben van a helyszínre érkezett kisebb orosz csoporttal. Könnyen lehet, hogy valamilyen hiányosságot fedeztek fel, például alapvető infrastruktúra, energiaellátás, hideg-meleg vízellátás vagy légkondicionálás akadozása. Szerinte a külföldi turisták fogadásának ideiglenes felfüggesztése mögött ilyen szempontok is húzódhatnak.

Azt is hangsúlyozta, hogy a tiltás szerinte elsősorban azoknak a nyugati gyökerű utazási irodáknak szól, akik alapvetően nyugati turistákat vinnének az országba. A Covid előtt ez a kapcsolat prosperált, de a világjárvány teljes leállást okozott. Ezek a nyugati irodák idén év elején próbáltak visszatérni, egyelőre csak az ország északkeleti részén lévő Raszon látogatását engedélyezték nekik, és a rezsim szempontjából ez sem lett túl sikeres, mivel a helyszínen készült videók az ország sajátosságait mutatták be.

Bárhogy is van, Csoma Mózes szerint mindenképpen ideiglenes döntésről van szó. A rezsim továbbra is konvertibilis valutát szeretne nyerni a turisták segítségével, ezért előbb-utóbb mindenképpen engedélyezni fogják a beutazásukat.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk narratívája és célja: Az eredeti cikk elsődleges célja az Észak-Koreában megnyílt Vonszan-Kalma üdülőközponttal kapcsolatos legfrissebb fejlemények bemutatása, különös tekintettel a külföldi turisták kitiltására. A cikk emellett szélesebb kontextust nyújt Észak-Korea turisztikai törekvéseiről, gazdasági helyzetéről, orosz és kínai kapcsolatairól, valamint a rezsim működéséről. A szöveg narratívája egyrészt informál, másrészt aláhúzza az észak-koreai rendszer peculiaritásait és kihívásait, például a szegénység, a kényszermunka és az elzártság témáinak felvetésével.
• Főbb manipulatív eszközök:
  • Érzelmi és szubjektív nyelvezet: A cikk nyitánya személyes, szubjektív felütéssel indul („Mindenki máshogy pihen… Olyanokkal viszont tényleg igazán ritkán találkozik az ember, akik attól érzik jól magukat, hogy elmennek nyaralni Észak-Koreába.”), ami eltér egy objektív híranyag stílusától, és a szerző véleményét tükrözi. A „kirakatberuházás” kifejezés a Kim Dzsongun által „az év egyik legnagyobb sikerének” nevezett projektre vonatkozóan előítéletes, pejoratív minősítést hordoz. Hasonlóan, az „embertelen körülmények közt dolgoztak”, „brutális a fizikai terhelés”, „fojtogató barátság, mondhatni halálos ölelés” (Kínával kapcsolatban) megfogalmazások erősen érzelmi töltetűek, és a tények objektív bemutatása helyett manipulálhatják az olvasó érzelmeit.
  • Sugalmazás és értékítélet: A „propagandában mutogatható módon volt szalagátvágás, tűzijáték és (néha sírva) éljenző tömeg is” mondatban a „mutogatható módon” és a zárójelben lévő „néha sírva” kifejezések a hivatalos események hitelességét kérdőjelezik meg, és a rezsim manipulációs kísérleteire utalnak, anélkül, hogy ezt közvetlenül állítanák. Az „az ország abszurditását hangsúlyozták” megjegyzés a nyugati utazási irodák által készített videókról szintén egy szubjektív értékítéletet közvetít.
• A téma társadalmi relevanciája: Az észak-koreai turizmus és gazdasági nyitás kérdése jelentős társadalmi és politikai relevanciával bír, mivel rávilágít az elszigetelt ország nemzetközi törekvéseire és belső viszonyaira. A cikk érinti az emberi jogi aggályokat, a kényszermunka problémáját, valamint az ország gazdasági kényszereit, amelyek mind szélesebb körű nemzetközi viták és aggodalmak tárgyát képezik. Az orosz turisták látogatása és a resort lezárása rávilágít a nemzetközi kapcsolatok dinamikájára és Észak-Korea külföldi megítélésére, különösen az orosz-ukrán háború kontextusában.

(Forrás: telex.hu)