OkosHír: Az indonéz rendőrség egy nemzetközi csecsemőkereskedelmi hálózatot azonosított. A hatóságok 13 személyt vettek őrizetbe, miután hat csecsemőt mentettek meg Pontianak és Tangerang városokban, akik feltételezhetően Szingapúrba szállítás előtt álltak.
Surawan, a nyugat-jávai rendőrség bűnügyi nyomozó igazgatója elmondta, hogy a csecsemőket először Pontianakban helyezték el, ahol elkészítették az úti okmányaikat, mielőtt Szingapúrba szándékozták volna küldeni őket. A rendőrség tájékoztatása szerint a hálózat olyan szülőket vagy várandós anyákat kereste meg, akik állítólag nem akarták felnevelni gyermeküket. A kapcsolatfelvétel gyakran közösségi média felületeken (például Facebookon) kezdődött, majd privát üzenetküldő alkalmazásokon (például WhatsAppon) folytatódott.
Surawan nyilatkozata szerint „egyes csecsemőket még a méhben lefoglaltak”. Hozzátette, hogy „születés után a szülési költségeket átvállalták, majd kártérítést fizettek, és a csecsemőt elvitték.”
A rendőrség információi szerint a csoport tagjai között voltak toborzók, akik csecsemőket kerestek felvásárlásra; gondozók, akik elhelyezték őket; és olyanok, akik hamis személyazonosító és utazási dokumentumokat (családi könyvet, útlevelet) készítettek számukra. A csecsemőket két-három hónapig nevelték a gondozók, mielőtt Jakartába, majd Pontianakba szállították volna őket. Itt készítették el a születési anyakönyvi kivonataikat, útleveleiket és egyéb irataikat. A rendőrség közlése szerint egy csecsemőt 11–16 millió indonéz rúpiáért (körülbelül 250 000 – 350 000 forintért) adtak el.
A letartóztatottak vallomásai alapján a hálózat legalább 12 fiú- és 13 lánycsecsemőt értékesített belföldön és külföldön. A csecsemők többsége Nyugat-Jáva különböző régióiból származott.
Az indonéz rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy „elsődleges feladatuk” az örökbefogadók beazonosítása Szingapúrban. Surawan újságíróknak elmondta: „Összevetjük az adatokat azokkal a csecsemőkkel, akik elutaztak, hogy pontosan tudjuk, kik távoztak, kikkel, mikor és kik az örökbefogadók.” A rendőrség információi szerint a legtöbb csecsemő állampolgárságát megváltoztatták, az útleveleiket még keresik.
Surawan tájékoztatása szerint a csecsemőket a szülők megállapodás keretében adták át, így az eddig beazonosított esetek egyike sem minősült emberrablásnak. A rendőrség szerint az eltűnésről szóló bejelentések azokból az esetekből származhattak, ahol a közvetítő nem fizette ki a megígért összeget. Surawan hozzátette, hogy „gyanítható, hogy egyes szülők pénzügyi nehézségek miatt egyeztek bele gyermekeik eladásába. Így ők is büntetőeljárás alá kerülhetnek.” Kijelentette továbbá: „Ha bebizonyosodik, hogy a szülők megállapodást kötöttek az elkövetőkkel, gyermekvédelmi és emberkereskedelem elleni bűncselekményekkel is megvádolhatók.”
Az indonéz rendőrség az Interpol és a szingapúri rendőrség segítségét kérte a külföldön tartózkodó elkövetők és vevők elfogásához. Surawan elmondta, hogy „körözési listára tesszük őket”, és „piros jelzést adunk ki, vagyis kérjük az adott ország hatóságait az elfogásukra.”
Politikai kvízHol állsz a politikai palettán?15 kérdés, kb. 5 perc — kiderül, melyik politikai irányvonalhoz állsz a legközelebb, és melyik ismert politikussal gondolkodsz hasonlóan.Kvíz indításaAi Rahmayanti, az Indonéz Gyermekvédelmi Bizottság (KPAI) tagja szerint a gyermekkereskedelemmel foglalkozó hálózatok jellemzően kétségbeesett helyzetben lévő nőket céloznak meg. Példaként említette a nemi erőszak következtében vagy nem kívánt terhességből származó eseteket, illetve azokat, ahol a nőket elhagyta a partnerük.
Indonéziában az abortusz illegális, kivéve bizonyos eseteket, mint például orvosi vészhelyzet vagy nemi erőszak miatti terhesség. Rahmayanti szerint a gyermekkereskedők gyakran szülészeti klinikáknak, árvaházaknak vagy szociális menhelyeknek álcázzák magukat, hogy elnyerjék a kiszolgáltatott nők és gyermekek bizalmát. Kifejtette: „Ezek a helyek kezdetben együttérző nyel
