Hírek
Az indonéz rendőrség nemzetközi csecsemőkereskedelmi hálózatot leplezett le
OkosHír: Az indonéz rendőrség egy nemzetközi csecsemőkereskedelmi hálózatot azonosított. A hatóságok 13 személyt vettek őrizetbe, miután hat csecsemőt mentettek meg Pontianak és Tangerang városokban, akik feltételezhetően Szingapúrba szállítás előtt álltak.
Surawan, a nyugat-jávai rendőrség bűnügyi nyomozó igazgatója elmondta, hogy a csecsemőket először Pontianakban helyezték el, ahol elkészítették az úti okmányaikat, mielőtt Szingapúrba szándékozták volna küldeni őket. A rendőrség tájékoztatása szerint a hálózat olyan szülőket vagy várandós anyákat kereste meg, akik állítólag nem akarták felnevelni gyermeküket. A kapcsolatfelvétel gyakran közösségi média felületeken (például Facebookon) kezdődött, majd privát üzenetküldő alkalmazásokon (például WhatsAppon) folytatódott.
Surawan nyilatkozata szerint „egyes csecsemőket még a méhben lefoglaltak”. Hozzátette, hogy „születés után a szülési költségeket átvállalták, majd kártérítést fizettek, és a csecsemőt elvitték.”
A rendőrség információi szerint a csoport tagjai között voltak toborzók, akik csecsemőket kerestek felvásárlásra; gondozók, akik elhelyezték őket; és olyanok, akik hamis személyazonosító és utazási dokumentumokat (családi könyvet, útlevelet) készítettek számukra. A csecsemőket két-három hónapig nevelték a gondozók, mielőtt Jakartába, majd Pontianakba szállították volna őket. Itt készítették el a születési anyakönyvi kivonataikat, útleveleiket és egyéb irataikat. A rendőrség közlése szerint egy csecsemőt 11–16 millió indonéz rúpiáért (körülbelül 250 000 – 350 000 forintért) adtak el.
A letartóztatottak vallomásai alapján a hálózat legalább 12 fiú- és 13 lánycsecsemőt értékesített belföldön és külföldön. A csecsemők többsége Nyugat-Jáva különböző régióiból származott.
Az indonéz rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy „elsődleges feladatuk” az örökbefogadók beazonosítása Szingapúrban. Surawan újságíróknak elmondta: „Összevetjük az adatokat azokkal a csecsemőkkel, akik elutaztak, hogy pontosan tudjuk, kik távoztak, kikkel, mikor és kik az örökbefogadók.” A rendőrség információi szerint a legtöbb csecsemő állampolgárságát megváltoztatták, az útleveleiket még keresik.
Surawan tájékoztatása szerint a csecsemőket a szülők megállapodás keretében adták át, így az eddig beazonosított esetek egyike sem minősült emberrablásnak. A rendőrség szerint az eltűnésről szóló bejelentések azokból az esetekből származhattak, ahol a közvetítő nem fizette ki a megígért összeget. Surawan hozzátette, hogy „gyanítható, hogy egyes szülők pénzügyi nehézségek miatt egyeztek bele gyermekeik eladásába. Így ők is büntetőeljárás alá kerülhetnek.” Kijelentette továbbá: „Ha bebizonyosodik, hogy a szülők megállapodást kötöttek az elkövetőkkel, gyermekvédelmi és emberkereskedelem elleni bűncselekményekkel is megvádolhatók.”
Az indonéz rendőrség az Interpol és a szingapúri rendőrség segítségét kérte a külföldön tartózkodó elkövetők és vevők elfogásához. Surawan elmondta, hogy „körözési listára tesszük őket”, és „piros jelzést adunk ki, vagyis kérjük az adott ország hatóságait az elfogásukra.”
Ai Rahmayanti, az Indonéz Gyermekvédelmi Bizottság (KPAI) tagja szerint a gyermekkereskedelemmel foglalkozó hálózatok jellemzően kétségbeesett helyzetben lévő nőket céloznak meg. Példaként említette a nemi erőszak következtében vagy nem kívánt terhességből származó eseteket, illetve azokat, ahol a nőket elhagyta a partnerük.
Indonéziában az abortusz illegális, kivéve bizonyos eseteket, mint például orvosi vészhelyzet vagy nemi erőszak miatti terhesség. Rahmayanti szerint a gyermekkereskedők gyakran szülészeti klinikáknak, árvaházaknak vagy szociális menhelyeknek álcázzák magukat, hogy elnyerjék a kiszolgáltatott nők és gyermekek bizalmát. Kifejtette: „Ezek a helyek kezdetben együttérző nyel
Tetszett a cikkünk?
Az Okoshír 2024 novemberében azzal a céllal indult, hogy egy új, tiszta hangot képviseljen a magyar médiában.
A három alapító a kezdetektől fogva, főállás mellett, önerőből készíti a tartalmakat.
Mégis, az Okoshír rengeteg interjút, beszámolót és hírt szállít az olvasóknak.
Ahhoz, hogy még több emberhez eljuthassunk, és magasabb minőségben még több interjút készíthessünk, kérjük, támogass minket!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Tizenegymilliárd forintot fordítottak három magyarországi kastély helyreállítására
Infrastrukturális fejlesztések az agglomerációban
A kastélyfelújítások mellett a kormányzati kommunikáció hangsúlyozza a Budapest környéki infrastruktúra bővítését is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentése szerint a kabinet kiemelt figyelmet fordít a külső agglomerációs gyűrű fejlesztésére. Ez a projekt a közlekedési hálózat tehermentesítését célozza.
Az adatok egy hosszabb cikksorozat részeként kerültek nyilvánosságra. A publikációk a közpénzek felhasználását követik nyomon tematikus bontásban. Az adatok tételes felsorolása lehetőséget ad a költségvetési kiadások egyszerűsített áttekintésére.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti tartalom célja a gyanakvás felkeltése és a kormányzati költések kritikus keretezése. A „Hol a pénz?” kérdésfelvetés azt sugallja, hogy a források elosztása nem egyértelmű, vagy a prioritások vitathatóak, miközben csak a kiadási oldalt mutatja be a megtérülés vagy a szakmai indokoltság nélkül.
A szerző a „Hol a pénz?” retorikai kérdést használja horgonyként, amely érzelmi reakciót (felháborodást) vált ki. Az eredeti szövegben szereplő sorszámozott lista („Hol a pénz? 1-21.”) a halmozás eszközével él, azt az érzetet keltve, hogy rendszerszintű és végeláthatatlan a források „eltűnése” vagy megkérdőjelezhető elköltése.
A szöveg elhallgatja, hogy a kastélyfelújítások jelentős része európai uniós társfinanszírozással valósult meg, és szigorú elszámolási szabályok vonatkoznak rájuk. Nem említi a beruházások munkahelyteremtő hatását, a turisztikai bevételek növekedését, sem a műemlékvédelmi kötelezettségeket, amelyek az államot terhelik az épített örökség megóvása érdekében.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
Hírek
Kormányhivatali vizsgálat tisztázza a kistarcsai Alteo-telephelyen tárolt hordók tartalmát
Hatósági ellenőrzés és vállalati reakció
A Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya közérdekű bejelentés alapján végzett helyszíni szemlét. A hatóság tájékoztatása szerint a vizsgálat jelenlegi szakaszában megállapították, hogy a kültéren kizárólag üres csomagolóeszközöket tároltak. A hivatal megerősítette, hogy a cég rendelkezik a kérdéses hulladékkódokra vonatkozó érvényes gazdálkodási engedéllyel.
Az Alteo Circular Kft. válaszában hangsúlyozta, hogy tevékenységük során maradéktalanul betartják a vonatkozó jogszabályokat. Közlésük szerint a kifogásolt tárolóeszközök tiszta, veszélyes anyagtól mentes göngyölegként érkeztek a telephelyre. Az eszközök elszállítása a tájékoztatás szerint folyamatban van.
A telephely környezete és tulajdonosi háttere
A telephely 60 méterre található a legközelebbi lakóingatlanoktól. A környező infrastruktúrához tartozik a 400 méterre fekvő Flór Ferenc Kórház és egy 900 méterre lévő bevásárlóközpont is. A terület korábbi műholdas felvételei alapján nem ez az első alkalom, hogy az udvaron szabadon tárolnak eszközöket.
Az Opten adatai szerint az Alteo Circular Kft. az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. tulajdonában áll. A társaságban 2022-ben szereztek többségi befolyást meghatározó piaci szereplők, köztük a Mol egyik leányvállalata, valamint több magántőkealap.
Tiszta.AI Manipuláció Elemzés
Az eredeti forrás célja az ipari tevékenység és a politikai kötődésű tulajdonosi kör összekapcsolása volt a lakossági félelemérzet fokozásával. A cikk a környezetvédelmi aggályokat használja fel a kormányközeli szereplőkkel szembeni kritika megfogalmazásához.
Az eredeti szöveg szubjektív, gúnyos és vészjósló kifejezéseket használt a feszültség keltésére. Például: „kidekorálva veszélyességi címkékkel” – a ‘kidekorálva’ szó ironikus használata bagatellizálja a jelölések komolyságát, miközben gyanút ébreszt. A „feltornyozva” kifejezés a rendezetlenség és a veszély érzetét kelti a szabályos tárolással szemben.
Bár mindkét oldalt megszólaltatta, a szöveg hangsúlyosabban kezelte a névtelen lakossági észleléseket (pl. „ismeretlenek lefújták fekete festékszóró spray-vel”), mint a hatósági megállapításokat. Hiányzik a kontextus arról, hogy az ipari hulladékgazdálkodásban bevett gyakorlat-e az üres, tisztított göngyölegek kültéri tárolása, illetve mi a pontos protokoll a címkék érvénytelenítésére (lefestésére) az üres tartályok esetében.
🖤
Tetszett a cikkünk?
Napi 33 Ft-tal segítheted, hogy függetlenek maradjunk!
👉 Támogasd az Okoshírt itt!
-
Közélet-Politika3 napja
A Tisza Párt 115 parlamenti mandátumot szerezne a 21 Kutatóközpont márciusi mérése alapján
-
Közélet-Politika3 napja
Közel félmillió határon túli magyar regisztrált az országgyűlési választásra
-
Belföld3 napja
Az óbudai MSZP Szabó Tímea visszalépését sürgeti a Tisza Párt támogatottsága miatt
-
Közélet-Politika3 napja
Magyar-szlovák vizsgálóbizottság indult Kijevbe a Barátság kőolajvezeték állapotának felmérésére
-
Közélet-Politika1 napja
Szijjártó Péter: Az Európai Unió igen súlyos lelki válságot él át az ideológiai és véleménydiktatúra miatt
-
Közélet-Politika2 napja
Vizsgálatot sürget a záhonyi Fidesz a kihelyezett névtelen feliratok ügyében
-
Közélet-Politika2 napja
Orbán Viktor Vecsésen: Itt az a kérdés, hogy Zelenszkij alakít kormányt vagy én!
-
Belföld3 napja
Törvénysértőnek minősítette az NVB a kecskeméti iskolai Fidesz-fórumot