OkosHír: Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a 2024-es választások után, felvetette az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek német pénzből történő megvásárlásának lehetőségét. Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-én kezdődött, és jelenleg is tart, Oroszország ukrán területeket tart megszállva.

A Wall Street Journal értesülései szerint Trump a német kancellárral folytatott telefonbeszélgetés során kifejezte frusztrációját az orosz elnökkel szemben, miután megtekintette az Ukrajna elleni orosz dróntámadásokról készült felvételeket. Ekkor jelezte, hogy fontolóra veszi a német pénzből történő fegyvervásárlást Ukrajna számára.

Néhány nappal később Trump bejelentette, hogy európai NATO-országokon keresztül Patriot rakétavédelmi rendszereket adnak Ukrajnának. Ezt követően Moszkvának egy ötvennapos ultimátumot adott egy békemegállapodás megkötésére, szankciókkal fenyegetve Oroszországot a határidő elmulasztása esetén. Emellett felmerült, hogy Washington nagy hatótávolságú fegyvereket szállíthat Ukrajnának, és a sajtóban spekulációk jelentek meg a Moszkva elleni ukrán támadások engedélyezéséről.

Rácz András, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerint ez a lépés változást jelent Trump korábbi hozzáállásához képest, aki az elnökválasztási kampányban az ukrajnai háború gyors lezárását ígérte. Rácz az Ukrajnának szánt amerikai fegyverekről szóló megállapodást az európai diplomácia sikerének nevezte.

Rácz szerint a szankciók potenciális fenyegetést jelentenek Oroszországra, de a tűzszüneti megállapodás létrejöttére az ötvennapos határidőn belül kicsi az esély. A szakértő szerint valószínű, hogy a háború még legalább fél évig folytatódni fog.

Trump július elején jelezte, hogy csalódott a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés miatt, és úgy tűnik, Putyin nem törekszik a háború leállítására. Egy kormányülésen az orosz elnök ígéreteire utalva nemtetszését fejezte ki.

Az amerikai sajtóban megjelent beszámolók szerint Trump hozzáállását több tényező befolyásolta. Az Atlantic magazin forrásai szerint az elnök önérzetét sértette, hogy Putyin a harcok leállítása helyett fokozta a támadásokat. Trump már korábban jelezte tanácsadóinak, hogy úgy véli, Putyin nem akarja leállítani a háborút, és emiatt egyre frusztráltabbá vált. David Ignatius, a Washington Post szakújságírója szerint Trump arra a következtetésre jutott, hogy Putyint csak erővel lehet tárgyalásra kényszeríteni.

Európai tisztviselők az Ukrajnával szimpatizáló amerikai kormánytagokat és republikánus politikusokat igyekeztek meggyőzni Ukrajna felfegyverzésének támogatásáról. Mark Rutte NATO-főtitkár és Friedrich Merz is szerepet játszottak abban, hogy Trump támogassa Ukrajnát. Merz üzleti lehetőséget is felvetett a Patriot-rendszerek megvásárlásával kapcsolatban.

Rácz szerint a legfontosabb változás, hogy Trump eddig csak Ukrajnára helyezett nyomást a békekötés érdekében, míg most Moszkvára is. Azonban óvatosságra intett, mivel az amerikai elnök kijelentéseivel kapcsolatban mindig van bizonytalanság.

Bár Trump fegyvereket ígért Ukrajnának, a pontos részletek még nem ismertek. Annyi bizonyos, hogy Patriot-rakétarendszerek érkeznek majd, melyeket NATO-tagállamok finanszíroznak. Két üteget Németország, egyet pedig Norvégia vásárol meg. A finanszírozás körül azonban még vannak kérdések.

Trump a Fehér Házban 17 Patriot rendszert említett, de a Reuters szerint a pontos részletek nem tisztázottak. Rácz szerint nem valószínű, hogy 17 ütegről van szó, mivel azokból világszerte csak körülbelül száz létezik.

A Patriotok mellett felmerült, hogy Ukrajna JASSM nagy hatótávolságú levegő-föld robotrepülőgépeket és Tomahawk robotrepülőgépeket is kaphat, de ezeket még nem erősítették meg. Az ATACMS ballisztikus rakéták hatótávolságának növelése is szóba került.

Trump kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem támadhatja Moszkvát. A Fehér Ház szerint Trump szavait félremagyarázták, és ő csak kérdéseket tett fel a Moszkva és Szentpétervár elleni támadásokról. Az ukránok azonban komolyan vették Trump ötletét.

Rácz szerint Moszkva és Szentpétervár támadásának nem lenne katonai értelme, és inkább az információs hadviselés kategóriájába tartozik. Ha az ukránok nagy hatótávolságú precíziós fegyvereket kapnak, azok célpontjai katonai repülőterek, logisztikai központok és lőszerraktárak lesznek.

Trump szankciókkal próbálja rávenni Moszkvát a béketárgyalásokra, és vámokat vetne ki Oroszországra és az orosz földgázt és olajat vásárló országokra. Moszkva a Reuters szerint nem aggódik a vámok miatt, és Putyin nem fogja befejezni a háborút a nyugati nyomásra.

Rácz szerint a szankciók valójában számítanak, de orosz oldalon nem látszik a megegyezés szándéka. A tárgyalások célja az időhúzás, az ellenfél megosztása és a nyomásgyakorlás.

Rácz szerint kicsi a valószínűsége, hogy Trump ötvennapos határidejének végére megállapodás születik, mert az oroszok úgy értékelik, hogy katonailag fölényben vannak. Az új amerikai fegyverek nem hoznak azonnali változást, mivel használatukra ki kell képezni a kezelőket.

Ukrajnának leginkább elfogódrónokra, Stinger rakétákra és levegő-levegő rakétákra van szüksége, mivel Oroszország egyre több drónnal támadja az országot. Moszkva célja, hogy az év végére 25 ezer drónt gyártsanak le.

Rácz szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a háború a következő fél évben a mostani intenzitással fog folytatódni. Fegyverszüneti tárgyalások várhatók, de kicsi az esély a megállapodásra.

Tiszta.AI elemzés: Az eredeti cikk értékelése

• Az eredeti cikk helyenként érzelmileg túlfűtött kifejezéseket használt, például „elvesztette a türelmét”, ami befolyásolhatja az olvasó véleményét.
• A cikkben következtetésként tálalt feltételezések is szerepeltek, például Trump hozzáállásának okaira vonatkozóan, amelyeket források nélkül közöltek.
• A cikkben tett állítások általánosságban megfelelnek a valóságnak, de a részletek pontossága forrásfüggő.
• A cikkben leírtakból arra lehet következtetni, hogy Trump politikája változóban van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, de a jövőbeli lépései bizonytalanok.
• Ez az esemény potenciálisan befolyásolhatja a magyar közéletet, különösen a szankciók és az energiaellátás kérdésében.

(Forrás: telex.hu)